Ha a vízhiány az úr

Ha a vízhiány az úr

Az aszályveszély mindig is létezett Magyarországon, a globális felmelegedésnek köszönhetően azonban a jövőben megszaporodhatnak a vízhiányos időszakok. Mai bejegyzésünkben összeszedtük, hogy mit is nevezünk aszálynak, milyen negatív hatásai vannak és hogy lehet védekezni ellene! Jöjjenek a részletek!

Az aszály egy olyan vízhiányos időszak, ami közvetlenül ugyan a mezőgazdaságot sújtja, mégis közvetve az egész társadalomra hatást gyakorol. Egészen pontosan akkor beszélhetünk aszályról, amikor nagyon kevés csapadék hullik, vagy ugyan a csapadék mennyisége normális, de a magas hőmérséklet miatt elpárolog a talajból. A vízhiány miatt a növények fejlődése megáll, kipusztulhatnak, szélsőséges esetben pedig akár a mezőgazdasági állatok elhullása is bekövetkezhet.

Az aszály mértékét és kialakulását nehéz előre jelezni, annyi azonban bizonyos, hogy a magas hőmérséklet, az erős szél és az alacsony páratartalom súlyosbító tényezőkként hatnak. Mértékét az aszályossági index adja meg. Ez egy olyan mérőszám, ami figyelembe veszi a párolgási- és csapadékviszonyokat és a növények időben változó vízszükségleteit is. Az aszályossági index így alakul az egyes időszakokban:

  • 5-6: mérsékelt aszály

  • 6-7: közepes aszály

  • 7-8: súlyos aszály

  • 8-9: rendkívül súlyos aszály

A hosszan tartó vízhiányos időszak elképesztő károkat tud okozni, sőt, sokszor az első esőcseppek sem hozhatnak megnyugvást. Gyakran ugyanis a szárazság következtében a talajba nem kerül elegendő tápanyag, így tönkremegy a talaj minősége, továbbá a talajerózió is valós problémaként jelentkezhet. Nem beszélve arról, hogy ilyenkor megnő a veszélye az erdőtüzeknek és a homokviharoknak is.

Magyarországon a területek 90%-a aszállyal veszélyeztetett, különösen az Alföld középső régiója, míg csupán a nyugati és délnyugati régió számít aszálymentesnek. Az aszályos időszakok nem túl ritkák itthon: 1976-1985 között 3, 1986-1995 között pedig 7 aszályos időszak volt.

A globális felmelegedésnek köszönhetően azonban ez a gyakoriság minden bizonnyal növekedni fog, éppen ezért fontos, hogy a gazdák tisztában legyenek azzal, hogy mi a teendő ilyenkor és hogy lehet felkészülni. A vízhiány elleni védekezés egyik legfontosabb eszközei a vízháztartás-szabályozó eszközök (csatornák, árkok, talajcsőhálózatok), melyek alapjait képezik az aszály elleni harcnak. Hatékony módszer azonban a talajjavítás, amivel a termőképesség megóvható. Egy mélyszántás például egyrészt csökkenti a belvízveszélyt, másrészt pedig aszály idején a károkat is csökkenti.

Közvetlen hatásként ugyan nem könyvelhető el az aszály társadalmi hatása, de érdemes említést tenni róla. Ezekben az ínséges időkben ugyanis régen a társadalmi rend is veszélybe került az élelem- és vízhiány miatt. Ma már eddig nem jut el a krízis, de a magasabb élelmiszer, zöldség és gyümölcs árak figyelmeztetnek arra, hogy még mindig a természet az úr.

Érdekel, miként védekezhetsz az aszály ellen? Látogass el a NAIK, a NAK és a MAGOSZ országjáró körútjának egyik állomására és tudd meg, hogy lehet szárazság idején is eredményesen gazdálkodni: https://www.facebook.com/events/387669785424187/


Comments are closed.