70 éve jelen a konzervuborka-nemesítésben

70 éve jelen a konzervuborka-nemesítésben

A Nemzeti Agrárkutatási és Innovációs Központ égisze alá tartozó Zöldségtermesztési Kutató Intézet Zrt.-ben (ZKI) már csaknem 70 éve folynak kutatások az uborkanemesítéssel kapcsolatban. Nézzük, hogy változott a piac ebben az időszakban, és milyen eredményeket értek el.

Kezdetben, az 1950-es években a kutatóintézet nemesítéseinek fókuszában az aprótüskés konzervuborkák álltak, mellyel a vetőmagpiacon jelentős részesedét tudtak elérni. Húsz évvel később a külföldi konkurencia benyomulásának és a nemesítési kísérletekben mutatott lemaradásnak köszönhetően az intézet vetőmagforgalma jelentősen visszaesett.

Fóliás konzervuborka termesztés ZKI fajtával

Csupán az 1980-as években tudott előnyre szert tenni a rezisztencia tekintetében, majd az évtized második felében a kártevőkkel szembeni ellenállóságot is bevonták a rezisztencia körébe. 1991-ben a ZKI-nek a világon elsőként sikerült peronoszpóra-ellenállósággal rendelkező konzervuborkát előállítani, ami jelentős piaci részesedéshez és tudományos eredményhez vezetett.

Az 1990-es évek második felében a partenokarp konzervuborkák termesztése gyorsult fel. Ez egy olyan fajta, melynek esetén a beporzáshoz nincs szükség a méhek jelenlétére. A helyzetet nehezítette, hogy a ZKI-ben eddig nem folytak még ezzel kapcsolatban kutatások, ráadásul, a fajtában a partenokarpia szorosan együtt öröklődött a puhulásra való hajlammal. Így előbb ezeket a tulajdonságokat szét kellett választani, csak ezután lehetett a partenokarpia kérdésével foglalkozni. Az intézet munkája nyomán 2007-ben jelentették be a Szatmár F1 fajtát, ami egy aprótüskés partenokarp termésképzésű, mozaikvírus-, lisztharmat- és peronoszpóra-ellenálló, kifejezetten ropogós típus.

Karavan F1

Eközben persze a hazai uborkapiac is változásokon esett át. A konzervuborka termőterülete harmadára esett vissza, így egyre fontosabbá vált, hogy az export igényeit is figyelembe vegyék. Ennek szellemében kerültek a látókörbe a szemölcsös konzervuborkák is, amik Kelet-Európától Törökországig népszerűek.

2012-ben a beit alpha uborkák nemesítése kezdődött meg. Ezek leginkább mini kígyóuborkának nevezhetők, termesztésük központja Észak-Afrika, illetve a közel- és közép-keleti országok, de exportálnak Nyugat-Európába is.

A zsugorodó hazai uborkapiac ugyan kihívások elé állította a ZKI-t, a külföldi exportpiaci jelenlétnek köszönhetően azonban képes még mind a mai napig gazdaságosan működni.


Comments are closed.