KUTATÓI PORTRÉ – DR. LAKATOS TAMÁS, a NAIK Gyümölcs- és Dísznövénytermesztési Kutatóintézet intézetigazgatója

KUTATÓI PORTRÉ – DR. LAKATOS TAMÁS, a NAIK Gyümölcs- és Dísznövénytermesztési Kutatóintézet intézetigazgatója

A NAIK tudományos műhelye több mint 1200 embert ölel fel. Kiváló koponyákkal dolgozunk itt együtt, akik életüket és egész munkásságukat a tudománynak szentelik. Sorozatunkban hétről hétre megismerkedhettek egy neves kutatóval, ma Dr. Lakatos Tamással, aki a NAIK Gyümölcs- és Dísznövénytermesztési Kutatóintézet intézetigazgatója.

Szakterület: a gyümölcstermő növények víz- és tápanyagforgalmának vizsgálata

Kutatási témák, irányok:

  • A tápanyag-visszapótlás gyakorlatában évtizedek óta alkalmazzák a lombanalízist, melynek segítségével megítélhető, hogy milyen a növények tápanyag ellátottsága. Ehhez szükség van viszonyítási értékekre, amelyek folyamatos frissítést, aktualizálást igényelnek annak megfelelően, ahogy a gyakorlatban alkalmazott művelési technológiák és fajták változnak.
  • Az elmúlt évek éghajlati változásainak és technológiai fejlődésének az eredményeként olyan gyümölcsfajoknál is terjedőben van az öntözés, melyeknél korábban nem alkalmaztak vízpótlást. Tipikusan ilyen faj a meggy, amelyik gazdasági szempontból az egyik legfontosabb hazai gyümölcsünk. Ennek vízigényét és a vízigény szezonális változásait határozzák meg, hogy az öntözési gyakorlat számára támpontot nyújtsanak.
  • Egy magyar fejlesztő céggel (3C Kft.) közösen egy olyan tápanyagvizsgáló szondát fejlesztenek, amely alkalmas arra, hogy szabadföldi körülmények között folyamatosan mérje a talaj tápanyagszintjének a változását.

Hogy mondaná el egy laikusnak, hogy mivel foglalkozik?

Szakterületem elsősorban a gyümölcstermő növények víz- és tápanyagforgalmának vizsgálata. A gyakorlatban ez azt jelenti, hogy a gyümölcsösök öntözésének és tápanyag-visszapótlásának a kérdéseivel foglalkozom. Engem elsősorban nem a technikai megoldások, hanem a növényélettani problémák foglalkoztatnak. Azaz, elsősorban nem az érdekel, hogy milyen módon jutassuk ki a vizet és a tápanyagokat, hanem az, hogy mikor és milyen mennyiségre van szüksége ezekből a növényeknek.

Ez hogyan szolgálja, segíti a társadalmat, a magyar agráriumot?

A növények optimális víz- és tápanyagellátása a sikeres termesztés egyik alapfeltétele, így ennek gazdasági haszna nyilvánvaló. Ugyanakkor napjainkban egyre fontosabbnak ítéljük meg, hogy a gazdálkodási tevékenységünk káros környezeti hatásait igyekezzünk minimalizálni. Az öntözést és a tápanyag-visszapótlást nem soroljuk tipikusan a környezetszennyező tevékenységek közé, holott a rendkívül nagy felületen, diffúzan megjelenő hatása komoly környezetkárosítást eredményezhet. Ennek elkerülését segítik azok a módszerek, amelyek a növények tényleges igényeinek megfelelő víz- és tápanyagpótlást tesznek lehetővé.

Mit gondol, milyen érdekes fejlesztések/kutatási eredmények várhatóak a saját szakterületén néhány éven belül?

A víz- és tápanyagpótlás témakörében folyamatosan keletkeznek új eredmények, hiszen ez az egyik kulcsterület a precíziós gazdálkodás témakörében. A digitalizáció és az „okos” alkalmazások elterjedése jelentősen átalakítja a gazdálkodási gyakorlatot, azonban sok esetben ezek inkább csak külsőségek, amelyeket nem mindig sikerül valós tartalommal megtölteni – azaz a tényleges biológiai folyamatokkal megfeleltetni. Én a közeli jövőtől elsősorban azt várom, hogy ez megvalósuljon.

Az elkövetkező 10-15 év várhatóan a távérzékelési technika mindennapi, gyakorlati alkalmazásának az elterjedését hozza. A távérzékelési eszközök mezőgazdasági alkalmazásával már folyamatban vannak a kísérletek. Ezek a technikák azonban még meglehetősen költségesek és nagyon komoly szakértelmet igényelnek, így mindennapi használatuktól még messze vagyunk. Amennyiben sikerülne az eredmények értelmezését a napi rutin megkövetelte szintre egyszerűsíteni, akkor az nagyon komoly lehetőségeket nyitna meg a mezőgazdaságban.

Miért és hogyan vált kutatóvá? Mik nehezítették, segítették a karrierjét?

Gyakorlatilag már középiskolás koromtól kezdve egyértelmű volt számomra, hogy kutatói munkát szeretnék végezni. Az egyetemi éveim alatt – biológusként végeztem a Kossuth Lajos Tudományegyetemen, Debrecenben – már a kezdetektől bekapcsolódtam a napi kutatói munkába. Szerencsém volt, mert fiatal, dinamikus témavezetőim voltak, akik valóban számítottak a munkámra. Az egyetem elvégzése után az Újfehértói Kutató Állomásra kerültem, ahol -a rendszerváltozás utáni időszak általános helyzetével szemben- egy gyorsan fejlődő infrastruktúrával rendelkező kutatóhelyen tulajdonképpen minden olyan lehetőséget megkaptam, ami a kutatási munkát segítette: rendszeresen részt tudtam venni külföldi konferenciákon, a szükséges eszközök beszerzését a Kutató Állomás vezetése mindig megoldotta, a témáimat önállóan tervezhettem meg.

Mit szeret a kutatói pályában és mit irigyel más szakmáktól?

A kutatói munkában a legvonzóbb az, hogy folyamatosan szellemi kihívásokkal találkozik az ember, és a saját érdeklődési körének megfelelő munkát végezhet. Más szakmáktól leginkább az anyagi biztonságot irigylem, a hazai kutatók ebből a szempontból nincsenek elkényeztetve.

Mire a legbüszkébb?

Nehezen tudom a büszkeséget értelmezni a munkámmal kapcsolatban. Kutatóként az egyik legfontosabb tulajdonságnak a kételkedést (a kritikai szemléletet) tartom, amivel nehezen fér össze a büszkeség. Ettől függetlenül, ha ki kell valamit emelni, az a sokoldalúság. Bár 22 éve egy munkahelyen dolgozom (igaz, hogy annak a neve és szervezeti formája több ízben megváltozott), de nagyon sokféle projektben volt lehetőségem dolgozni, így egy „átlagos” kutatóhoz képest talán tájékozottabb vagyok. Alapvető molekuláris biológiai, mikrobiológiai tapasztalattal is rendelkezem, de kémiai laboratóriumi munkában is van jártasságom.

Ha pályakezdő lenne és most állna választás előtt, akkor milyen terület felé indulna el?

Nem tudom beleképzelni magam a mostani pályakezdők helyzetébe, nagyon megváltozott a társadalmi közeg az elmúlt évtizedekben. Ettől függetlenül, az érdeklődési köröm nyilván nem változott, továbbra is a biológia a legvonzóbb számomra. Valószínűleg ma sem döntenék másként és biológusnak jelentkeznék újra.


Comments are closed.