KUTATÓI PORTRÉ – Dr. Májer János, a Szőlészeti és Borászati Kutatóintézet igazgatója, tudományos tanácsadó

KUTATÓI PORTRÉ – Dr. Májer János, a Szőlészeti és Borászati Kutatóintézet igazgatója, tudományos tanácsadó

A NAIK tudományos műhelye több mint 1200 embert ölel fel. Kiváló koponyákkal dolgozunk itt együtt, akik életüket és egész munkásságukat a tudománynak szentelik. Sorozatunkban hétről hétre megismerkedhettek egy neves kutatóval, ma Dr. Májer Jánossal, aki a Szőlészeti és Borászati Kutatóintézet igazgatója, tudományos tanácsadója.

Szakterület: szőlőtermesztés, azon belül fajtaérték-kutatás, talajerő-gazdálkodás

Kutatási témák:

  • A Balatoni- és a Duna Borrégiókban perspektivikus borszőlőfajták fajtaérték-kutatása – témavezetőként

  • A szőlőültetvények környezetbarát, a szélsőséges időjárási körülményekhez alkalmazkodó talajerő-gazdálkodásának, tápanyag-utánpótlásának fejlesztése – közreműködő kutatóként

Mottó: „Az élet túl rövid ahhoz, hogy rossz bort igyunk!”

Hogy mondaná el egy laikusnak, hogy mivel foglalkozik?

Munkám során azzal a kérdéssel foglalkozom, hogy miként lehet tisztázni a szőlőfajták termesztési és borászati értékeit. Ezen kívül a szőlőültetvények optimális talajművelésének és tápanyag-utánpótlásának vizsgálata is a kutatási területeim közé tartozik.

Ez hogyan szolgálja, segíti a társadalmat, a magyar agráriumot?

A borrégiók, borvidékek arculatát szolgáló, optimális fajhasználat kialakítása társadalmi szempontból is fontos, hiszen a szőlészet borászat egyik meghatározó ágazata a mezőgazdaságnak. A talajerő-gazdálkodás fejlesztésénél a környezetbarát, a klímaváltozáshoz alkalmazkodó technológiák bevezetése alapvető érdek a tájesztétikailag is fontos szőlőtermesztésnél.

Mit gondol, milyen érdekes fejlesztések/kutatási eredmények várhatóak a saját szakterületén?

Azt gondolom néhány éven belül sor kerülhet a savas karakterű, savtartalmukat aszályos körülmények között is megőrző régi hungarikum jellegű fajták újra termesztésbe vonására és a nemesítésben való felhasználására. Ha hosszú távban gondolkodunk, akkor a borászati szempontból is jó minőségű innovatív, toleráns szőlőfajták nemesítése és elterjedése várható a termesztésben.

Miért és hogyan vált kutatóvá és mit szeret ebben pályában?

35 évvel ezelőtt a Kertészeti Egyetemen, talajtanos témában Tudományos Diákköri munkám előadását meghallgatva, a Szőlészeti és Borászati Kutatóintézet Egri Kutatóállomásának vezetője hívott Egerbe. A hely és a munka tetszett, így a kutatói pályán ragadtam.

Ezt a döntést nem bántam meg! Változatos a munkám és a közvélemény is érdeklődik a kutatási területem, elsősorban a szőlőfajták iránt. Tény azonban, hogy a folyamatos átszervezések olykor akadályokat gördítettek a munkám elé.

Mi a kedvenc története a kutatói életével kapcsolatban?

Egerben egy 1 ha-os Medina fajtájú táblát -ahol a N műtrágyázási kísérletemet állítottam be- kénytelem voltam un. részesművelésbe kivenni, mivel azokat a táblarészeket az Egervin így kívánta művelésben tartani. Olyan jól sikerült az első évben a szőlőtermés a táblán, hogy az árbevételből meg tudtuk venni a nejemmel az első saját lakásunkat.

Mire a legbüszkébb?

A családomra, három gyermekemre és unokáimra vagyok a legbüszkébb, meg arra, hogy a festői környezetben elhelyezkedő badacsonyi kutatóhely még ma is létezik.

Mik a rövidtávú céljai?

Intézetigazgatóként a legfőbb célom a Szőlészeti és Borászati Kutatóintézet fejlesztése, kutatóként pedig szeretném az intézeti nemesítésű fajtáinkat elterjeszteni a termesztésben is (Rózsakő, Zeus, Generosa stb.).

Ha pályakezdő lenne és most állna választás előtt, akkor milyen terület felé indulna el?

Ha most állnék a nagy döntés előtt, akkor előfordulhat, hogy inkább a borászat irányába orientálódnék.


Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöljük.