Igazi áttörés a fajtahasználat területén

Igazi áttörés a fajtahasználat területén

A növénynemesítés egyik legnagyobb problémája, hogy a kikísérletezett fajták nyomon követése igen komplikált, ebből adódóan viszont a kutatóintézetek jelentős jogdíjaktól esnek el. Hasonlóan fontos kérdés a kórokozók visszaszorítása, korai felismerése is, mely az integrált növénytermesztés bevezetését teszi szükségessé. A Nemzeti Agrárkutatási és Innovációs Központhoz tartozó Magyar Kertészeti Szaporítóanyag Nonprofit Kft. (MKSZN) éppen ezekre a kihívásokra keresi a megoldást. Nézzük hogyan!

AZ MKSZN az MTA SZTAKI intézetével, illetve a Debreceni és a Kecskeméti Egyetemmel karöltve dolgoz ki egy olyan módszert és eszközt, mely képes választ adni nemzetközi szinten is égető problémákra, mint például a fajtahasználat és az integrált növénytermesztés.

Ceglédi arany Kajszi fajta

A fajtahasználatból és az elterjedésből adódó gondok veleje, hogy a szaporítóanyag kikerülésével sokszor már nem követhető nyomon a terjedés. Ugyan léteznek olyan módszerek, melyekkel meghatározhatók az egyedek, ezek azonban genetikai eljárások, így igen költségesek, pláne, ha belegondolunk abba, hogy egy hektár gyümölcsösben akár több ezer egyed is lehet.

Sajnos azonban a követhetetlenség miatt a kutatóintézetek jelentős, a jogdíjakból származó bevételektől esnek el, amit aztán nem tudnak a további tevékenységeikre visszaforgatni. Nem beszélve arról, hogy egy fás szárú fajta kinemesítése 15-30 év, költsége pedig akár 200 millió forintra is rúghat.

Hasonlóan nagy problémát okoz a kártevők felmérésén és pontos helyi meghatározásán alapuló integrált növénytermesztés is. A jelenlegi általános gyakorlat: ha a termesztő kórokozó jeleit fedezi fel az ültetvényben, akkor jó esetben egy szakértő segítségével igyekszik beazonosítani a betegséget, ami akár hetekig is eltarthat. Az irtás során nem tudja teljes pontossággal lokalizálni a kórokozó jelenlétét, így inkább az egész területet vegyszerrel kezeli.

Nyárfa-ültetvény

Az MKSZN kidolgozás alatt álló új módszere megoldást kínál ezekre a kérdésekre, hiszen képes egy adott területet rövid idő alatt feltérképezni, a precíziós növényvédő gépeknek köszönhetően pedig, akár a kártevőirtás is célzottan történhet.

Az eszköz hiperspektrális légifelvételeket készít drónok segítéségével, ami egy olyan adatgyűjtési technika, mely több száz csatornán keresztül gyűjti be a képeket, ezek pedig egymással érintkező spektrális hullámhossz intervallumokat alkotnak. A végeredménye olyan felvétel, ami több száz keskenysávú csatornát tartalmaz, a multispektrális 3-4 csatornájához képest.

Az MKSZN már most is szép eredményeket ért el e területen, a kutatósokkal azonban nem állnak le. Amellett, hogy folyamatosan fejlesztik és kutatják a fent leírtakat, olyan témák vizsgálatát is célul tűzték ki, mint az, hogy milyen maximális spektrális felbontás érhető el; hogy mekkora az a minimális felbontás, amivel elkülöníthetők az egyedek; mekkora repülési időre van szükség; hogy fejleszthető a drónirányítás.


Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöljük.