KUTATÓI PORTRÉ – Dr. Süle Judit, PhD, a Magyar Tejgazdasági Kísérleti Intézet Kft. (MTKI Kft.) Biológiai K+F+I Osztályának tudományos munkatársa

KUTATÓI PORTRÉ – Dr. Süle Judit, PhD, a Magyar Tejgazdasági Kísérleti Intézet Kft. (MTKI Kft.) Biológiai K+F+I Osztályának tudományos munkatársa

A NAIK tudományos műhelye több mint 1200 embert ölel fel. Kiváló koponyákkal dolgozunk itt együtt, akik életüket és egész munkásságukat a tudománynak szentelik. Sorozatunkban hétről hétre megismerkedhettek egy szakemberrel, ma Dr. Süle Judittal, aki a Magyar Tejgazdasági Kísérleti Intézet Kft. (MTKI Kft.) Biológiai K+F+I Osztályának tudományos munkatársa.

Szakterület: tejtudomány és az élelmiszer-mikrobiológia

Mottó: „Mindenre van erőm Krisztusban, aki megerősít engem.” Filippi 4, 13.

Munka főbb irányai:

  • tejsavbaktériumok és bifidobaktériumok számbeli meghatározására alkalmas módszerek összehasonlító értékelése
  • tehén-, kecske-, juh- és tevetejből készített probiotikus savanyú tejtermékek hasznos élősejt-számának vizsgálata
  • tejsavbaktériumok izolálása különböző élőhelyekről (tej, aludttej, sajt, vaddisznó emésztőrendszer)
  • mikroorganizmusok probiotikus tulajdonságait mérő, in vitro vizsgálati módszerek fejlesztése

Hogy mondaná el egy laikusnak, hogy mivel foglalkozik?

A probiotikumok élő, szabad szemmel nem látható mikroorganizmusok, melyeket, ha nagy számban és életképes formában juttatunk a szervezetbe, számos jótékony hatást fejtenek ki az egészségre. A probiotikus mikroorganizmusok megtalálhatók savanyított tejtermékekben (pl. joghurt, kefir), kapszulázott étrend-kiegészítőkben. A fogyasztók számára kulcsfontosságú a probiotikumok hasznos élősejt-számának meghatározása és az általuk kifejtett jótékony hatások igazolása. Ezen jótétemények igazolására egy átfogó in vitro probiotikus tesztrendszer létrehozását tűztük ki.

Ez hogyan segíti a magyar agráriumot?

Kutatásaink eredményeként egy átfogó, probiotikus mikroorganizmusokra alkalmazható in vitro vizsgálati rendszer jön létre, amely bővíti az MTKI Kft. laboratóriumi szolgáltatásainak palettáját a jövőben. Impaktfaktoros folyóiratokban publikált közleményekkel is öregbítjük az MTKI hírnevét.

Mit gondol, milyen érdekes fejlesztések/kutatási eredmények várhatóak a saját szakterületén a jövőben?

Az élelmiszer-mikrobiológia területén egyre nagyobb kihívást jelent az újabb és újabb patogén mikroorganizmusok megjelenése. Az antibiotikum-rezisztencia fokozódásával egyre nagyobb szerepet kaptak és kapnak a probiotikumok. A személyre szabott diéták mellett az egyénre szelektált probiotikus törzsek alkalmazása lehet a kutatások egyik perspektivikus iránya.

Nagyobb időtávlatban az élelmiszer-mikrobiológiában még több automatizált vizsgálati rendszer bevezetésére/robotizálásra számítok. Jelenleg a „probiotikus” jelzőt csupán arra a termékre lehet ráírni, amely bizonyítottan egészségre jótékony hatásokat fejt ki. 15 év múlva a probiotikumok gyártói már rendelkezni fognak azokkal a deklarált vizsgálati metódusokkal és eredményekkel, amelyek révén bátran használhatják majd ezt a jelzőt.

Miért és hogyan vált kutatóvá?

A középiskolai évek döntően meghatározták életpályám alakulását. Büszke vagyok arra, hogy a Türr István Gimnázium speciális biológia tantervű osztályába járhattam, ahol tanáraim (Helt Gyuláné és Pénzes Ferenc) a tantárgyi ismereteim megalapozásán kívül az emberi értékek fontosságára (pl. tisztelet, odafigyelés, szorgalom, kitartás) is neveltek.

Az egyetemi éveim alatt olyan kiváló oktatókkal és egyben kutatókkal (Prof. Dr. Szigeti Jenő, Prof. Dr. Varga László, Dr. Krász Ádám) és munkatársakkal (Dr. Farkas László, Ankhelyi Istvánné Anikó, Göncz Ferencné Ica, Németh Ferenc) találkoztam, akiktől rengeteget tanulhattam, és akik nem csupán a tananyagot és a tapasztalataikat, hanem a szakma szeretetét is átadták.

A Magyar Tejgazdasági Kísérleti Intézet Kft. már doktori tanulmányaim ideje alatt nagymértékben segítette a kísérleteimhez szükséges laboreszközök, anyagok beszerzését. Nehézségek természetesen mindenütt vannak, de mindezek eltörpülnek a felsorolt pozitívumok mellett.

Mi a kedvenc története szakmai életével kapcsolatban?

Legkedvesebb történetem a doktori tanulmányaimhoz kötődik. Tevetejes joghurt gyártásához készülődtem kollégáimmal (Dr. Szücs Petrával és Németh Ferenccel). A tevetejet Dr. Nagy Péter c. egyetemi tanár, a dubaji Emirates Industries for Camel Milk & Products (EICMP) cég osztályvezetője és vezető szaporodásbiológus állatorvosa juttatta el légi közlekedés útján, hűtött körülmények között (0-8°C) Mosonmagyaróvárra, a SZE-MÉK akkreditált Élelmiszer- és Vízvizsgáló Laboratóriumába. Délután négykor érkezett meg a tevetej, melynek fermentációja egészen másnap hajnalig tartott. A kísérlet eredménye pedig két idegen nyelvű impaktfaktoros cikk lett. Hálával gondolok kollégáimra, akik segítették munkámat.

Mit szeret a kutatói pályában?

Azt csinálom, amit mindig is szerettem volna! Változatos a kutatói munka, nincs két egyforma napom. Új kihívásokkal, feladatokkal teli a kutatói pálya, a szakmai fejlődés kulcsa, hogy kellő szorgalommal, kitartással és alázattal készek legyünk új ismeretek elsajátítására.

Mire a legbüszkébb?

Sokat tettél értünk, Uram, Istenem, csodáiddal és terveiddel. Nincs Hozzád hasonló. Hirdetném és elbeszélném, de több az annál, semhogy fölsorolhatnám.” (Zsolt 40,6.)

Mik a rövid távú céljai?

A kutatói ranglétra fokozatainak végig járását tűztem ki rövid és hosszú távú célul. Az élelmiszeripar számos mikrobiológiai vonatkozású kérdést fogalmaz meg az Intézet felé, célom a felmerülő problémák megoldásában való aktív részvétel.

Ha pályakezdő lenne és most állna választás előtt, akkor milyen terület felé indulna el?

Ha most újra kezdeném, akkor is alapvetően ezt az életpályát választanám. A tejipari szakmérnöki és a mikrobiológusi képzést semmiképpen nem hagynám ki.


Comments are closed.