A nyugalom szigete Szombathelyen van!

A nyugalom szigete Szombathelyen van!

Közel 130 éves múltra tekint vissza a Kámoni Arborétum, mely régiónk egyik legszebb arborétuma. A 27 hektáros, gazdag gyűjteményben 3500 taxon található, köztük tűlevelűek, lomblevelű örökzöldek, rhododendronok és magnóliák. Nézzük, hogy alakult az arborétum története, és miért érdemes ide ellátogatni!

Habár az arborétum ma teljes fényében pompázik és szuper kirándulóhely, a történelem során több hullámvölgyet is túl kellett élnie. Gyökerei egészen az 1860-as évekig nyúlnak vissza, ekkor ültette ugyanis az első fákat Sághy Mihály. Az alapítónak mégis fiát, Saághy Istvánt tartják, tekintve, hogy ő kezdte először tudatosan összeválogatni a fákat, megfigyelte őket, feljegyzéseket készített, sőt, még szaporította is az egzotikus, fás szárú növényeket.

Saághy igazi szenvedéllyel fordult a dendrológia felé. Több mint 50 évig viselte szívén az arborétum sorsát, híres kutatókkal ápolta a kapcsolatokat, utazásai során pedig gyakran hozott haza érdekes növényeket. Autodidakta módon tanulta ki a hivatást, saját maga szerezte be, vetette, nevelte, oltotta a növényeket. Egyik legizgalmasabb fajta, ami a keze munkáját dicséri, a Saághy luc, egy fenyőhibrid, mely két földrészről származó fenyőfajta keresztezésének eredménye.

Erikaszőnyeg

1920-ban az arborétum annyira kinőtte magát, és olyan érdekes gyűjtemény lett, hogy az erdészeti, kertészeti, botanikai tudományok iránt érdeklődők zarándokhelyévé vált. Sajnos az 1930-as évek vége hanyatlást hozott: a Saághy család anyagi problémák miatt külföldre költözött, a kert pedig gazdátlanul maradt.

A fellendülés 1946 őszén kezdődött, amikor a Szombathelyi Erdőgondnokság költözött a Saághy-kastélyba. Élére Bánó István került, aki felismert a kert nem mindennapiságát, feltérképezte a növényállományt, felújított az üvegházakat és csemetekertet létesített, hogy biztosítani tudja a szaporítóanyag-ellátást.

1950-ben nyilvánították természetvédelmi területté az arborétumot, 1953-tól pedig kezelését az Erdészeti Tudományos Intézet vette át, és a Fenyő-és Nyárnemesítő Kutatóállomása lett. Bánó irányítása alatt a gyűjtemény megháromszorozódott. Ebben az időszakban létesült az arborétum legfontosabb kutatási területe, az erdeifenyő oltványtelep, a tájképi tórendszer, később pedig az ország első fenyőfajta fenntartó telepe. 1958-ban újra megnyitotta kapuit a nagyközönség előtt, kiegészülve a Dendrológiai Múzeummal.

Felsőtó

Bánó 1975-ben vonult nyugdíjba, helyet pedig Mátyás Csaba vette át. A szakember rehabilitálta a tavakat, a Gyöngyös patak egyik gátjánál vízesést alakíttatott ki, átrendezte a növényállományt és új utakat alakított ki. Az arborétum ekkortájt igen népszerű volt, az éves látogatottság elérte a 30-40 ezer főt.

A rendszerváltás utáni időszak ismét hullámvölgyet hozott, a források elapadtak a kert pedig az enyészet útjára lépett. 2010-2011-ben jött a fordulat, amikor a vezetőség uniós támogatásokból megkezdhette a felújítást, minek köszönhetően az arborétum visszanyerte régi fényét. A rekonstrukció mellett új gyűjteményegységek is létrejöttek, például a díszsomok, Paeoniák, bangiták és a Hortenzia fagyűjtemények. Ekkor épült meg a várossal együttműködve az Ökoturisztikai Központ is. A 800 négyzetméteres központ időszaki kiállításoknak és rendezvényeknek ad otthont, illetve, 2012-es átadásakor ide került át az arborétum bejárata is.

A Kámoni Arborétum ma a régió leggazdagabb gyűjteménye, amit az is igazol, hogy évente több mint 20 ezer látogatót fogad.


Comments are closed.