Az egészséges nedű titka

Az egészséges nedű titka

A méz igen értékes táplálék, hiszen jótékony hatással van az egészségre. Mai bejegyzésünkben összegyűjtöttük, hogy miért is szeretjük annyira a mézet, milyen típusai vannak, és milyen áldásos hatása van a szervezetünkre. Mézre fel!

A Magyar Élelmiszerkönyv szerint a méz fogalma a következőképp határozható meg: „a méz az Apis mellifera méhek által a növényi nektárból, vagy élő növényi részek nedvéből, illetve növényi nedveket szívó rovarok által az élő növényi részek kiválasztott anyagából gyűjtött természetes édes anyag, amelyet a méhek begyűjtenek, saját anyagaik hozzáadásával átalakítanak, raktároznak, dehidrálnak, és lépekben érlelnek”. Ezek alapján tehát, a méz eredetét tekintve lehet virágméz és mézharmatméz.

Kevesen tudják, hogy egy 16 ezer éves spanyol sziklarajzon már megjelenik a mézvadász ember, aki ekkoriban leginkább édesítés céljából gyűjtötte be az édes nedűt. Bármelyik korban is vizsgáljuk a szerepét, mindig különlegességnek számított, Hippokratész például már orvosságként is alkalmazta: mézkenőcsöt használt lázcsillapításra.

Nem csoda, hogy ilyen kiemelt szerep jutott a méznek a történelemben, hiszen meglehetősen kedvező hatása van a szervezetre. Olyan jótékony anyagokat tartalmaz, mint például a kalcium, réz, vas, magnézium, mangán, foszfor, kálium, nátrium és cink. Vitaminokat is találhatunk bőségesen a mézben, van benne B1, B2, B3, B5, B6 és C-vitamin is.

A méz egyik legismertebb tulajdonsága, hogy kitűnő baktériumölő, éppen ezért használták előszeretettel a házi orvoslásban fájdalomcsillapítóként és köptetőként is. Ezen kívül, jó hatással van az izomzatra, az emésztésre, serkenti a vérkeringést és a vérnyomást is csökkenti.

Több fajtája is létezik a méznek, hiszen a különböző növényekről gyűjtött nedű más-más színű, illatú, állagú. A virágmézek közül például itthon a legelterjedtebb a vegyes virágméz, de nagy népszerűségnek örvend a repceméz, az akácméz, a hársméz, a napraforgóméz is. Igazi különlegességnek számít a tihanyi apátság tájékán termelt levendulaméz, a gesztenyeméz, a kakukkfűméz és a hangaméz. A mézharmatméznek is több típusa ismert, ilyen például a fenyőméz és a lombos fákról gyűjtött mézharmatméz.

A lépesmézre speciális előírások vonatkoznak. Ezek értelmében az számít lépesméznek Magyarországon, ami teljesen új építésű, a sejtek szabályosak, méretük egyenletes, nincs benne virágporos vagy fiasításos sejt, világos a színe, a keret méretét könnyű kezelni, méhtetűtől mentes és nem propoliszos.

A méz áldásos hatása vitathatatlan, sajnos azonban előszeretettel hamisítják. Éppen ezért, ha mézet vásárolsz, törekedj arra, hogy biztos forrásból juss hozzá!


Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöljük.