Éltető víz a földeken

Éltető víz a földeken

A globális felmelegedésnek köszönhetően egyre nagyobb problémát jelent, hogy a földeket megfelelő mennyiségű vízhez juttassuk. A hőmérséklet emelkedése és a csapadék mennyiségének átalakulása, csökkenése akár veszélybe is sodorhatja a terményeket. Nézzük, mit kell tudni az öntözésről és annak típusairól!

A mezőgazdasági művelésnek azt a formáját, melynek alapja a természetes csapadékmennyiség esőzésen alapuló gazdálkodásnak nevezzük, a mesterséges vízkijuttatásra épülőt pedig öntözésesnek. Köztudott, hogy az öntözés elsődleges célja a talaj nedvességtartalmának fokozása, vannak azonban olyan jótékony hatásai is, melyekre elsőként ritkábban gondolunk. Öntözéssel például védekezhetünk a fagy ellen, elősegíti a talaj tömörítését és visszaszorítja a gyomokat is.

Története egészen az időszámítás előtti 6. évezredig nyúlik vissza, ekkor már Mezopotámiában és Egyiptomban alkalmazták az öntözést csapadék-utánpótlásra, főleg ott, ahol árpát termesztettek. Ezen kívül több bizonyítékot is találtak már arra, hogy az öntözés milyen régi technika. Az Újvilág legősibb emlékei például a Zana-völgyében találhatók: három öntözőcsatorna maradványait tárták fel itt, de ott vannak Sri Lanka híres öntözőművei is, melyek az ókor legösszetettebb rendszerei voltak. Ma már többféle típusa is létezik, nézzük melyek!

  • Felületi öntözés
  • Lokalizált öntözése
  • Esőztető öntözés
  • Felszín alatti öntözés
  • Kézi öntözés
  • Automatikus kannás öntözés
  • Öntözővízgyűjtés kövekkel
  • Száraz teraszok

Az öntözés hatékonyságát egy speciális képlet segítségével határozhatjuk meg. Az %-os arányszámot akkor kapjuk meg, ha a növények által felszívott vízmennyiséget elosztjuk a felhasznált víz mennyiségével és megszorozzuk százzal. A egyre fokozódó vízhiány miatt globális kérdés lett, hogy miként tehető hatékonyabbá az öntözés. A szárazság mellett a túlhasználás is komoly problémákat okozhat, ezek együtt pedig negatív hatással vannak a lakosság, az ipar, a mezőgazdaság és az egész ökoszisztéma alakulására.

A kérdés elsőre igen távolinak tűnhet, sajnos azonban Magyarországon is komoly realitás. Az elmúlt időszak igencsak csapadékhiányos volt, minek köszönhetően komoly károk érték a búzát és a repcét is, olyannyira, hogy már most 100-200 milliárdos veszteségre lehet számítani. A gazdák felkészítése érdekében a NAIK országjárásba kezdett, melyről bővebben itt hallhatsz: https://bit.ly/2DlQ1zu


Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöljük.