Meseszép növényekkel vár a Püspökladányi Arborétum!

Meseszép növényekkel vár a Püspökladányi Arborétum!

Az arborétumok közül kimagasló értéket képvisel a Püspökladányi Arborétum, mely nemcsak gyűjteménye, de magas fokú infrastruktúrája miatt is kedvelt kirándulóhely. Nézzük, miért szeretjük annyira ezt a helyet!

A Püspökladányi Arborétum története egészen a XX. század első feléig nyúlik vissza. Az első világháború után az erdőterületek 89%-a a határokon túlra került, ennek következtében a faanyagellátás problémássá vált. A helyzet orvoslására Kaán Károly tett javaslatot, miszerint, az erdészeti szempontból kevéssé hasznosított alföldi területeket is fásítani kellene. Ennek hatására indult meg 1924-ben a kutatómunka a Püspökladányi Szikkísérleti Telepen és a Kecskeméti homokfásítási állomáson.

Kezdetben a fő irányt a termőhely erdészeti értékelése és a termesztési technológiák kidolgozása adta, majd pedig a megfelelő fajták kiválasztása jelentette a kihívást a kutatók számára. Dr. Tóth Béla e problémák orvosolásának apropóján gyűjtőmunkába kezdett: hazai arborétumokból származó fa-és cserjefajokat telepített.

A kísérleti állomás épülete

A Püspökladányi Arborétumot 1954-ben alapították, a korábbi kutatások keretében létesített termőhelyek erdészeti hasznosítására, és azért, hogy bővíteni lehessen a fafajták választékát. Ekkoriban 1290 faj, fajta és változat volt itt, ebből az alapállományból mára 450 fa-és cserjefajta maradt.

Az arborétum talaja változatos: kisebb foltokban réti szolonyec szikes talaj, nagyobb foltokban pedig szolonyecesedő réti vagy réti csernozjom talaj jellemzi. Az ősnövényzet a legelterjedtebb a területen, a középhőmérséklet 10,2 C°, a nyár második felét pedig általában aszály uralja.

Az arborétum telis-tele van érdekes fajokkal, mint például a Lonicera, a Cotoneaster, a Taxus, az Acer, a Mahonia vagy éppen a Fraxinus. Egyik legkülönlegesebb mind közül az Ulmus Pumila, ami 1957-ben került ide a Pekingi Botanikus Kertből. Ígéretes fafajtának bizonyult, hiszen kifejezetten szárazságtűrő, szilfavésszel szemben pedig rezisztens. Itthon az évtizedes szelekciós munkának köszönhetően Puszta szil néven jelentették be, és ma már az ország számos pontján megtalálható. Érdemes említést tenni a fás bazsarózsákról, a kocsányos tölgy csoportról, a különleges vasfáról, az iráni varázsfáról és a japán cseresznye egyedekről is, virágzáskor pedig aranyvesszőkben, és orgonákban gyönyörködhetünk itt.

Az ide látogató kirándulók, kutatók, egy 16 méteres kilátót is felkereshetnek, illetve a Kaán Károly 125. születésnapjára készült bemutatóházat is, ahol a Farkassziget élővilágát és a szikfásítási kutatásokat bemutató kiállítás várja az érdeklődőket. Olyan neves emberek szobrai mellett sétálhatunk el az arborétumban, mint Kaán Károly, aki az alföldfásítás úttörője, Magyar Pál, aki a magyar erdészeti ökológia megalapítója és Tury Elemér, aki a második világháborúig a telepen folyó kutatásokat vezette. Az ő nevét viseli az arborétum területén található ökotábor is. A természetkedvelők egy 15 km-es tanösvényen ismerhetik meg Farkassziget nevezetességeit, illetve található itt egy geocaching pont is. Ha mindez nem lenne elég, az Országos Magyar Méhészeti Egyesülettel kooperációban készült méhészeti bemutatóhelyet is meg lehet tekinteni az arborétumban, a sportok kedvelői pedig egy 3,5 km-es erdei futópályán hódolhatnak szenvedélyüknek.

A Püspökladányi Arborétum igazán értékes gyűjtemény, ami önmagában is lebilincselő, a sok-sok program és kikapcsolódási lehetőség pedig még inkább vonzóvá teszik a családok számára. Remek kirándulóhelyszín idősebbek és fiatalabbak számára egyaránt!


Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöljük.