KUTATÓI PORTRÉ – DR. TAR MELINDA, a NAIK Növénytermesztési Önálló Kutatási Osztály osztályvezetője

KUTATÓI PORTRÉ – DR. TAR MELINDA, a NAIK Növénytermesztési Önálló Kutatási Osztály osztályvezetője

A NAIK tudományos műhelye több mint 1200 embert ölel fel. Kiváló koponyákkal dolgozunk itt együtt, akik életüket és egész munkásságukat a tudománynak szentelik. Sorozatunkban hétről hétre megismerkedhettek egy neves kutatóval, ma Dr. Tar Melinda, aki a NAIK Növénytermesztési Önálló Kutatási Osztály osztályvezetője.

Szakterület: Növénytermesztés, növénynemesítés, növénykórtan

Kutatási témák, irányok:

  • Fenntartható agronómiai modellek kutatása, amely a főbb szántóföldi növények (búza, kukorica, napraforgó, repce, szója) termesztéstechnológiai elemeinek vizsgálatát és fejlesztését jelenti. Magában foglalja a vetésforgó, vetésidő, csíraszám, növényvédelem, tápanyagellátás kérdéskörét is.
  • Alternatív növények genetikai alapanyagainak megőrzése és fejlesztése. Ebben a kutatási témában főként a hazánkban korábban köztermesztésben lévő vagy termesztésbe vonható alternatív fehérjenövényeket (pl. csicseriborsó, lóbab, szegletes lednek, takarmányborsó) vizsgáljuk.

Mottó:

„Felfedezni valamit annyit tesz, mint látni, amit mindenki lát, és közben arra gondolni, amire még senki.” (Szent-Györgyi Albert)

“Ha hajót akarsz építeni, akkor az embereket nem favágáshoz kell összetrombitálni, hanem beszélni kell nekik a tengeren utazás gyönyöreiről.” (Antoine de Saint-Exupery)

Hogymondanáelegylaikusnak,hogymivelfoglalkozik?

Munkatársaimmal a növénytermesztők számára hatékonyan és jövedelmezően felhasználható termesztéstechnológia fejlesztésével foglalkozunk a növényvédelem, a tápanyag-gazdálkodás és az új növényfajták kinemesítése, bevezetése területén. Válaszokat keresünk arra, hogy mely szántóföldi növényfajok termeszthetőek gazdaságosan például az aszályos években, vagy másodvetésben, vagy, ha a belvíz kipusztította a fővetést, vagy olyan területeken (pl. homoktalajok), ahol a növénytermesztés optimális esetben is nehéz.

Ezhogyanszolgálja,segítiatársadalmat,amagyaragráriumot?

A termesztéstechnológiai elemek alapvetően befolyásolják a termés mennyiségét és minőségét, közvetve pedig a jövedelmezőséget. Gondoljunk csak arra, hogy egy elkésett gombás betegség elleni védekezés akár komoly terméscsökkenést is okozhat, vagy a megfelelő időben és technológiával végrehajtott tápanyag visszapótlás segítheti a növények aszálytűrését is.

Napjainkban egyre fontosabbá válik a környezetszennyezés mérséklése, valamint a talaj vízkészletének védelme. Megfelelő agrotechnika alkalmazásával csökkenthetjük a káros hatásokat is.

Magyarországon a hüvelyes növények szinte teljesen hiányoznak a vetésforgóból, ami gátolja a talajok önmegújító képességét. Új, a szélsőséges klimatikus viszonyokat is jól tűrő, az állati takarmányozásban a szóját kiegészítő fehérjeforrásként hasznosítható hüvelyes növények bevonása a termesztésbe növelheti a jövedelmezőséget, és hozzájárulhat a talajok tápanyag szolgáltató képességének megőrzéséhez is.

Mitgondol,milyenérdekesfejlesztések/kutatásieredményekvárhatóaka sajátszakterületén?

A digitalizáció gyors fejlődésével egyre nagyobb szerep jut a mezőgazdasági termelésben is a digitális eszközöknek. Véleményem szerint a precíziós gazdálkodásban már most is megjelenő, a növények igényeit minél pontosabban figyelembe vevő technológiák fejlesztése és minél szélesebb körben történő elterjedése elkerülhetetlen az elkövetkező években.

Hosszú távon a klímaváltozás és a szélsőséges időjárási anomáliák (pl. aszály, belvíz, forró napok számának növekedése) a terméshozamra gyakorolt negatív hatásainak kiküszöbölése érdekében az öntözés fejlesztése mellett is szükséges olyan növényfajok termesztése és fajták kinemesítése, amelyek jól tűrik a szárazságot. Már napjainkban is vannak például olyan kukorica hibridek, amelyek jobb vízhasznosítással rendelkeznek, szerintem 15 év múlva az ilyen típusú fajták/hibridek iránt egyre nőni fog a kereslet.

