KUTATÓI PORTRÉ – Dr. Körmöczi Péter, a NAIK NÖKO Biotikus Stress Kutatási Csoport tudományos munkatársa

KUTATÓI PORTRÉ – Dr. Körmöczi Péter, a NAIK NÖKO Biotikus Stress Kutatási Csoport tudományos munkatársa

A NAIK tudományos műhelye több mint 1200 embert ölel fel. Kiváló koponyákkal dolgozunk itt együtt, akik életüket és egész munkásságukat a tudománynak szentelik. Sorozatunkban hétről hétre megismerkedhettek egy szakemberrel, ma Dr. Körmöczi Péterrel, aki a NAIK NÖKO Biotikus Stress Kutatási Csoport tudományos munkatársa.

Munka főbb irányai:

  • Trichoderma káros és hasznos tulajdonságainak vizsgálata
  • a pillangós növények és a Sinorhizobium baktériumok közötti szimbiózis vizsgálata
  • a gabonafélék biotikus stressz tényezőkkel szembeni ellenállóságának vizsgálata
  • az ellenállóság genetikai hátterének megismerését célzó molekuláris biológiai vizsgálatok

Hogy mondaná el egy laikusnak, hogy mivel foglalkozik?

Eddigi pályafutásom alatt volt szerencsém mikrobiológiával foglalkozni, azon belül is egy fonalas gombával (Trichoderma) káros és hasznos tulajdonságainak vizsgálatával. Ezt követően a pillangós növények és a Sinorhizobium baktériumok közötti szimbiózis vizsgálatával foglalkoztam. Itt számos molekuláris biológiai eljárást használtunk napi szinten, valamint a genetika és a növénybiológia is fontos szerephez jutott.

Így érkeztem el a jelenbe, csoportunk komplex kutatási program keretein belül vizsgálja a gabonafélék biotikus stressz tényezőkkel szembeni ellenállóságát. Ezen belül is elsősorban a mikotoxinokat termelő Aspergillus és Fusarium gombafajok, mint kórokozók állnak a figyelem középpontjában. Ezt a feladatot egészítik ki az ellenállóság genetikai hátterének megismerését célzó molekuláris biológiai vizsgálatok, így elsősorban ezen vizsgálatok elvégzése tartozik a fő faladataim közé.

A nemesítési programok megvalósításához elengedhetetlenül szükséges a megfelelő genetikai háttér biztosítása, melyen a Gabonakutató Kft. búzanemesítő munkatársaival szorosan együttműködve dolgozunk. Ennek köszönhetően már rendelkezünk megfelelő információkkal a genetikai sokféleségről és a populációstruktúráról számos hazai, valamint külföldi búza genotípust illetően.

Miért és hogyan vált kutatóvá?

Mint nagyon sok kisgyermek, így először én is állatorvos szerettem volna lenni, azonban viszonylag hamar beláttam, az a szakma nem biztos, hogy nekem való. Mivel gimnáziumi tanulmányaim során mikrobiológia tagozatra jártam, ekkor már nyilvánvaló volt számomra, hogy a későbbiekben laboratóriumban szeretnék dolgozni, bár ekkor még nem tudtam pontosan, hogy milyen keretek között. Azt, hogy jelenleg most itt vagyok, nagy részt a véletlennek köszönhetem és annak, hogy igazán jó és különleges embereket ismerhettem meg. Nagyon nagy szerepe van mindebben a gimnáziumi biológia tanárnőmnek, az egyetemi évek alatt pedig a témavezetőm volt az, aki mindvégig támogatott és hitt bennem. Sorra nyíltak előttem az ajtók és én csak szerettem volna jól kihasználni a lehetőségeket, így jutottam el a NAIK-hoz is. Azonban a családom, szüleim támogatása nélkül mindez nem sikerült volna. Legbüszkébb feleségemre vagyok, akit a közös munka révén sikerült megismernem és Marci fiunkra.

Mit szeret a kutatói pályában?

Habár a munkaidőm nagy részét a laboratóriumban és az irodában töltöm a számítógép előtt, nagyszerű, hogy van lehetőségem részt venni a szántóföldi munkákban is, mivel a természetet nagyon szeretem. Csoportunk tagjaival egy rendkívüli csapatot alkotunk, mindenki másban igazán tehetséges, így nagyon jól kiegészítjük egymást, szerintem ez nagy szerepet játszik abban, hogy sikeresen tudjuk végezni a munkánkat.

Milyen kutatásokat terveznek a jövőben?

A már fent említett vizsgálatainkat szeretném kiterjeszteni, tovább folytatni, így a terveink között szerepel egy úgynevezett asszociációs térképezési feladat elvégzése is. Ennek során a már meglévő genotípus adatokat, valamint a populáció struktúra adatokat, továbbá a szántóföldi vizsgálatokból származó fenotípus adatokat egyszerre használnánk fel. Ezek együttesen lehetővé tennék akár azt is, hogy olyan új génszakaszt/szakaszokat azonosítsunk, melyek kapcsolatban állhatnak valamely kórokozó elleni védekezéssel. A vizsgálataink összessége pedig azt célozza, hogy egy markerekkel támogatott szelekció valósulhasson meg, így segítve a nemesítők munkáját. Ugyanis, ha megfelelő információval rendelkezünk az egyes búza genotípusokról, akkor a nemesítés adott céljának megfelelő keresztezési partnereket irányítottan tudjuk kiválasztani, így rövidítve a nemesítés folyamatát. Ez a markertámogatott szelekció a jövőben biztos, hogy egyre nagyobb hangsúlyt fog kapni.

Ha pályakezdő lenne és most állna választás előtt, akkor milyen terület felé indulna el?

Nem igazán tudom, hogy milyen más hivatást is választhattam volna magamnak, de ha újra is kezdhetném, valószínűleg hasonló területen kötnék ki. Ennek ellenére, ami a legjobban kikapcsol az a sütés. Pár évvel ezelőtt ismerkedtem meg Libor Mária gasztroblogjával, így kezdtem el otthon a különféle kelt tészták készítését, bár az érdeklődés már korábban is megvolt anyukám révén, aki több, mint 20 évet dolgozott pékként. Az igazi áttörést azonban egy olyan szakácskönyv jelentette, amiben már csak vadkovásszal készített kenyér receptek voltak. A kezdeti nehézségek után sikerült beletanulnom, így már heti, havi rendszerességgel sütök itthon, hagyományos, lassú kelesztésű, vadkovászos kenyeret a család és a barátok nagy örömére. Szerencsére a közösségi médiában rábukkantam egy nagyon támogató közösségre a „Kovászlabor” csoportra, ahonnan szintén nagyon sok segítséget, hasznos tudást és tapasztalatot lehet szerezni. Ezek után azt mondhatom, hogy egy kézműves pékség életébe szívesen betekintenék, nagyon érdekes világot lehetne felfedezni.


Comments are closed.