Hívatlan vendégek a kertben

Hívatlan vendégek a kertben

Ahogy kisarjadnak a kert és a veteményes gyöngyszemei, égető kérdéssé válik, hogy miként lehet védekezni a rájuk leselkedő kártevők ellen. Mai bejegyzésünkben összegyűjtöttük a leggyakoribb „veszedelmeket”, akikkel a kertben találkozhatsz!

A kártevők igen sok bosszúságot tudnak okozni. A féltőn dédelgetett, gondosan nevelgetett növényeink hirtelen nagy veszélynek lesznek kitéve, és a kert, ami a legtöbb kertész számára örömforrás, hirtelen csatatérré változik. Márpedig kártevő nélküli kert nem létezik, előbb-utóbb mindenhol felbukkan valamilyen „pusztító szörnyeteg”, így jobb tisztában lenni a jelekkel és a lehetőségekkel.

Meztelencsiga

A meztelencsiga nem csak külleme miatt nem kívánatos, de megrágcsálja a növények leveleit, illetve nyálkát és csigaürüléket hagy maga után. Leginkább májustól őszig pusztítanak, kedvencük pedig a veteményes, azon belül is az uborka, a zeller, a burgonya és a sárgarépa. Csigacsapdákkal védekezhetünk ellenük, de az is jó módszer, ha védővonalat képzünk olyan növényekből, amiket nem kedvelnek (pl: paradicsom, majoránna, fokhagyma, kakukkfű). Állatokat is bevethetünk a csigák elleni harc során: a pulyka, a csirke, a kacsa és főleg az indiai futó kacsa előszeretettel szedegeti össze a kis házatlan állatokat.

Krumplibogár

A divatosabb nevén kolorádóbogárként ismert kártevő leginkább májusban és júniusban jelent veszedelmet. Petéit nemcsak a kerti növényekre, hanem a gyomokra is lerakja, éppen ezért ezek kaszálásáról semmiképp ne feledkezzünk meg. Jó védekezés ellenük a vetésforgó, illetve ha a sorközöket szalmával takarjuk be. Egyes megfigyelések szerint sokat segíthet az is, ha a sorok közé fokhagymát, az elejére és a végére pedig tormát ültetünk.

Cserebogár

Habár a cserebogár kifejlődéséhez 3-5 év szükséges, köszönhetően azonban annak, hogy különböző nemzetségei eltérő időben „nőnek fel”, minden évben áprilisban és májusban veszélyeztetik az ország egyes területeit. Lárváik a földben élnek, fiatalabb korukban humusszal, később gyökerekkel táplálkoznak, a kifejlett egyedik pedig a fák leveleit eszik. A védekezés egyik módja a vegyszeres kezelés, sokan azonban idegenkednek ettől a megoldástól. Ők bevethetik a csigáknál is hatásos szárnyasokat, de akár csalinövényekre is terelhetik a kártevőket, amiket aztán a becserkészés után el lehet távolítani. Szakértők szerint a gyakori talajlazítás, ásás és szántás is hatásos lehet.

Levéltetű

A levéltetveket szerencsére igen könnyű észrevenni: árulkodó lehet, ha a levelek elsárgulnak, szürkésen csillognak, a hátsó felükön pedig maguk az élősködők is láthatók szabad szemmel. A levelek és bimbók szöveteibe jutva szívják ki a nedveket, amivel felborítják azok anyagcseréjét. A levéltetveknek számos természetes ellensége létezik, ilyen például a fátyolka, a zengőlégy, a katicabogár, több pókfajta, a cinegék, pintyek és a verebek is. Segíthet az is, ha a fertőzött hajtásokat eltávolítjuk, esetleg erős vízsugárral öntözzük, de itt is bevethetjük az olyan gyűjtőnövényeket, mint például a sarkantyúka.

A kerti kártevők elleni védekezés sokszor meglehetősen kihívásokkal teli, a fáradságos munka azonban meghozza gyümölcsét, hiszen így ép és egészséges növények lesznek az udvaron és a veteményesben.


Comments are closed.