Így kell kutatói bázist építeni – Egy követendő példa Franciaországból

Így kell kutatói bázist építeni – Egy követendő példa Franciaországból

Ahogy oly sok területen, a mezőgazdaságban is fontos, hogy az ember képben legyen a legfrissebb kutatási eredményekkel, a legújabb trendekkel, és hogy legyen egy központ, ami összeboronálja a szakmabelieket, kutatókat, hiszen csak így lehet lépést tartani a fejlődéssel. Mai bejegyzésünkben egy külföldi, követendő példát mutatunk be, az INRA-t, ami kutatók és hallgatók tömegeit látja el friss kutatásokkal és információval.

Az INRA egy olyan francia alapítású kutatási központ, ami mezőgazdasággal, élelmezéssel, állattartással, klímaváltozással kapcsolatos kutatásokat végez, illetve közvetíti azokat a kutatók, a szakmabeliek és a hallgatók felé. Szlogenjük a Science&Impact arra a törekvésükre utal, hogy a tudományos témákban/témákkal szeretnének hatást gyakorolni az emberekre.

A világ második legnagyobb agrártudományokra specializálódott közössége, 13 ezer munkatársat számláló szervezet, mely csaknem 2000 teljes állású kutatót foglalkoztat, ami igen jelentősnek mondható. 250 laboratóriummal és 45 kísérleti központtal dolgozik, tevékenységekre pedig 850 millió eurós keretösszeg áll rendelkezésre, melynek 77%-a a francia, kutatásokra specializálódott minisztériumtól érkezik.

Az INRA központja Franciaországban (kép forrása: www.archdaily.com)

A szervezetet 1946-ban alapították azzal a céllal, hogy Franciaország élelmezési kérdéseire keresse a választ, a háború utáni időkben ugyanis jelentős mezőgazdasági problémák jelentkeztek, amikkel foglalkozni kellett. A következő mérföldkő 1964 volt, amikor a kutatási portfólió kiterjedt az erdészetre, melyet úttörő módon a mezőgazdasággal összhangban értelmeztek és elindultak a regionális kutatási programjaik is. A mezőgazdaság erősödésével a 70-es években az INRA fókusza is változott, előtérbe került a mikrobiológia, bejöttek a képbe a mérnöki tudományok és a nyersanyag feldolgozással kapcsolatos kutatások. Kapcsolataik száma az üzleti élet szereplőivel egyre növekedett, melynek köszönhetően regionális központok jöttek létre, az 1973-as energiaválság pedig a környezeti kérdésekre irányította a kutatók figyelmét. A 80-as években robbant be a biotechnológia a szervezet látókörébe, a molekuláris biológia pedig különleges hangsúlyt kapott. Az egészségügy, az egészséges táplálkozás témája a 90-es években jött divatba, erre reagálva az INRA kutatásokat indított e téren, illetve egyre több figyelmet kapott a mezőgazdaság környezetre gyakorolt hatása is. A 21. század kezdete az összefonódásokról szólt, ami kiterjedt a kutatóintézetek összeboronálására és a különféle tudományágak interdiszciplináris összeolvadására is. Ma leginkább globális kérésekkel foglalkoznak, kiemelt témáik közé tartozik a versenyképesség kérdése, a regionális földhasználat, az egészségügy, a fenntartható fejlődés és a biogazdaság.

A világméretű problémákra választ kereső szervezet célja, hogy a választás lehetőségét biztosítsa az emberek számára, hogy a szakemberek a lehetőségek teljes tudatában hozzák meg döntéseiket, miközben nemcsak a saját céljaikat szolgálják, de a világot is jobb hellyé teszik.

Forrás: http://www.inra.fr/en


Comments are closed.