KUTATÓI PORTRÉ – Dr. Borovics Attila, a NAIK Erdészeti Tudományos Intézet (ERTI) igazgatója

KUTATÓI PORTRÉ – Dr. Borovics Attila, a NAIK Erdészeti Tudományos Intézet (ERTI) igazgatója

A NAIK tudományos műhelye több mint 1200 embert ölel fel. Kiváló koponyákkal dolgozunk itt együtt, akik életüket és egész munkásságukat a tudománynak szentelik. Sorozatunkban hétről hétre megismerkedhettek egy neves kutatóval, ma Dr. Borovics Attilával, aki az Erdészeti Tudományos Intézet (ERTI) igazgatója.

Szakterület: Klímaváltozás erdőkre gyakorolt hatásainak értékelése, gyakorlati megoldások keresése, különös tekintettel a genetikai erőforrások hasznosítására.

Kutatási témák:

  • Klímamodellezés szaporítóanyag választásra gyakorolt hatásainak értékelése, olyan származások meghatározása, és a hazai erdőgazdálkodásban történő hasznosítása, amely megoldást kínál egy gyors változással szemben is.

Mottó: „Ha van egy-egy almánk és egymásnak adjuk, akkor marad egy-egy almánk, de ha van egy-egy gondolatunk és kicseréljük ezeket egymással, akkor már két-két gondolatunk lesz.„

Hogymondanáelegylaikusnak,hogymivelfoglalkozik?

A klímaváltozás okozta probléma megoldása az okos emberen kívül maga a növényanyag. Munkám során e növényanyag megválasztása a fő cél, hiszen ezzel több évtizedre garantálni lehet erdeink jövőjét, egészségét, stabilitását.

Ezhogyansegíti azagráriumot?

A tudatos szaporítóanyag-hasznosítás biztosította alkalmazkodás garantálja az erdők hosszú távú létét még egy gyorsan, fafajaink evolúciójához képest akár százszoros sebességgel zajló környezeti változás esetén is.

Mitgondol,milyenkutatási irányokvárhatóaka sajátszakterületén?

Olyan szolgáltatások várhatók ezen a szakterületen, amelyek segítségével egy adott erdőrészlet felújításakor, vagy egy néhány hektáros szántóföld esetében, ki tudjuk választani, majd valóban le is tudjuk szállítani az adott területre nézve leginkább alkalmazkodóképes magtételeket, csemetéket. Ez a jövő erdei iránt elkötelezett szakemberek számára az európai szintű adatbázisok összehangolt értékelését és genetikai tudás felhasználásával megtámogatott segítséget jelenti.

A távolabbi jövőben akár olyan szárazságtűrő fafajok honosítását is meg kell oldani, amelyeket azokon a termőhelyeken is fel lehet majd használni, ahol más, őshonos fajok már nem jelentenek biztos megoldást.

Miértéshogyanváltkutatóvá?Miknehezítették,segítettékakarrierjét?

Erdőmérnökként igazi gyakorlati munkára vágytam. Majd úgy hozta a szerencsés véletlen, hogy az Erdészeti Tudományos Intézet Nemesítési Osztályán meghirdetett intézeti mérnöki pozíciójában kezdhettem meg a szakmai karrieremet. Mindvégig támogató volt az Intézet a szakmai továbbképzést, külföldi tanulmányokat és a doktori képzést és annak szakmai segítését illetően. Egyenes út vezetett a tudományos osztályvezetésig, majd a főigazgatói beosztásig.

Mire a legbüszkébb?

A legbüszkébb talán arra lehet az ember, hogy bizalommal fordulnak hozzánk az erdészeti ágazat legkülönbözőbb szereplői, tanácsot kérnek, segítséget várnak, mert úgy gondolják, érdemes megfontolni a javaslatunkat.

Mikarövidtávúcéljai?

Rövid távú célunk, hogy létrehozzunk egy erdészeti magközpontot, amely kiszolgálja a jövő erdősítési és fásítási programjait, vagyis mindig legyen megfelelő mennyiségű és minőségű szaporítóanyag a programok megvalósításához.

Hapályakezdőlenneés mostállna választáselőtt,akkormilyenterületfeléindulnael?

Ha pályakezdő lennék, akkor az erdészet felé fordulnék, mint ahogy a fiamat is erre a területre igyekszem szelíd kényszerrel terelgetni.


Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük