KUTATÓI PORTRÉ – Dr. Bánfalvi Zsófia, a Mezőgazdasági Biotechnológiai Intézet tudományos tanácsadója

KUTATÓI PORTRÉ – Dr. Bánfalvi Zsófia, a Mezőgazdasági Biotechnológiai Intézet tudományos tanácsadója

A NAIK tudományos műhelye több mint 1200 embert ölel fel. Kiváló koponyákkal dolgozunk itt együtt, akik életüket és egész munkásságukat a tudománynak szentelik. Sorozatunkban hétről hétre megismerkedhettek egy szakemberrel, ma Dr. Bánfalvi Zsófiával, aki a Mezőgazdasági Biotechnológiai Intézet tudományos tanácsadója, nyugdíjas önkéntes témavezetője.

Szakterület: növényi molekuláris biológia

Kutatási témák:

  • a burgonya koraiságát befolyásoló molekuláris folyamatok felderítése, a burgonya növekedési ütemének felgyorsítása (NKFI projekt)

Hogy mondaná el egy laikusnak, hogy mivel foglalkozik és ez hogyan segíti a magyar agráriumot?

A burgonya genetikai vizsgálatával, szárazságtűrő és vírusellenálló képességének javításával foglalkozom. Minél korábban tudjuk piacra vinni a burgonyát, annál jobb árat kapunk érte, és minél rövidebb a tenyészidő, annál kevesebb stressz (szárazság, hő, jégverés, fertőzés és rovarkár) éri a növényeinket, kevesebb növényvédő szert kell használnunk, csökken a környezeti ártalom és nő a haszon. Ha meg tudjuk azt valósítani, hogy a tenyészidő lerövidítése ne menjen a burgonya beltartalmi értékeinek rovására, akkor ennek pozitív hatása a társadalomra és az agráriumra nyilvánvaló.

Mit gondol, milyen érdekes fejlesztések/kutatási eredmények várhatóak a sajátszakterületén a jövőben?

A burgonyanemesítésnek több iránya is van. Ismert, hogy a magas hőmérséklet késlelteti vagy akár meg is gátolhatja a gumókötést. E mögött is genetika rejlik, amit klasszikus vagy precíziós nemesítéssel megváltoztathatunk, kiterjeszthetjük és/vagy a klímaváltozáshoz igazíthatjuk a burgonya termőterületét. A másik fontos irány a gumó beltartalmi értékeinek növelése, a burgonya funkcionális élelmiszerré történő nemesítése.

Tizenöt év múlva, de talán már tíz év múlva is, magról fogjuk vetni a burgonyát. Képzeljük csak el, hogy 2500 tonna gumó helyett csak 30 g magot kell tárolnunk és kiszállítanunk a földekre és ráadásul ezek a magok még egészségesebbek is lesznek, mint a gumók, mivel a magokat kevésbé támadják a betegségek, mint a gumókat! És mindehhez az alapok már megvannak, a holland Solynta cég hibrid burgonya magjai tesztelés alatt állnak, itt Magyarországon is. Az ÖMKI szervezésében a Solace EU által támogatott projekt keretében idén Zsámbokon, egy biokertben kerültek elvetésre a Solynta cégtől származó burgonyamagok.

Miért és hogyan vált kutatóvá?

A gimnázium elvégzése után kutató akartam lenni, ezért egy-szakos biológusnak jelentkeztem a József Attila Tudományegyetemre. Az ott oktatott tárgyak közül azonban szinte kizárólag csak a genetika érdekelt, így szakdolgozati témának is ezt választottam. Óriási szerencsémre az MTA Szegedi Biológiai Kutatóközpontjába, Dr. Kondorosi Ádám csoportjába kerülhettem és vele együtt dolgozhattam a szimbiotikus nitrogénkötés bakteriális partnerének genetikai vizsgálatán 14 éven keresztül, két év megszakítással, amit a Tennessee Egyetemen töltöttem. 1989-ben megépült Gödöllőn a Mezőgazdasági Biotechnológiai Kutatóközpont. Dr. Balázs Ervin, a központ első igazgatója, lehetőséget adott az önállósodásra, egy új kutatócsoport létrehozására.

Mi a kedvenc története szakmai életével kapcsolatban?

A 90-es évek elején több férfi is dolgozott a csoportban. Egyikük az elszívó fülke alatt összeöntött két olyan anyagot, ami berobbant. Abban a pillanatban közülük többen is a földre vetették magukat. Így derült ki, hogy melyikük volt már katona.

Mit szeret a kutatói pályában?

Mindig is szerettem olvasni, tanulni. Kíváncsi vagyok, még nyaralni menni, utazni se szeretek ugyanoda. Ezen a pályán minden nap tanulni, gondolkodni kell és én szeretek gondolkodni, és néha sikerül még valami újat is kitalálni! Más szakmától nem irigylek semmit, de irigylem azokat az embereket, akiknek több tehetsége van, mint nekem, legyen a szakmája bármi, zenész vagy kutató.

Mire a legbüszkébb?

A tanítványaimra vagyok a legbüszkébb, pontosabban azokra, akik a csoportban kezdték el kutatói pályájukat és ma már többre vitték, mint én.

Mik a rövid távú céljai?

Szeretném a fent említett kutatási témát pozitív eredménnyel zárni és a vírusrezisztencia kutatással kapcsolatban korábban már elért eredményeinket publikálni. Emellett az MTA Agrártudományi Kutatóközpont munkatársaival közösen pályázatot nyújtottunk be a Ralstonia solanacearum által okozott baktériumos hervadás és barna foltosság elleni védekezés genetikai alapokra történő helyezésére is. Ez a téma kiemelt jelentőséggel bír, mivel a Ralstonia karantén baktérium, a burgonyán kívül számos más növényt, így a paradicsomot, tojásgyümölcsöt, paprikát, muskátlit és néhány burgonyával rokon gyomnövényt, mint a fekete ebszőlőt, csattanó maszlagot és a kesernyés csucsort is megbetegíti. A csucsoron felszaporodó baktérium az öntözőcsatornákba kerül, majd a vízzel újabb fertőzéseket idézhet elő, de terjesztik a fonálférgek és a mezőgazdasági munkaeszközök is. Ha sikerül támogatást nyernünk, akkor ennek a problémának a megoldásán szeretnénk dolgozni.

Ha pályakezdő lenne és most állna választás előtt, akkor milyen terület felé indulna el?

A legújabb biológiai kutatási irányok valamelyike felé indulnék, mint például a rendszerbiológia vagy az öntanuló mesterséges intelligencia.


Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük