KUTATÓI PORTRÉ – Bozán Csaba, a NAIK Öntözési és Vízgazdálkodási Kutatóintézet (ÖVKI) igazgatója

KUTATÓI PORTRÉ – Bozán Csaba, a NAIK Öntözési és Vízgazdálkodási Kutatóintézet (ÖVKI) igazgatója

A NAIK tudományos műhelye több mint 1200 embert ölel fel. Kiváló koponyákkal dolgozunk itt együtt, akik életüket és egész munkásságukat a tudománynak szentelik. Sorozatunkban hétről hétre megismerkedhettek egy neves kutatóval, ma Bozán Csabával, aki az Öntözési és Vízgazdálkodási Kutatóintézet (ÖVKI) igazgatója.

Szakterület: mezőgazdasági vízgazdálkodás

Kutatási témák:

  • A kedvezőtlen vízgazdálkodási tulajdonságú mezőgazdasági művelésbe vont területek vizsgálata, vízháztartási tulajdonságainak elemzése és térképi megjelenítése.

  • A földhasználat racionalizálására irányuló kutatások a belvíz-veszélyeztetettség függvényében.

  • Az Alföldre jellemző különleges hidrológiai jelenségek, időszakos vízfeltörések (földárja) vizsgálata.

  • A hazai vízgazdálkodás, ezen belül is kiemelten a mezőgazdaságot érintő vízgazdálkodás problémáinak komplex feltárása és a vonatkozó megoldási javaslatok kidolgozása.

Mottó: „Lehet a víz áldás vagy csapás. Nagyon sok függ attól miként bánunk el vele.” – Hanusz István

Hogy mondaná el egy laikusnak, hogy mivel foglalkozik?

A mezőgazdasági vízgazdálkodás elsősorban azokkal a kérdésekkel foglalkozik, melyek hozzájárulnak a vízzel való okszerű gazdálkodáshoz, kiemelten a mezőgazdaságban. Mindez számos oldalról közelíthető meg. Például olyan agrotechnikai beavatkozások fejlesztésére van szükség, mely a mezőgazdasági táblán belül segíti a minél magasabb fokú vízmegtartást, ezzel hozzájárulva a kultúrnövény zavartalan fejlődéséhez.

Tekintettel arra, hogy a klímaváltozás negatív hatásaként egyre inkább szélsőségessé válik a Kárpát-medence vízháztartása, egyre több olyan alternatív beavatkozásra van szükség, mely a vízhiányt (aszály) és a víztöbbletet (belvíz) együttesen kezeli. Mindehhez fel kell térképezni a területek belvíz-érzékenységét, mely kijelöli azokat a területeket, ahol a vízháztartási szélsőség jelentős károkat, ugyanakkor tájgazdálkodási szempontból pedig jelentős előnyöket jelent. Ilyen megközelítésből a földhasználat racionalizálására irányuló kutatásaink meghatározó jelentőségűek.

A vízhiány kezelése szintén jelentős erőfeszítéseket igényel, tekintettel arra, hogy a vízkincseink megőrzése és fenntartható hasznosítása az egyik legmarkánsabb kihívás a jövőt illetően. Éppen ezért fektetünk külön hangsúlyt a víz- és energiatakarékos öntözési megoldások vizsgálatára, vagy éppen a különböző eredetű folyékony hulladékok öntözéses hasznosítására.

Ez hogyan segíti az agráriumot?

A NAIK éppen azt a szemléletet tükrözi, mely a kutatások közcélúságát célozza meg! Nyilvánvaló, hogy az egyik legfontosabb célunk az általunk végrehajtott kutatások minél szélesebb körben való megismertetése. Hiszek abban, hogy a termelői, ágazati, tudományos és szakpolitikai kapcsolataink révén eredményeink hasznosulni fognak a magyar agráriumban. Minden lehetséges fórumon ismertetjük eredményeinket, szakmai konferenciákat szervezünk társintézményekkel közösen, részt veszünk szakmai kiállításokon, sőt, a fiatal generációra is gondolva, aktív szereplői vagyunk a Kutatók Éjszakája programsorozatnak is immáron 10 éve.

Mit gondol, milyen kutatási irányok várhatóak a saját szakterületén néhány éven belül?

Véleményem szerint az elkövetkező időszak egyik kitörési pontja a fenntartható vízgazdálkodás fejlesztése lesz. Így a mezőgazdasági vízgazdálkodással – melyen belül pl. az öntözéses gazdálkodás fejlesztése kiemelt terület –, az alternatív vízforrások hasznosításával, a térinformatikai alapú modellezéssel és távérzékeléssel, stb. foglalkozó K+F+I tevékenységek központi irányt vesznek.

Miért és hogyan vált kutatóvá? Mik nehezítették, segítették a karrierjét?

Egyből megtetszett, hogy igen különböző feladatok együttes ellátásáról van szó a kutatói munkában, így unatkozásról nem beszélhetünk. Mindig van kihívás, mindig van min gondolkodni és megoldásokat keresni.

Nagyban segítették a munkámat igen neves szakemberek intézeten belül és kívül is. A nehézségeket illetően csak a kutatásokra fordítható források megszerzésének nehézségét emelném ki, amiben komoly előrelépésre lenne szükség, különösképpen a közcélúság miatt.

Mit szeret a kutatói pályában és mit irigyel más szakmáktól?

Igazság szerint a kutatói pálya szerethetősége azon múlik, hogy ki alkalmas rá és ki nem. Azok az embertípusok, akik alapvetően kíváncsiak, érdeklődőek, keresik a megoldásokat, röviden kutatói beállítottságúak, azok nem gondolkodnak azon, hogy szeretem-e a foglalkozásom vagy éppen más szakmától mit irigyelnék el. Kutatóként a szakmai megbecsülés és az anyagi elismerés nélkülözhetetlen, de az igazi érdem az, ha az általunk generált eredmények hasznosulnak.

Mi a kedvenc története a kutatói életével kapcsolatban?

Nagyon sok kedves történetem van, azonban mégiscsak visszakanyarodnék a felvételi eljárásomhoz. Végzés után kaptam egy telefont egy egyetemi oktató barátomtól, hogy fiatal kutatói posztra keresnek egy „vizest” és egy ökonómust, így párommal eljöttünk Szarvasra – az akkori Halászati és Öntözési Kutatóintézetbe – felvételi elbeszélgetésre. Természetesen a magas szintű szakmai elvárásokat illetően minden jóravalóval elláttak bennünket, így szakmai szempontból mind magyarul, mind pedig angolul felkészültünk, várva a komoly megmérettetést. A felvételi napján Főigazgató úr, Dr. Váradi László, az elvárásainkkal ellentétben egy baráti beszélgetésre invitált bennünket, szakmai felkészültségünket csak alapjaiban érintettük. A felvételt elnyertük, és csak évekkel később derült ki, hogy Főigazgató úr a beszélgetés során azt kereste, hogy bennünk van-e a kutatói ösztön. A kutatói pályához, a kutatásokhoz, érdeklődő és kommunikatív ember kell” – mondta! Ezt az elvet vallom azóta én is!

Mire a legbüszkébb?

A csapatomra vagyok a legbüszkébb! 2014-től, a NAIK ÖVKI megalakulása óta vezetem az intézetet, így lehetőségem adódott arra, hogy olyan embereket „válogassak” magam köré, akik azonosulni tudnak a szakmai és az emberi elvárásaimmal. Szerencsémre sikerült olyan fiatal csapatot magam mellé állítani, akik egytől egyig rendkívül nyitottak, érdeklődőek, tenni akarók és kreatívak. Bízom abban, hogy sikerül a lelkesedést fenntartanom, ugyanis a vízzel kapcsolatos kihívások növekedésével a feladataink sokszínűsége csak fokozódni fog a jövőben.

Mik a rövidtávú céljai?

Rövid távú céljaim között minden időszakban az szerepel, hogy hogyan tudnám biztosítani kollégáim számára az optimális kutatási feltételeket. Az intézet csak abban az esetben képes új eredményeket generálni, ha minden feltétel adott, legyen az humán, infrastrukturális vagy éppen anyagi. Szakmai oldalról számos tématerületet kezelek kiemelten, azonban jelenleg az egyik legfontosabb projektünk Magyarország síkvidéki területeinek belvíz-veszélyeztetettségi térképének kidolgozása, mely a NAIK ÖVKI reputációjának meghatározó mérföldköve.

Ha pályakezdő lenne és most állna választás előtt, akkor milyen terület felé indulna el?

Nekem ez az első munkahelyem, remélhetőleg az utolsó is, így összehasonlítási alapom nincs. Ha újra kezdhetném, akkor is a vízzel foglalkoznék, feltételezem kutatóként!


Comments are closed.