KUTATÓI PORTRÉ – Schmidtné Szantner Barbara Ildikó, a NAIK ZÖKO tudományos segédmunkatársa

KUTATÓI PORTRÉ – Schmidtné Szantner Barbara Ildikó, a NAIK ZÖKO tudományos segédmunkatársa

A NAIK tudományos műhelye több mint 1200 embert ölel fel. Kiváló koponyákkal dolgozunk itt együtt, akik életüket és egész munkásságukat a tudománynak szentelik. Sorozatunkban hétről hétre megismerkedhettek egy szakemberrel, ma Schmidtné Szantner Barbara Ildikóval, aki a NAIK ZÖKO (Zöldségtermesztési Önálló Kutatási Osztály) tudományos segédmunkatársa.

Szakterület: Az ipari paradicsom nemesítése és fajtafenntartása, termesztéstechnológiai kísérletek tervezése, kivitelezése

Doktori téma: A kálium és víz utánpótlás hatásának vizsgálata ipari paradicsomban

Mottók:
„Az vagy, amit megeszel!” (Feurebach)

„A magyar mezőgazdaság négy nagy ellensége a tavasz a nyár az ősz és a tél!” (Ismeretlen)

Munka főbb irányai:

  • Víz- és tápanyag-takarékos termesztési módok.
  • Éréskor történő vízellátás hatása az összes termés mennyiségére és az iparilag fontos beltartalmi mutatókra: Az ipari paradicsom szárazanyag tartalmát és termésmennyiségét a genetikai potenciál mellett nagymértékben meghatározza a termesztés és az érés során kapott víz- és kálium-utánpótlás. Az ipari paradicsomtermesztés sajátossága, hogy koncentráltan érő fajtákat alkalmaznak, és egy menetben takarítják be a termést. A betakarítás géppel történik, a kombájn színre válogat, így csak az érett bogyók kerülnek a feldolgozóhoz. A beszállított bogyókból a konzervgyárban mintát vesznek, majd az átvétel és kifizetés előtt meghatározzák a szárazanyag tartalmat (Brix%), a kémhatást (pH) és a színt (megállapítják a vörös és sárga festékanyagok hányadosát). A cél, a jó beltartalmi mutatókkal rendelkező termésmennyiség maximalizálása.
  • Biológiailag aktív (antioxidánsok, likopin, polifenolok) összetevők alakulása az eltérő víz- és káliumellátás hatására: Ezek olyan komponensek, amelyek a feldolgozás és hőkezelés hatására nem vesznek el a késztermékből, így a fogyasztó asztalára végeredményben egészségesebb termék kerülhet.
  • Az ÉKI munkatársaival együttműködésben, fermentált paradicsom ivólé előállításának lehetőségeit is vizsgáljuk.
  • A mezőgazdasági hulladékok (kókuszrost, növényi szármaradványok) komposztálásának, vagy újrahasznosításának (talajtakaróként) lehetőségei.
  • Talajjavító, vízmegtartást elősegítő szerek alkalmazásának kutatása: A víztakarékos művelési rendszerek elősegíthetik az aszályos időszakok átvészelését és a termésmennyiség növelését.

Hogy mondaná el egy laikusnak, hogy mivel foglalkozik?

Világunkban egyre fontosabbá válik az egészséges, vegyszermentes és a környezeti stresszekre jól reagáló növények termesztése. Egy betegség-ellenálló fajtát kevesebbszer kell permetezni, könnyebb ökológiai termesztésbe vonni, ami előnyt jelent a termelőnek és a fogyasztónak is. A nemesítés során keletkező hibridjelöltjeinket megpróbáljuk több környezeti feltétel mellett tesztelni, hogy olyan fajtákat bocsájthassunk a piacra, amelyek kellően ellenállóak a klímaváltozás során bekövetkező szélsőséges időjárási viszonyokkal és a megjelenő új kórokozókkal szemben. Alkalmazunk direkt fertőzéseket (gyökérkárosító gombákkal), genetikai vizsgálatokat (vírusokkal szembeni ellenállóságra), és termesztésbeli különbségeket. Foglalkozunk különböző cégek termékeinek vizsgálatával is.

Ez hogyan segíti a magyar agráriumot?

Az általunk nemesített fajták és a nálunk alkalmazott termesztéstechnológiák segítségével a magyar gazdák könnyebben alkalmazkodhatnak a klímaváltozással járó időjárási körülményekhez. Az így megtermelt egészséges alapanyag pedig a fogyasztóhoz kerülve segít az egészségmegőrzésben. A víztakarékos termesztés elősegíti a vízkészletek megőrzését. A komposztálható és újrahasznosítható anyagok visszajuttatása a természetbe javítja a talajéletet, a humuszképződést elősegíti, és hosszútávon alkalmassá teheti a rosszabb minőségű talajokat is a termesztésre.

Mit gondol, milyen érdekes fejlesztések/kutatási eredmények várhatóak a saját szakterületén a jövőben?

A nemesítés állandó küzdelem és újítás. Nemcsak az időről időre megjelenő új, vagy már meglévő rezisztenciát törő vírusok jelentenek kihívást, de a klímaváltozással megjelenő újabb és újabb rovarkártevők is. Ezekkel kapcsolatosan szinte hétről hétre várhatóak új felfedezések. A termesztéstechnológia frontján a humánerőforrás hiányával folytatott folyamatos küzdelem előremozdíthatja a gépesítés vagy a dróntechnika és a precíziós mezőgazdaság fejlődését.

Hosszú távon nagyon érdekes volna egy szárazság- és sótűrő, de elfogadható termésmennyiséget adó hibrid kialakítása, ami akár szavannai körülmények közötti, vagy oázisokban történő termesztésre is alkalmas. Kíváncsian várom a paprika kézi szedését kiváltó, vagy a hajtatott paradicsom és paprika ápolására alkalmas robotok széles körű alkalmazásának elterjedését is.

Miért és hogyan vált kutatóvá?

Felsőfokú tanulmányaim alatt, miután a kertész szakma mellett döntöttem, már elkezdett körvonalazódni előttem ez a pályamodell. Jó néhány tanárom már a diploma megszerzése előtt javasolta, hogy maradjak tovább a posztgraduális képzésben. A diplomázás után a ZKI-ban kezdtem dolgozni, majd a NAIK megalakulását követően találkoztam a Kutatói Utánpótlást Elősegítő Program felhívásával és azonnal jelentkeztem is rá. Akkor kerültem át a ZÖKO-hoz, ahol most is dolgozom. A Kutatói Utánpótlás Program a mai napig működik, és elmondhatom, hogy nagyon sokat segített a szakmában történő kezdeti lépésekben.

Mi a kedvenc története szakmai életével kapcsolatban?

Amikor új közösségbe kerülök, az emberek először általában félnek tőlem, hiszen magas vagyok és eléggé szigorú az arckifejezésem, ha éppen elgondolkodom valamin. Az első hetek mindig óvatos távolságtartással kezdődnek, végül eljutunk odáig, hogy rájönnek, tőlem sem áll messze a viccelődés. Az oldottabb munkahelyi légkör segít az akár 12 órás megfeszített, környezeti tényezőknek kitett szántóföldi munkák elvégzésénél. Egymás megviccelésekor többször előfordult a „vándorló” táska, vagy munkaeszköz, a „kötözött” pulóver, a „díszített” autó, vagy kerékpár. Egyik munkahelyemen már odáig fajultak a dolgok, hogy vigyáznom kellett, ha leraktam a pulóveremet, a kabátomat vagy a táskámat, mert később biztosan találtam benne valami „ajándékot”, ami többnyire az udvaron fellelhető kulé kavics, vagy néhány csavar volt.

Mit szeret a kutatói pályában?

Szeretem, hogy soha nem hagy ellustulni ez a pálya. Folyamatosan gondolkodni kell ahhoz, hogy lépést tartsunk a világgal, sőt, alkalmasint megelőzzük egy lépéssel. Szeretem, hogy nem unalmas, mert bár évről évre ugyanazokat a dolgokat tervezzük a kivitelezés és az időjárás (az évjárat) mindig más és más megoldandó kihívásokat állít elénk.

Mire a legbüszkébb?

Az először rám bízott diákmunkásaimtól kaptam egy „A legjobb főnöknek” járó oklevelet, amit azóta is egy keretben őrzök.

Mik a rövid távú céljai?

Rövidtávon a legígéretesebb fajtajelöltjeink bejelentése és bevezetése az elsődleges szempont. Néhány új, betegség-ellenálló és nagy termőképességű hazai nemesítésű hibrid segíthet függetlenedni a javarészt külföldi nemesítő cégek által uralt piacon. Emellett pedig a doktori fokozat megszerzése.

Ha pályakezdő lenne, és most állna választás előtt, akkor milyen terület felé indulna el?

Nehéz elképzelni, hogy esetleg mást csinálnék, mint a kertészeti pálya, a hivatásom, ha mégis mást kéne választani, akkor talán a pedagógiai vagy az igazságügyi pályák valamelyikét próbálnám ki.


Comments are closed.