KUTATÓI PORTRÉ – Üveges Zsuzsanna, a NAIK Mezőgazdasági Gépesítési Intézet (MGI) tudományos segédmunkatársa

KUTATÓI PORTRÉ – Üveges Zsuzsanna, a NAIK Mezőgazdasági Gépesítési Intézet (MGI) tudományos segédmunkatársa

A NAIK tudományos műhelye több mint 1200 embert ölel fel. Kiváló koponyákkal dolgozunk itt együtt, akik életüket és egész munkásságukat a tudománynak szentelik. Sorozatunkban hétről hétre megismerkedhettek egy szakemberrel, ma Üveges Zsuzsannával, a NAIK Mezőgazdasági Gépesítési Intézet (MGI) tudományos segédmunkatársával.

Szakterület: hulladékgazdálkodás, a biológiai hulladékkezelés, illetve a műszeres analitika és laboratóriumok minőségirányítási rendszerének üzemeltetése, fejlesztése

Kutatási témák:

  • A különböző eredetű hulladékok és mezőgazdasági melléktermékek (zöld hulladék, települési szilárd hulladék, almos trágyák, hígtrágyák) anaerob (oxigénmentes) körülmények közötti biológiai bonthatóságának és metánpotenciáljának laboratóriumi vizsgálata.
  • Fosszilis eredetű és nem biodegradálható műanyaghulladékok mennyiségének radikális csökkentése: különböző műanyagok (fosszilis eredetű és ún. biopolimer anyag) bonthatósági kísérlete.

Mottó: „Megesik, hogy a kígyó elesik. Állj fel, szívd fel magad, menj tovább és bizonyíts.”

Hogy mondaná el egy laikusnak, hogy mivel foglalkozik?

Hulladékok és a mezőgazdasági gyakorlatban keletkező melléktermékek (növényi biomassza és állati trágya) hasznosítási lehetőségeivel foglalkozom – kiemelten a biológiai úton megvalósított hulladékkezeléssel (komposztálás, biogáz előállítás). Ez azt jelenti, hogy a hulladékot irányított körülmények között biokémiai úton bontjuk le mikroorganizmusok összessége segítségével. Mindemellett az Intézetben működő akkreditált Energetikai Vizsgálólaboratórium munkatársaként szilárd biomassza tüzelőanyagok rutinanalízisével (égéshő, fűtőérték, elemösszetétel, nedvességtartalom), illetve a minőségirányítási rendszer üzemeltetésével, fejlesztésével is foglalkozom. Utóbbi a Laboratórium magas szakmai színvonalon történő munkájának biztosítását jelenti.

Ez hogyan szolgálja, segíti a társadalmat, a magyar agráriumot?

Napjainkban Magyarországon 3,8-4 millió tonna települési szilárd hulladék keletkezik évente, ebből kb. 1,5 millió tonna biohulladék, vagyis hatékonyan biodegradálható. Viszont összesen 200-300 ezer tonna az, amelyet szelektíven gyűjt a társadalom, vagyis nem marad a vegyes hulladékban és kerül égetésre vagy lerakásra. Hazánkban a lerakás aránya ma több mint 50%. Ez nagyon magas. A mezőgazdasági növényi maradványokat illetően, kb. 11-12 millió tonna keletkezik évente, amely mennyiséget szintén nem kellően hatékonyan hasznosítjuk. Szerves trágyából becslések szerint kb.10-12 millió tonna keletkezik évente, amely szakszerű tárolása és kezelése valódi probléma a gazdák számára. Az állati melléktermékek jogilag nem minősülnek hulladéknak. Kb. 300 ezer tonna keletkezik évente, amelyet veszélyességi besorolást követően kezelhetünk bizonyos esetekben (2-es és 3-as kategória) biológiai úton – ez a teljes mennyiség max. 80%-át jelentheti. Biológiai kezelésre alkalmas – sőt, szükségszerűen hasznosítandó! – potenciális szubsztrát anyag tehát nagy mennyiségben keletkezik évente.

Kutatásom eredményei hozzájárulnak ahhoz, hogy a felsorolt anyagtípusok hatékonyan és előrelátóan hasznosuljanak egy egyszerű előkezelést követően biogáz reaktorban, majd az erjesztési maradék anyagot komposztálva agronómiai tulajdonságokkal rendelkező terméket talajjavítóként használva vissza forgassuk az értékes tápelemeket a talajba. A folyamat jól illeszkedik az Európai Unió körforgásos gazdálkodást preferáló szemléletébe, és megoldást nyújt hulladékkezelési, valamint a talajok tápanyaghiányát illető problémákra egyaránt.

Mit gondol, milyen érdekes fejlesztések/kutatási eredmények várhatóak a saját szakterületén a jövőben?

Az Európai Bizottság évről évre ad ki a szakterületet érintő szigorú jogszabály módosításokat és jogszabálycsomagokat (pl. Fertilising Product Regulation, Packaging and Packaging Waste Directive, Waste Framework Directive, Landfill Directive, Renewable Energy Directive, stb.). Ez a szabályozást illetően mindenképpen jó előrelépés.

Izgalmas kutatási eredmények vonatkozásában a komposztálás szaghatásának nyomon követésében és csökkentésében várhatók rövidesen a gyakorlatban is alkalmazható fejlesztések. A skandináv térségben pedig valószínűleg néhány éven belül bevett gyakorlattá válik a folyadék halmazállapotba hozott biogáz (LBG) és a sűrített biometán (CBG) üzemanyagként való használata a tömegközlekedésben.

Hosszú távon a polimerek gyártásának alapanyagait és technológiáját illetően innovatív kutatási eredményekre számítok. Ez jelentős hatással lesz a hulladék szektorra is, a gyűjtési és hasznosítási oldalon egyaránt.

Miért és hogyan vált kutatóvá?

A természettudományok már tinédzser koromban is rendkívül vonzottak, így nem volt kérdés a pályaválasztás. A természettudományok minden aspektusa érdekelt, ezért szívesen tanultam és építettem a kapcsolataimat. Számomra nem csupán kötelesség és munka a tudományos pálya, hanem kellemes időtöltés, afféle hobbi.

Mi a kedvenc története szakmai életével kapcsolatban?

Van szerencsém sokat utazni és mindig nyitott szemmel járok, milyen hulladékgyűjtési megoldásokkal találkozom Európa egyes városaiban. Az emberek mindig meghökkennek, amikor hulladékgyűjtő edényzetet vagy gyűjtőautót fotózok. A legviccesebb helyzet viszont éppen Ázsiában, Bhutánban alakult, amikor a taxi sofőrjét arra kértük, hogy kövessen egy kukásautót.

Mit szeret a kutatói pályában?

Szeretem az innovatív jellegét, és azt, hogy a társadalom számára hasznos és fontos eredményekkel állhatok elő. Egy párhuzamos életben szívesen lennék állatorvos.

Mire a legbüszkébb?

Mindig mindenre jutott és jut időm. Család, barátok és kutyázás – mindegyik jelen van az életemben.


Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük