KUTATÓI PORTRÉ – Peti Erzsébet, a NAIK Gyümölcs- és Dísznövénytermesztési Kutatóintézetének ceglédi kutatóállomásán, tudományos segédmunkatárs

KUTATÓI PORTRÉ – Peti Erzsébet, a NAIK Gyümölcs- és Dísznövénytermesztési Kutatóintézetének ceglédi kutatóállomásán, tudományos segédmunkatárs

A NAIK tudományos műhelye több mint 1200 embert ölel fel. Kiváló koponyákkal dolgozunk itt együtt, akik életüket és egész munkásságukat a tudománynak szentelik. Sorozatunkban hétről hétre megismerkedhettek egy szakemberrel, ma Peti Erzsébettel, aki a NAIK Gyümölcs- és Dísznövénytermesztési Kutatóintézetének ceglédi kutatóállomásán, tudományos segédmunkatárs.

Szakterület: a központi törzsültetvények (bázis, prebázis és certifikált minősítésű szaporító anyagok) fenntartásával, előállításával kapcsolatos feladatok, illetve ehhez kapcsolódóan az alanyfajták, és ezek mikroszaporítási lehetőségei. Mindezek mellett, az intézet pályázataival kapcsolatos ügyintézés.

Mottó: “Semmilyen szél nem kedvez annak, aki nem tudja, melyik kikötőbe tart.” Seneca

Munka főbb irányai:

  • A doktori kutatás témája a magvak csírázási képességének, körülményeinek vizsgálata, amely különösen érdekes lehet az alanymagok csíráztatása során.
  • Kísérletek az alanyfajták értékelő vizsgálatára, pl. különböző mirobalán, sajmeggy fajtákat összehasonlítása, annak érdekében, hogy a nemesekre gyakorolt hatásukat tanulmányozni lehessen (pl. szemzés utáni összeférhetőség, növekedési erély stb.).

Hogy mondaná el egy laikusnak, hogy mivel foglalkozik?

A mi intézetünk biztosít a faiskolák, termelők számára vírusmentes szaporító anyagot (elsősorban magot) a gyümölcsfa alanyok előállításhoz, ezek közül is a leggyakrabban használt fajok a sajmeggy, vadcseresznye, mirobalán, vadkajszi, vadőszibarack, a mandula és a vadkörte. Ehhez mindenképpen szükséges a kiindulási növények megfelelő egészségi állapotban történő megőrzése, amely izolátorházakban történik. Továbbá folyamatos dolgozunk ezen növények vegetatív szaporítási módszerének kidolgozásán, vagyis amikor nem magról szaporítjuk ezeket az alanyfajtákat, hanem laboratóriumban, steril körülmények között, hajtástenyészetekből kiindulva, ezáltal biztosítva a tökéletes vírusmentességet.

Ez hogyan segíti a magyar agráriumot?

Intézetünkben nagy hangsúlyt fektetünk a gyakorlati szempontok érvényesülésre a kutatások során is. Vagyis fontos, hogy olyan kutatásokat végezzünk, amelyek közvetlenül is szolgálják például a termelők érdekeit, vagy éppen egy általuk jelzett problémára igyekeznek megoldást találni. Ezért is törekszünk az alanymag értékesítés során a faiskolákkal, nagyobb termelőkkel való folyamatos kapcsolattartásra, hiszen ők nagyobb termelési volumenben használják a tőlünk származó alanyfajtákat, így tapasztalataik, megfigyeléseik fontos visszacsatolást jelentenek a mindennapi munkánkhoz.

Mit gondol, milyen érdekes fejlesztések/kutatási eredmények várhatóak a saját szakterületén a jövőben?

Az alanyfajták tekintetében (elsősorban külföldi) mikroszaporított alanyfajták használatának előretörése és a fajtaválaszték bővülése várható. Természetesen a technológiai fejlődés is fogja ezt követni, akár a laboratóriumban használt eszközökre gondolunk, akár a termeléshez szükséges gépekre, technológiákra.

Ezek kutatási irányok 15 éven belül is érvényesek lehetnek, hiszen új, mikroszaporított alanyfajták előállítása, vizsgálata hosszú éveken át tartó kutatómunkát igényel. Arra mindenképpen lehet számítani, hogy a szélsőséges klimatikus körülményekhez jobban alkalmazkodó fajták fognak előretörni, amik például kevésbé fagyérzékenyek, jó szárazságtűréssel bírnak.

Miért és hogyan vált kutatóvá?

A doktori képzés elvégzése indított a tudományos pálya felé, amely esetenként kissé monotonnak, vagy nagy türelmet igénylő területnek tűnhet, hiszen eredményt olykor csak hosszas kísérletezés után lehet elérni. Szerencsére azonban mindig akadtak és akadnak olyan tanárok, kollégák, akik ösztönzőleg hatnak rám, és ez mindig új lendülettel, lelkesedéssel tölt el.

Mi a kedvenc története szakmai életével kapcsolatban?

Az egyik legemlékezetesebb történet azt hiszem sokunk számára az, amikor tavaly egy rabszállító kocsiból kiugró szökött rab keresett menedéket a ceglédi kutatóállomáson, miközben épp egy filmforgatás is zajlott a helyszínen. Mialatt rendőrök és kommandósok szállták meg az intézetet, és kutyákkal igyekeztek minden zegzugot átkutatni, a rab elvegyült a népes stáb tagjai között, mintha ő is oda tartozna, így senkinek nem szúrt szemet, és nem sokkal később el is tudott illanni. A történet azonban szerencsés véget ért, a rabot az intézettől nem messze, hamarosan elfogta a rendőrség.

Mit szeret a kutatói pályában?

A kutatói munkában talán az egyik legérdekesebb rész, a folyamatos kérdésfeltevés, és a „miért”-ek megválaszolása. A legizgalmasabb számomra, amikor kollégákkal közösen gondolkozunk, ötletelünk, mindenki hozzáteszi a maga meglátását, ismeretét, majd pedig több napos, vagy hetes töprengés után, egyszer csak összeállnak a részletek, és megszületik a válasz a kérdésre, és egy kicsit megint előrébb jutunk egy probléma megoldásában.

Mire a legbüszkébb?

A munkámmal kapcsolatban talán arra vagyok a legbüszkébb, hogy nagyon színes és sokrétű feladatköröm van, amiben jól megfér egymás mellett a laboratóriumi munka és a termelési feladatok (pl. gyümölcs betakarítás, alanymag értékesítés stb.), csakúgy, mint a pályázatokban való részvétel (akár a management részben, akár pedig az adminisztratív feladatokban), amely által lehetőségem van sok, gyakran más területen dolgozó hazai és külföldi szakemberrel is az együttműködésre. Úgy gondolom, hogy mindezek nagyban szélesítik a látókörömet, és sok új tapasztalatra tudok szert tenni.

Mik a rövid távú céljai?

Mindenképpen szeretnék a közeljövőben még alaposabban elmélyülni a tématerületeimben, új, akár külföldi tapasztalatokon alapuló ismeretekre szert tenni. A mikroszaporítási terület még számtalan megoldatlan problémát, megválaszolatlan kérdést vet fel, amiből ha egyet is sikerülne a közeljövőben megoldani, már azzal is nagy előrelépést tudnánk tenni. Mindezek mellett, pedig szeretném a doktori dolgozatomat is elkészíteni, hiszen már jó ideje dolgozom rajta.

Ha pályakezdő lenne és most állna választás előtt, akkor milyen terület felé indulna el?

Környezetgazdálkodási agrármérnökként a mezőgazdaság és a kertészeti terület mellett, a környezet- és természetvédelem állnak közel hozzám, illetve korábban dolgoztam is ezeken a területeken. Fontosnak tartom a nyelvismeretet, mindig örülök, ha olyan feladatot kapok, ahol lehetőségem van az idegen nyelv használatára.


Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük