KUTATÓI PORTRÉ – Dr. Varga Jenő, a NAIK Gyümölcs- és Dísznövénytermesztési Kutatóintézet Fertődi Kutatóállomás vezetője

KUTATÓI PORTRÉ – Dr. Varga Jenő, a NAIK Gyümölcs- és Dísznövénytermesztési Kutatóintézet Fertődi Kutatóállomás vezetője

A NAIK tudományos műhelye több mint 1200 embert ölel fel. Kiváló koponyákkal dolgozunk itt együtt, akik életüket és egész munkásságukat a tudománynak szentelik. Sorozatunkban hétről hétre megismerkedhettek egy szakemberrel, ma Dr. Varga Jenővel, aki a NAIK Gyümölcs- és Dísznövénytermesztési Kutatóintézet Fertődi Kutatóállomás vezetője.

Szakterület: Nemesítés, fajtakutatás, kiemelt helyen feltüntetve a bogyósgyümölcsűek közül a fekete ribiszkét, a piros ribiszkét, valamint az almatermésűek közül a körtét.

Mottó: A kitartás és a sok munka előbb, vagy utóbb meghozza a várt eredményt.

Kutatási terület:

• Növényi genetikai erőforrások ex situ megőrzése, túlnyomórészt bogyós gyümölcsű fajokból, illetve, körte tájfajtákat magában foglaló, mintegy 1383 tételből álló gyűjtemény megfigyelése.

• Körte alanykutatási kísérletek: fajtakutatás, fajtamegfigyelések, teljesítmény vizsgálatok, stresszélettani megfigyelések.

• Drosophilla suzukii adatfelvételek, a kártevő folyamatos megfigyelése, a kártétel mérséklését szolgáló kísérletek beállítása, kiértékelése.

• Keresztezéses nemesítésből származó birs és alma hibridek, honosításra kerülő gyümölcsfajták értékelése, konkrét faj megjelölésével, körtenemesítés témában.

• Klimatikus változásokhoz adaptált bogyós gyümölcstermesztés technológiai fejlesztések: Ribiszke nemesítés, technológiai kísérletek (árnyékoló hálóval fedett málna és agrárerdészeti bogyós rendszerek) értékelése.

Hogy mondaná el egy laikusnak, hogy mivel foglalkozik?

Munkánk során a klímaváltozásból eredő problémák (napégés, rossz termékenyülés) kiküszöbölésére keresztezések tervezésével olyan utódokat állítunk elő, melyek jobban alkalmazkodnak a jelen problémáihoz. Szülőpárok kiválasztásával, párosításával, majd a kapott utódok válogatásával keressük a napjaink szélsőségeivel szemben leginkább ellenálló új fajtajelöltet.

Persze a nemesítés csak egy pillére a munkánknak. Amíg a keresztezések nem hoznak kedvező eredményeket, addig technológiai modellkísérletekkel próbáljuk vizsgálni a kutató profiljában szereplő bogyósok reakcióját árnyékolóhálóval fedett sátrakban, vagy agrárerdészeti rendszerekben.

Természetesen a gyümölcstermesztés nem választható el a növényvédelem kérdéskörétől, ezért a témában érintett új kórokozók, kártevők kérdése is kutatási feladat. Jelenleg az intézetben egy új, bogyós ültetvényekben jelentős károkat okozó kártevő a Pettyesszárnyú muslica (Drosophilla suzukii) megfigyelésével is foglalkozunk, kísérleti körülmények között szeretnénk tesztelni a védekezési lehetőségeket a kártevő visszaszorításának érdekében.

Ez hogyan segíti a magyar agráriumot?

A kutatás a technológiai újítások, az új lehetőségek alapja. Munkánkkal olyan megoldásokat keresünk a klimatikus szélsőségek tompítására, melyek reményeink szerint a későbbiekben a jövő termelőit fogják szolgálni. Célunk a bogyós ágazat kimozdítása a jelenlegi kedvezőtlen pozíciójából, a kapott eredmények beépítése a termelői munkába. Bízom benne, hogy munkánk lehetőséget nyújt egy fenntartható termesztéstechnológia kidolgozására. Folyamatos konzultációkkal kérjük ki a termelők problémáit, s arra törekszünk, hogy új tudományos eredményeinkkel, fajtajelöltjeinkkel, fajtáinkkal segíteni tudjuk a vállalkozó kedvű gazdákat.

Mit gondol, milyen érdekes fejlesztések/kutatási eredmények várhatóak a saját szakterületén a jövőben?

Jelenleg is fenntartunk fajta összehasonlító kísérleteket, és vizsgálunk több ezer magoncot, de azt nehéz megmondani, hogy a leszaporított hibridek valamelyikéből lesz-e valaha új fajta, eljut-e a magonc a fajtabejelentésig, vagy sem. Jelenleg a fekete ribiszke fajta összehasonlító kísérletemben elődeimtől örökölten 1998-ban keresztezett tételeket vizsgálok. A magoncok között található ígéretes jelölt, így előfordulhat, hogy néhány éven belül lesz új fajta is.

15 év távlatában talán már bátrabban jelenthetünk ki új eredményt, új fajtát. Azt, hogy milyen eredmények várhatók ennyi idő távlatában, nehéz megjósolni, hiszen 15 év múlva elképzelhető, hogy a körülmények és az igények is teljesen átalakulnak.

Miért és hogyan vált kutatóvá?

A tudományos pálya mosonmagyaróvári egyetemi tanulmányaim során kezdett körvonalazódni. Professzoraim indíttatására került tervbe a doktori iskola, a PhD fokozat elnyerése. Később az élet más felé irányított, de egy megkeresést követően öt éve eljutottam Fertődre a Kutatóintézethez. Tanulmányaim során mindig is érdekelt a tudomány, hajtott a kíváncsiság, a kertészet, a növények szeretete pedig még nagyobb lendületet adott elhivatottságomhoz.

Mi a kedvenc története szakmai életével kapcsolatban?

Doktori tanulmányaim során az egyetem egyik legkeményebb professzorával kerültem össze, akit mindenki csak óvatosan keresett fel. Később ezt az említett professzorom (aki egyben témavezetőm is lett doktori éveim alatt) is felemlegette, hogy őt bizony nem sokan keresték meg ilyen felkéréssel, kevesen voltak olyan bátrak, mert nála bizony nincs sumákolás, nincs lazítás, dolgozni kell. Mára tudom megérte, hiszen neki köszönhetem doktori címem, és jelenleg jó baráti kapcsolatban kollégákként köszönthetjük egymást az utcán. Köszönöm neki, hogy lehetővé tette számomra, hogy ide juthattam. Persze nem ő volt az egyetlen, aki ehhez hozzásegített.

Mit szeret a kutatói pályában?

Szeretem a kihívásokat, az új lehetőségeket, a kapcsolatokat, a pozitív gondolkodást, és örömmel tölt el, hogy munkámmal segíthetek a gazdáknak a termelési feltételek javításában. Hátrány a szakma alacsony megbecsülése, az olykor lenéző tekintetek. Ma már sem a tudományos fokozat, sem a kutatói pálya nem kapja meg azt az elismerést, ami járna neki. Nem utolsó sorban említenem kell az anyagi megbecsülés hiányát is, ami sajnos olykor a legnagyobb nehézségeket hozza a pálya iránti elhivatottságunk megingatásában.

Mire a legbüszkébb?

A kitartó munkára, családom, barátaim és kollégáim támogató segítségére és a munkám során elért szakmai sikerekre.

Mik a rövid távú céljai?

Rövid távú céljaim között a jelen problémáinak mielőbbi megoldása szerepel, munkámmal, munkánkkal a még lelkes és lendületben lévő termelőket szeretnénk szolgálni. Véleményem szerint azért vagyunk kutatóintézet, és azért vagyunk kutatók, hogy a felmerülő problémák kérdésköreiben legyen kihez fordulnia a gazdáknak.

Ha pályakezdő lenne és most állna választás előtt, akkor milyen terület felé indulna el?

Az biztos, hogy a természettől, a kertészettől, mai választásom során sem szakadnék el, mindenképpen valami hasonló szakterületben gondolkodnék. Hogy a kutatói pálya felé fordulnék-e, vagy sem, azt nem tudom, mert sok mindennek kellett így alakulni, hogy oda kerüljek, ahol vagyok. Két tématerületet tartok ma számomra fontosnak, a kutatást és az oktatást, így valószínű, ma sem döntenék másképp.


Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük