KUTATÓI PORTRÉ – Erdeiné Dr. Késmárki-Gally Szilvia, a Mezőgazdasági Gépesítési Intézet tudományos főmunkatársa, osztályvezetője

KUTATÓI PORTRÉ – Erdeiné Dr. Késmárki-Gally Szilvia, a Mezőgazdasági Gépesítési Intézet tudományos főmunkatársa, osztályvezetője

A NAIK tudományos műhelye több mint 1200 embert ölel fel. Kiváló koponyákkal dolgozunk itt együtt, akik életüket és egész munkásságukat a tudománynak szentelik. Sorozatunkban hétről hétre megismerkedhettek egy szakemberrel, ma Erdeiné Dr. Késmárki-Gally Szilviával, aki Mezőgazdasági Gépesítési Intézetén belül az Állami Feladatok és Agrár-műszaki Szakértői Osztály vezetője, tudományos főmunkatársa, illetve a NAIK „Kutatói utánpótlást elősegítő programjának” utánpótlás referense.

Szakterület: mezőgazdasági gépesítés ökonómiai jellegű kérdései

Kutatási témák:

  • mezőgazdasági gépi munkák és gépüzemeltetés költségeinek vizsgálata
  • mezőgazdasági gépek műszaki-ökonómiai értékelése
  • gép-, berendezés-, technológia-, és szolgáltatásfejlesztési témákhoz kapcsolódó költségkalkulációs, értékbecslési, és műszaki-ökonómiai jellegű kutatások
  • az innováció által vezérelt piacorientált technológiafejlesztési modell vizsgálata

Mottó: “Nem buktam el. Csupán találtam tízezer nem járható utat.” Thomas Edison

Hogy mondaná el egy laikusnak, hogy mivel foglalkozik, és ez hogyan szolgálja, segíti a társadalmat, a magyar agráriumot?

Munkám jelentős részében olyan kutatási-fejlesztési-innovációs (K+F+I) tevékenységet végzek, melynek fő iránya a mezőgazdasági gépesítés ökonómiai jellegű kérdéseihez kapcsolódik. Munkatársaimmal kutatásainkat vezérli, hogy eredményeink, meglátásaink és következtetéseink a tudományos, társadalmi és gyakorlati területeken is hasznosíthatók legyenek, illetve további kutatások alapját képezzék. Fontos számunkra, hogy minden mezőgazdasággal foglalkozó (például: termelő, kutató, oktató, döntéshozó, irányító, szaktanácsadó) számára elérhető és felhasználható legyen, ezért kiemelt figyelmet fordítunk publikációs tevékenységünkre, valamint aktívan részt veszünk különböző hazai és nemzetközi rendezvényeken (például konferenciákon, kiállításokon, bemutatókon stb.)

Mit gondol, milyen érdekes fejlesztések/kutatási eredmények várhatóak a saját szakterületén a jövőben?

A klímaváltozás hatásai, a környezetvédelmi és fenntarthatósági kihívások miatt fontos a gazdálkodóknak a változásokra „reagálni”, úgy, hogy közben az eredményes és versenyképes mezőgazdasági termelés érdekében a hatékonyságra is hangsúlyt helyezzenek. A jövőben kulcskérdés lesz többet és jobbat termelni kevesebb ráfordítással. Például a mezőgazdasági termelés hatékonyságának növelése érdekében a precíziós gazdálkodás jó gyakorlattá vált hazánkban, de teljes potenciálja még nem került felhasználásra. Ezzel párhuzamosan csak úgy lehet jó eredményt elérni, ha az új technikai és műszaki fejlesztési megoldások megteremtése mellett az ökonómiai kérdéseket és gazdasági összefüggéseket is vizsgáljuk.

Miért és hogyan vált kutatóvá?

Életutam során több szálon is kötődőm Gödöllőhöz. Egyrészt a Szent István Egyetem Gazdaság- és Társadalomtudományi Karán okleveles gazdasági agrármérnökként végeztem, másrészt a Gazdálkodás- és Szervezéstudományok Doktori Iskolában szereztem tudományos fokozatot, harmadrészt doktoranduszként sikeresen megpályáztam egy állást az Intézetben (NAIK MGI), így a mai napig Gödöllőn dolgozom. Elmondhatom, hogy az Intézet töretlenül támogatott a tudományos pályán (például szakmai segítséggel, külföldi kiküldetésekkel stb.)

Szakmai életem a „témavezető kutatásnál” kezdődött. Amikor a doktori pályázati anyagomhoz témavezetőt kerestem, azt hittem, hogy könnyű lesz konzulest találnom az egyetemen. Az első jelölt durvább szavakkal, a második finomabb kifejezésekkel utasította el felkérésemet. A kezdeti elkeseredés után sem adtam fel a „témavezető kutatást”, végül a harmadik jelölt lett a konzulensem. Ekkor értettem meg igazán és vált jelmondatommá Thomas Edison gondolata.

Mit szeret a kutatói pályában?

Kutatóvá válni egy folyamat, mely sok segítséget igényel. Többek között szükségszerű a szakmaszeretet, a nyitottság, a tehetség, a doktori fokozat, és egyéb más tényező. Véleményem szerint a tudományos pálya szépsége maga a szakmai fejlődés, a tudományos ismereteink bővülése és a tudáselemek változása. A kutatások során motivációs tényező az újabb és újabb kérdések és célkitűzések megfogalmazása. Ez az ismétlődő „kutatói kérdezés” és „frissesség”, amely igazán szerethető számomra.

Mire a legbüszkébb?

Talán arra vagyok a legbüszkébb, hogy munkámmal mind a kutatásban, mind az oktatásban teljes erőmmel próbálok egész életen át ható példát nyújtani és új tudást megnyitni. Próbálok szemléletet adni, az értéket keresni, az ismeretek összefüggéseit és lényegét megmutatni. Ezt csak emberileg és szakmailag is jó csapatban lehet.

Ha pályakezdő lenne és most állna választás előtt, akkor milyen terület felé indulna el?

Tudom, hogy a jó úton és a megfelelő helyen vagyok. Számomra nem merül fel, még kérdésként sem, más terület a kutatáson kívül.


Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük