KUTATÓI PORTRÉ – Kovács Gyula, a NAIK Halászati Kutatóintézetének tudományos munkatársa és a Halbiológia Osztály vezetője

KUTATÓI PORTRÉ – Kovács Gyula, a NAIK Halászati Kutatóintézetének tudományos munkatársa és a Halbiológia Osztály vezetője

A NAIK tudományos műhelye több mint 1200 embert ölel fel. Kiváló koponyákkal dolgozunk itt együtt, akik életüket és egész munkásságukat a tudománynak szentelik. Sorozatunkban hétről hétre megismerkedhettek egy szakemberrel, ma Kovács Gyulával, aki a NAIK Halászati Kutatóintézetének tudományos munkatársa és a Halbiológia Osztály vezetője.

Szakterület: állattenyésztés és genetika, ezen belül is a halgenetika és a tenyésztés

Mottó: If you can imagine it, you can create it. If you can dream it, you can become it. // Ha el tudod képzelni, meg tudod valósítani. Ha meg tudod álmodni, azzá válhatsz. /William Arthur Ward/

Kutatási témák, érdeklődési területek:

  • pontynemesítés a jelenlegi, illetve a várható jövőbeni fogyasztói és termelői elvárásoknak megfelelően,
  • a szürkeharcsa szelekciós tenyésztése intenzív tartástechnológiához igazítva, a molekuláris genetika eszközeit is alkalmazva a gyorsabb eredmény elérése érdekében. Konzorciális együttműködésben a Pannon Egyetem Georgikon Karával,
  • a ragadozó halak szelekciós tenyésztési programjai.

Hogy mondaná el egy laikusnak, hogy mivel foglalkozik, és ez hogyan segíti a magyar agráriumot?

A haltermelés szempontjából ígéretes halfajokon végzünk tenyésztési, nemesítési munkát, hogy új, kedvezőbb termelési tulajdonságokkal rendelkező fajtákat, hibrideket hozzunk létre. Mindez jelentős eredményeket hozhat az ágazat számára a technológia pontos betartásával, mint például gyorsabb növekedés, hatékonyabb takarmányhasznosítás, kevesebb elhullás, kedvezőbb tulajdonságok a feldolgozás tekintetében.

Mit gondol, milyen érdekes fejlesztések/kutatási eredmények várhatóak a saját szakterületén a jövőben?

Szerencsésnek érzem magam abban a tekintetben, hogy tenyésztéssel foglalkozom, ráadásul halakkal dolgozom, mert a többi állattenyésztési ágazathoz képest ez még szinte érintetlen terület. A lábasjószágok területén az elmúlt 30-40 évben óriási eredményeket értek el főként a tenyésztésnek köszönhetően. A legtöbb halas tenyésztési program is sikertörténetnek bizonyult, ezért az a megítélésem, hogy óriási lehetőség rejlik a halfajok tenyésztésében, nemesítésében, és ha megfelelő felkészültséggel, körültekintéssel és szakértelemmel végezzük ezt a feladatot az nagy bizonyossággal sikerre lesz ítélve!

Arra számítok, hogy az elkövetkező 15 évben egyre nagyobb jelentőséget kap a tenyésztés (nemesítés) és azon belül is a modern molekuláris eszközök, eljárások alkalmazása a gyorsabb genetikai előrehaladás érdekében (itt NEM a GMO-ra gondolok).

Miért és hogyan vált kutatóvá?

A tudományos pályára kissé rögös út vezetett, de az a lényeg, hogy itt kötöttem ki. A főiskolai tanulmányaim során kerültem kapcsolatba az intézettel (HAKI), ahol most is dolgozom. Nagyon fontosnak bizonyult, hogy jó szakmai és személyes kapcsolatot ápoltam az intézettel, illetve az ott dolgozókkal, így a szakmai gyakorlat után néhány évvel asszisztensként, majd azután néhány évvel kutatóként kerültem vissza az intézetbe. A személyes kapcsolatok, kialakult barátságok sokat segítettek, illetve a tanulmányaim során tett hosszabb-rövidebb külföldi útjaim, amelyek mindig a szakmához kapcsolódtak.

Mi a kedvenc története szakmai életével kapcsolatban?

21 évesen az Egyesült Államokba utaztam gyakornokként, egy kaliforniai harcsa farmra egy évre, hogy ott megismerkedjek az intenzív tavi akvakultúrával. A farmer elmondása szerint én a harmadik magyar gyakornok voltam a farmján (minden bizonnyal meg volt elégedve a magyarok munkájával). Később, már a HAKI-ban a kollégákkal való beszélgetések során kiderült, hogy a másik két magyar, aki gyakornok volt az USA-ban ugyanazon a farmon, azok is HAKI-s kollégák voltak.

Mire a legbüszkébb?

A legbüszkébb a Wageningeni Egyetemen (Hollandia) szerzett mester diplomámra vagyok, illetve az ott kialakult szakmai kapcsolatokra, amelyek a mai napig is fontos szerepet játszanak az életemben.

Ha pályakezdő lenne és most állna választás előtt, akkor milyen terület felé indulna el?

Abban bizonyos vagyok, hogy az állattenyésztésnél maradnék, ha nem halakkal, akkor szarvasmarhával foglalkoznék szívesen, viszont úgy gondolom, hogy ott a versenyszektorban dolgoznék.


Comments are closed.