PORTRÉ – Dr. Nagy Zóra Annamáriával, a Szőlészeti és Borászati Kutatóintézet tudományos munkatársa

PORTRÉ – Dr. Nagy Zóra Annamáriával, a Szőlészeti és Borászati Kutatóintézet tudományos munkatársa

A NAIK tudományos műhelye több mint 1200 embert ölel fel. Kiváló koponyákkal dolgozunk itt együtt, akik életüket és egész munkásságukat a tudománynak szentelik. Sorozatunkban hétről hétre megismerkedhettek egy szakemberrel, ma Dr. Nagy Zóra Annamáriával, aki a Szőlészeti és Borászati Kutatóintézet tudományos munkatársa.

Fotó: Bácsi Róbert László/VinCE Magazin

SzakterületSzőlőgenetika- és nemesítés, valamint talajerő-gazdálkodás

Kutatási témák:

  • A szőlő klónszelekciós és keresztezéses nemesítése, genetikai vizsgálatok (témavezetőként)
  • A szőlőültetvények környezetbarát, a szélsőséges időjárási körülményekhez alkalmazkodó talajerő-gazdálkodásának, tápanyag-utánpótlásának fejlesztése (témavezetőként)

Mottó: „Ha valamibe kezd az ember akkor mindig a következő három kérdést kell feltennie magának: mit, miért, mennyiért?”

Hogymondanáelegylaikusnak,hogymivelfoglalkozik?

Munkám során olyan szőlőfajták, valamint klónok nemesítésével és szelektálásával kapcsolatos kutatásokban veszek részt, melyek remélhetőleg a klímaváltozás ellenére jól tudnak majd alkalmazkodni a megváltozott körülményekhez, illetve rezisztenciaforrás alapját is képezhetik. Továbbá részt veszek a környezetkímélő és a klímaváltozáshoz alkalmazkodó talajerő-gazdálkodási, valamint talajművelési vizsgálatokban is.

Ezhogyanszolgálja,segítiatársadalmat,amagyaragráriumot?

Úgy gondolom, hogy mind a szőlőnemesítés, mind a talajerő-gazdálkodás alapját képezi a fenntartható szőlőtermesztésnek és így a borászatnak. Mivel a borkultúra a magyar kultúra része, így mindenképpen fontos szerepe van a magyar agráriumban.

Mitgondol,milyenérdekesfejlesztések/kutatásieredményekvárhatóaka sajátszakterületéna jövőben?

A nemesítés területén a genetika fejlődésével úgy gondolom elmaradhatatlan lesz az újabb és újabb rezisztenciaforrások felkutatása, ezáltal pedig a rezisztens fajták előállítása és azok elterjedése.

Hosszú távon, véleményem szerint a globális felmelegedésnek köszönhetően sok ma termesztett fajta ki fog esni a termesztésből, valamint a környezetkímélő termesztés szempontjából a rezisztens fajták el fognak terjedni.

Miértéshogyanváltkutatóvá?Miknehezítették,segítettékakarrierjét?

A Pannon Egyetem Georgikon Karán végeztem 2009-ben, mint növényorvos, aztán kalandvágyból több évig farmgyakorlatokon vettem részt szerte a világban. Mindig is tudtam, hogy érdekel a tudományos pálya, így a Szőlészeti és Borászati Kutatóintézet NAIK-hoz való csatlakozásakor, 2014-ben éltem a lehetőséggel, és jelentkeztem a fiatal kutatói álláshirdetésre. Igazából itt láttam bele először a tudományos életbe és nem bántam meg, hogy a kutatói csapat részévé váltam.

Eddigi pályafutásom során motivált, hogy nagyon jó és érdekes témákon dolgozhattam és dolgozhatok a mai napig is. Úgy gondolom a legnagyobb nehézség a munkámban egy általános probléma a mai kutatói életben: sajnos nincs elegendő humán erőforrás, így sok fizikai munkát kell végezni, ami szétaprózza és elveszi az értékes időt más fontos kutatói tevékenységektől és rontja a hatékonyságot.

Mi a kedvenc története szakmai életével kapcsolatban?

Az, hogy az agrár szakma iránt fogok érdeklődni, már talán akkor látszott, amikor 1-2 évesen a kedvenc viseletem egy piros pöttyös gumicsizma volt, és azzal meztelenül róttam a kertünkben a köröket a szülői ház körül. Ez aztán azzal folytatódott, mikor az óvodában a jelem a szőlő lett. Úgy gondolom, ez már akkor jel lehetett, de ezt még nem tudtam. Aztán, mikor középiskola végén a pályaválasztás során édesanyámmal leültünk beszélgetni – és mivel én a jogi pályára szerettem volna menni – ő azt mondta: „soha ne feledd, hogy egy mérnökből, mérnök aggyal bármikor lehet jogász, de az, hogy valaki jogi aggyal legyen mérnök, az már sokkal nehezebb”. Ezt megfogadva mentem aztán az agrár pálya irányába, amiről persze nem tudtam, hogy mit is jelent – de e pálya választását azóta sem bántam meg egy percig sem.

Mitszeretakutatóipályában?

A szakma sokoldalúságát szeretem és azt, hogy rengetek lehetőséget kínál, mint például külföldi szakmai utazásokat és szakmai kapcsolatok kiépítését. Szerintem nincs olyan ember, aki ne tudná ebben a szakmában megtalálni a hozzá illő irányvonalat.

Mire a legbüszkébb?

A PhD munkámat az utóbbi években több díjjal is elismerték, ami büszkeséggel tölt el természetesen, de szerintem amire a legbüszkébb vagyok, az az hogy egy olyan család áll mögöttem, aki mindenben támogat, valamint, hogy jó kapcsolatom van a kollégáimmal és tudok csapatban dolgozni.

Mikarövidtávúcéljai?

A nemesítési munkában szeretném folytatni az eddig megkezdett tevékenységeket; legfontosabbnak a termesztett szőlő ősének tartott ligeti szőlővel kapcsolatos vizsgálataim folytatását tartom. A talajerő-gazdálkodás területén pedig az eddig beállított kísérleteken kívül szeretnék újabbakat is beállítani. Szeretném, ha a kapott eredményeink a termesztők szakmai segítését is szolgálnák.

Hapályakezdőlenneés mostállna választáselőtt,akkormilyenterületfeléindulnael?

Ugyanúgy az agrár szakmát választanám, de lehet, hogy a tudomány diplomácia felé fordulnék.


Comments are closed.