KUTATÓI PORTRÉ – Dr. Bősze Zsuzsanna, a Mezőgazdasági Biotechnológiai Intézet Állatbiotechnológiai Főosztályának tudományos tanácsadója

KUTATÓI PORTRÉ – Dr. Bősze Zsuzsanna, a Mezőgazdasági Biotechnológiai Intézet Állatbiotechnológiai Főosztályának tudományos tanácsadója

A NAIK tudományos műhelye több mint 1200 embert ölel fel. Kiváló koponyákkal dolgozunk itt együtt, akik életüket és egész munkásságukat a tudománynak szentelik. Sorozatunkban hétről hétre megismerkedhettek egy szakemberrel, ma Dr. Bősze Zsuzsannával, a Mezőgazdasági Biotechnológiai Intézet Állatbiotechnológiai Főosztályának tudományos tanácsadójával, egyetemi magántanárral.

Szakterület: állatgenetika, biotechnológia

Mottó: “Az orvosbiológiai kutatásokban a legtökéletesebb számítógépek sem helyettesíthetik az állatmodelleket.” Stephen Hawking fizikus, gondolkodó

Kutatási témák:

  • Tejösszetétel vizsgálata és megváltoztatása: Hagyományos tenyésztési eljárással a tejalkotó fehérjéket kódoló kazein gének kapcsoltsága miatt azok egymáshoz viszonyított aránya nem változtatható meg. Kísérleteikben a nyúl kappa kazein gén alacsony fenilalanin tartalmú változatát hozták létre és építették be a nyúl genomba. A génmódosított nyulak tejében termelődő fenilalanin hiányos kappa kazeint el tudták választani a többi kazein tejfehérjétől. Ily módon egy olyan modellt állítottak elő, amelynek alapján kérődző állatokban is megvalósulhat a fenil ketonuriában szenvedő betegek által is fogyasztható tejtermék előállítása.

Gyógyhatású fehérje termeltetésére állítottak elő transzgenikus nyulakat egy holland kutatócsoporttal közösen. A laktáló nőstényeinek tejében termelődő rekombináns humán alkalikus foszfatázt tisztították és hatékonyságát Gram negatív szepszis kísérletes állatmodelljében vizsgálva megállapították, hogy a rekombináns fehérje megvédte az egereket a szepsztikus sokk kialakulásától.

  • Fokozott ellenanyag termelésre képes kísérleti állatok előállítása és hasznosítása: Az immunológiában és a géntechnológiában elért tudományos eredményekre alapozva Dr Kacskovics Imrével az ELTE immuológus professzorával együttműködve olyan transzgenikus, azaz genetikailag módosított állatokat hoztak létre, amelyek révén a jelenleginél sokkal gyorsabban és gazdaságosabban állíthatók elő ellenanyagok. A genetikailag módosított egerekben és nyulakban az immunválasz egyik kulcsmolekulája (FcRn) fejeződik ki nagyobb mértékben, így lesz az immunizálás hatékonyabb és termelődik jelentősen több értékes ellenanyag. A nemzetközi szabadalmakkal védett találmány hasznosítására a 2007-ben alapított Immunogenes Kft. az érintett intézetekkel (ELTE, MBK) 2008 januárjában kizárólagos hasznosítási szerződést kötött az intézmények tulajdonában lévő szellemi tulajdon hasznosítására.

Hogymondanáelegylaikusnak,hogymivelfoglalkozik és ezhogyansegítiamagyaragráriumot?

Állatmodellek génszerkesztéssel történő előállításával, majd jellemzésükkel mezőgazdasági (pl.: tejösszetétel módosítása) és orvosbiológiai célokból (pl.: több és jobb minőségű ellenanyag termelésre képes nyulak).

A magyar agráriumot tekintve a kutatások haszna vitathatatlan. A fokozott ellenanyag termelésre képes kísérleti állatok hasznosítása kiemelt projektként szerepel a „100 legérdekesebb magyar innováció” című kiadványban, amely a „Teret adunk az innovációnak„ címmel indított magyar innovációs program keretében jelent meg 2018-ban.

Általánosabban szólva, az együttműködésben létrehozott magas hozzáadott értékű kísérleti állatmodellek hozzájárultak a magyar agrár biotechnológia eredményeinek a nemzetközi élmezőnybe emeléséhez és elismeréséhez, például számos vezető európai és USA kutatóintézettel alakítottunk ki kölcsönösen hasznos együttműködéseket.

Mitgondol,milyenérdekesfejlesztések/kutatásieredményekvárhatóaka sajátszakterületén a jövőben?

Hosszú távon az új, hatékony eljárásoknak köszönhetően fontos és hasznos, elsősorban minisertés és nyúl betegségmodelleket hoznak létre, amelyek hozzá fognak járulni egyes, eddig nem, vagy csak tünetileg kezelt betegség gyógyíthatóvá válásához.

Miértéshogyanváltkutatóvá?

A kőbányai Szent László Gimnázium biológia-kémia szakos osztályában végezve Bognár József biológiatanár és kiváló pedagógus irányítása alatt egyenes utam vezetett az ELTE TTK biológus szakra. Ezt követően első munkahelyem az MTA Szegedi Biológiai Kutatóközpont Genetika Intézete volt, ahol több nagy tudású kollégámtól tanulva fejlődhettem. 1989 -azaz megnyitása óta – az MBK egyik vezető kutatója lehettem, az itt eltöltött évek során volt számos támogató, széles látókörű főnököm is.

Mi a kedvenc története szakmai életével kapcsolatban?

Egy külföldi kolléga első találkozásunkkor a nyúl és víziszárnyas tenyésztés szakértőjeként mutatkozott be. Utóbbi kifejezést angol megfelelője a „waterfowl” hasonló kiejtése okán vízesésnek (waterfall) értelmeztem és hosszasan érdeklődtem, hogy lehet valaki két ennyire különböző terület szakértője?

Mitszeretakutatóipályában?

A legjobban azt szeretem ebben a hivatásban, hogy fiatal kutatók oktatója és témavezetője lehettem, amit különös szerencseként értem meg. Nagy öröm figyelemmel kísérni szakmai karrierjüket és sikereiket.

Mire a legbüszkébb?

2018-ban a Magyar Tudományos Akadémia a fokozott ellenanyag termelésre képes állatok előállításában játszott szerepemet Innovációs Díjjal ismerte el.

Mikarövidtávúcéljai?

Alapkutatási feladatokban való részvétel, orvosbiológiai célú állatmodellek létrehozása és jellemzése, példának okáért a szívritmus zavarok kialakulásért felelős vagy az élettani folyamatokban fontos szerepet játszó oxigén szabad gyököket előállító fehérjék szerepének vizsgálata és megértése, amely kutatások reményeink szerint alapját képezik új típusú gyógyszerek fejlesztésének.

Hapályakezdőlenneés mostállna választáselőtt,akkormilyenterületfeléindulnael?

Családi hátterem a pedagógus pályára predesztinált, de ha újból választhatnék, megint csak kutatónak állnék.


Comments are closed.