Így termeszd az olajtököt!

Így termeszd az olajtököt!

Héj nélküli tök, stájer tök, ausztriai tök – ezeken a neveken ismerik itthon az olajtököt, melynek termesztése nagyjából 100 évre nyúlik vissza. Leginkább magja és a belőle kisajtolható olaj miatt termesztik, lássuk, mit kell tudni róla!

Az olajtök valójában egy mutáns, hiszen a szélső sejtrétege nem vastagodott meg. Egyesek szerint ez a mutáció spontán következett be, mások azonban úgy gondolják, hogy egy recesszív gén okozta a változást.

Az 1930-as években kezdték termeszteni Magyarországon, a II. világháború alatt pedig igen fontos olajforrás volt. Jelentősége azonban visszaesett, csupán a modern gasztronómia megjelenésével fedezték fel újra, ma pedig kb. 20 ezer hektárnyi területen termesztik.

Az olajtök legértékesebb része a magja és a benne rejlő jótékony hatású olaj. Az olajtökmag megközelítőleg 45% olajat tartalmaz, fehérjetartalma nagyjából 40%, a betakarítás után fennmaradó tökmag húsából pedig remek silótakarmány készülhet. Terméshozama igen széles skálán mozog: hektáronként 0,4-1,2 tonna tökmag termelhető ki.

Termesztésekor néhány dologra érdemes odafigyelni, például arra, hogy különösebb öntözést nem igényel, kivéve a virágzás elején. Kedveli a tápanyagban gazdag, könnyen melegedő talajt, de szerencsére gyorsan alkalmazkodik más körülményekhez is. Hosszúnappalos, szereti a sok fényt és a meleget, jól tűri a szárazságot, a fagyokat viszont kevésbé kedveli.

Május elején érdemes vetni, amikor a talaj hőmérséklete már elérte, esetleg meghaladja a 12 °C-ot. A sorokat 120-200 cm-re, a töveket pedig 40-60 cm-re érdemes egymástól elhelyezni. A betakarításra akkor kerülhet sor, ha a kabakok 70%-a megérett, vagyis a kabaktermés az éréssel besárgult, a héja megszilárdult, a kocsányok pedig bebarnultak. Ez nagyjából szeptember végén-október elején következik be, ekkor kezdődhet meg a rendre gurítás, így aztán még néhány napot érik a tök, majd tökszedő géppel vagy kézzel lehet felszedni a tábláról. Ha ez megtörtént, a tökhúst kell elválasztani a magoktól, megmosni és 8-10%-ra kiszárítani.

Magjával gyakran találkozhatunk különféle ételek színfoltjaként, de a termés húsából például remek lekvár is készíthető. Magas a szeléntartalma, így segíthet a gyulladásos betegségek megakadályozásában, serkenti az agyműködést, ajánlott prosztatabetegségek kezeléséhez, sőt, az idegrendszert is erősíti.


Comments are closed.