Zöld löket a kertnek – Mit kell tudni a komposztról?

Zöld löket a kertnek – Mit kell tudni a komposztról?

A talaj számára igazi ínyencség a humusz, ami tápanyagainak köszönhetően serkenti a gyökérzetet, a mikroorganizmusokat, ezáltal elősegíti a növény növekedését. Ez az anyag a természetben automatikusan képződik, a komposztálás segítségével azonban te is termelhetsz értékes és tápláló anyagokat a ház körül keletkező szerves hulladékokból. Mai bejegyzésünkben minden hasznos tudnivalót összegyűjtöttünk a komposztról és magáról a folyamatról!

A komposztálás egy biológiai átalakulás, minek során a komposztált alkotóelemek szerves anyagai ásványi sókban gazdag, sötét színű, morzsalékos, magas szervesanyag-tartalmú komposzttá alakulnak át. Ez egy aerob folyamat, amit befolyásol a komposztált anyagok összetétele, hogy mennyi levegőt juttatunk a komposztba, mekkora a nedvességtartalom, a C/N arány, a pH érték, a szemcseméret és a hőmérséklet.

Compost bin in the garden

Hosszadalmas és olykor sok logisztikát követel a komposztálás, a fáradság azonban megéri, hiszen számos előnye van. Általa csökkenthető a háztartási hulladék mértéke, nem beszélve arról, hogy a komposzt javítja a talaj állagát, hatása tovább érezhető a klasszikus trágyázásénál, víz-és fénymegkötő képessége miatt pedig segíti a csírázást.

Számos, a ház körül keletkező hulladékot el lehet helyezni a komposztban, ilyen például a lekaszált fű, a lehullott levelek, a konyhakertből származó borsó, dinnye, bab szára, a zöldségek héja, a konyhai hulladék, a szalma, a törek, a kávézacc, a növényevő állatok ürüléke, vagy éppen fűrészpor és faapríték.

Többféle technikával lehet komposztálni, például komposztáló kassal, keveréses módszerrel és rétegzéssel. A komposztáló kas egy kasfonással készült permakultúrás építmény, mely alkalmas konyhai és kerti komposztálásra, de akár melegágyásként és magas ágyásként is jól funkcionál. A keveréses módszerrel a célunk, hogy az alkotóelemeket minél inkább elvegyítsük, miközben nedves, nagyjából 18 °C-os környezetet teremtünk. A rétegezés lényege, hogy a szellőzést biztosító alaprétegre kerül a növényi hulladék, rá a konyhai és a trágya, fölé egy vékony réteg föld, mészpor és hamu, majd ezt ismételjük, amíg a komposzt eléri a kellő magasságot. Az egészet laza földréteggel zárjuk le, a levegőzést pedig fa dorongok beszúrásával biztosítjuk.

Vannak bizonyos anyagok, amik semmiképp sem kerülhetnek bele a komposztba, ezek ugyanis rontják annak minőségét. Melyek ezek?

  • Szervetlen, biológiailag nem lebomló anyagok: műanyag, üveg, fém, alufólia
  • Egyes papírok: magazin, csomagoló, képeslapok
  • Beteg növények
  • Egyes ételek: édességek (sütemény, torta), hús, zsír, tejtermékek, paradicsom, étolaj
  • Húsevő állatok ürüléke
  • Higiéniai termékek: pelenka, törlőkendő
  • Gaz, gyom
  • Egyes levelek: diófalevél, fenyő tűlevele

A nagy mennyiségű komposzt terítésének legideálisabb időszaka az ősz. Az értékes anyagot kézzel vagy géppel érdemes a talajba beleforgatni, így lényeges, hogy a művelet idején még ne legyen fagyott a talaj. Lehetőség van a tavaszi komposztálásra is, ilyenkor a frissen összeért anyagot a veteményezés előtt terítsd szét a föld felszínén. Lényeges, hogy a komposzt már teljesen lebomlott állapotban legyen, így ugyanis nem áll fenn annak a veszélye, hogy a bomlás során „elveszi” a nitrogént a növényektől.


Comments are closed.