A népesség növekedésével a fehérjenövények jelentősége is nőni fog, főképpen azok a fajok, amelyek klímaadaptációs és szárazságtűrő képessége, valamint értékes beltartalmi tulajdonságai lehetővé teszik a nagy területen élelmiszer- és takarmány növényként való elterjedésüket, gazdaságos termesztésüket.

Hazánkban a tél enyhülésével, a csapadékeloszlás megváltozásával és ezzel együtt a kontinentális éghajlat mediterrán jellegűvé válásával változhat a ma még tavaszi növények vetésideje is. Korábbra tolódhat, vagy akár egyes növényfajok esetében őszivé válhat.

A környezetszennyezés csökkentése szintén aktuális téma és egyben nagy kihívást jelent a mezőgazdaság számára. Szerintem a növénynemesítés területén áttörés várható annak érdekében, hogy például a szén-dioxidot minél hatékonyabban hasznosító, „légtisztító” növényeket nemesítsenek.

Az élelmiszernövények termesztése területén szintén áttörés várható véleményem szerint a vertikális termesztési mód irányába, hiszen a termesztési terület csökkenése, és ezzel együtt az urbanizáció növekedése már napjainkban is megfigyelhető. A népességnövekedés azonban megköveteli az élelmiszernövények mennyiségének növekedését is.

Miértéshogyanváltkutatóvá?Miknehezítették,segítettékakarrierjét?

Már középiskolás koromban is vonzottak a biológiai, kémiai kísérletek és a növényvilág. Az egyetemi felvételi előtt lehetőségem volt az akkori Gabonakutató Intézet öthalmi telepén (jelenlegi munkahelyem!) dolgozni, mint diák. Az ottani kutatók, nemesítők nagyon közvetlenek voltak, minden kérdésemre válaszoltak, lépésről lépésre szerettem meg a tenyészkerti munkát.

Mivel a genetikát már akkor is nagyon szerettem, pályaválasztás előtt álltam, így az akkori Gödöllői Agrártudományi Egyetemre (mai Szent István Egyetem) jelentkeztem, ahol volt növénynemesítés szakirány. A kezdetektől bekapcsolódhattam a kutatómunkába. A szakmai gyakorlataimat Szegeden a „Gabonakutatóban” töltöttem és a PhD munkámat is itt végeztem. Olyan kutatókkal dolgozhattam együtt, akik megmutatták a kutatói munka szépségét és nehézségét is. A szűkös források, megszűnések olykor nehezítették, illetve visszanézve színesítették munkámat. Így volt lehetőségem a PhD témám befejezése után (búza rozsda rezisztencia gének azonosítása és térképezése molekuláris markerekkel) a napraforgó nemesítéssel, majd termesztéstechnológiával foglalkozni. Amikor úgy éreztem, hogy áthatolhatatlan akadályba ütköztem, mindig volt olyan mentorom, barátom, kollégám, aki egy-egy jó szóval, vagy biztató mondattal átsegített az addig leküzdhetetlennek hitt problémán.

Mitszeretakutatóipályábanésmitirigyelmásszakmáktól?

A kutatói munkában a legvonzóbb számomra az önálló gondolkodás lehetősége és a folyamatos szellemi kihívás. Szeretek a tenyészkertbe kimenni, a kísérleteket megnézni, a növényeket kézbe fogni, az egyes magminták közötti különbséget megfigyelni. Szeretem a kísérleti eredményeket kiértékelni, új következtetéseket levonni, a munkánk eredményét bemutatni. Nem szeretnék más szakmában dolgozni, de irigylem a pályámon lévő multinacionális cégek anyagi lehetőségeit a kutatás fejlesztés területén.

Mi a kedvenc története a kutatói életével kapcsolatban?

Az egyik kedvenc történetem a lányomhoz kapcsolódik. Munkám során gyakran elkísért az üvegházba, ahol a kórtani vizsgálatokhoz szükséges búza rozsdát szaporítottuk fel. Látta, hogy a növények leveléről pici csövekbe gyűjtjük a spórát. Amikor hazamentünk az akkori időjárási körülmények miatt a fűben is megjelent a rozsda. Ő fogta a kis homokozó tálkáját és azt mondta, „most szedek neked mintát, anya”.

Mire a legbüszkébb?

A kutatói életpályával nehezen összeegyeztethető a büszkeség, hiszen a felmerülő újabb és újabb kérdések megválaszolása, a kihívások szakmai alázatra tanítják meg az embert. Bár a pályám kezdete óta, sőt diákéveimtől kezdve egy munkahelyen dolgozom, a körülmények és az anyagi finanszírozás többször is új téma felé sodort. Így nemcsak a molekuláris genetikában, hanem a növénytermesztésben és a szántóföldi kísérletek világában is lehetőséget kaptam kísérletek végzésére több növényfaj esetében is. Ez segített abban, hogy az eredményeket és összefüggéseket ne csak egy oldalról, hanem más szemszögből is megvizsgáljam, összefüggéseiben lássam.


Comments are closed.