KUTATÓI PORTRÉ – Dr. Kristó István, a NAIK Növénytermesztési Önálló Kutatási Osztály tudományos főmunkatársa

KUTATÓI PORTRÉ – Dr. Kristó István, a NAIK Növénytermesztési Önálló Kutatási Osztály tudományos főmunkatársa

A NAIK tudományos műhelye több mint 1200 embert ölel fel. Kiváló koponyákkal dolgozunk itt együtt, akik életüket és egész munkásságukat a tudománynak szentelik. Sorozatunkban hétről hétre megismerkedhettek egy szakemberrel, ma Dr. Kristó Istvánnal, aki a NAIK Növénytermesztési Önálló Kutatási Osztály tudományos főmunkatársa.

Szakterület: a termesztett szántóföldi növények (búza, árpa, tritikálé, kukorica, napraforgó, repce, szója) és az alternatív szántóföldi növények (zab, cirokfélék, takarmányborsó, lóbab, csicseriborsó, szegletes lednek, homoki bab) agrotechnikai kutatása. Olyan agronómiai modellkísérletek beállítása, melyek a fenntartható, környezetkímélő és precíziós növénytermesztést szolgálják. 
Mottó:,,Tenni kell, tenni kell, azért vagyunk a világon, hogy cselekedjünk.” (Tessedik Sámuel)

Mely kutatási témák foglalkoztatják?

Tápanyagellátási vizsgálatokat végzünk két tartamkísérletünkben. Ezek a tartamkísérletek felfoghatók olyan élő laboratóriumokként is, melyek a fizikai, kémiai, biológiai, ökológiai folyamatok megismerésére, a növénytermesztési eljárások és technológiák tanulmányozására szolgálnak. Nagyon büszkék vagyunk ezekre a tartamkísérletekre, ugyanakkor egy 18 és egy 37 éves tartamkísérletet fenntartani óriási felelősség is. 

A másik nagy feladat a hüvelyes növények agrotechnikai vizsgálata. Itt a szója mellett más, kisebb területen termesztett, sőt, mondhatnám háttérbe szorult, illetve elfeledett fehérjenövények (takarmányborsó, lóbab, szegletes lednek, csicseriborsó, homoki bab) technológiai kísérleteit végezzük. Ezek a hüvelyesek nemcsak az állati takarmányozás kiszámíthatóságát tudják segíteni, hanem hozzájárulnak talajaink nitrogéntartalmának növeléséhez, biológiai életének felpezsdüléséhez és a fenntartható, környezetkímélő gazdálkodáshoz is. Kutatásaink célja, hogy a megfelelő termőhelyen a megfelelő fehérjenövényt tudják a gazdálkodók termeszteni, a helyi sajátosságokat figyelembe vevő technológia alkalmazásával.

Hogy mondaná el egy laikusnak, hogy mivel foglalkozik?

A szántóföldi növények termesztéstechnológiai fejlesztésével foglalkozom, amely kiterjed a növényvédelem, a tápanyag-gazdálkodás, talajművelés, földhasználat és a fajtahasználat területére is. Célom, hogy olyan válaszokat tudjak adni a termelői kérdésekre és termőhelyi kihívásokra, amelyekkel a termelés környezetkímélőbb, biztonságosabb és gazdaságosabb tud lenni. 

Ez hogyan segíti a magyar agráriumot?

Osztályunkon nagyon fontosnak tartjuk, hogy kutatásainkban a gyakorlati szempontok érvényesüljenek. Tehát, olyan kutatásokat végzünk, amelyek közvetlenül szolgálják a termelők érdekeit, illetve az általuk felmerült problémákra próbálunk megoldást találni. Azok a termesztéstechnológiai elemek, melyek hatását kísérleteinkben vizsgáljuk, alapvetően determinálják a termesztés sikerét, hiszen a termés mennyiségi és minőségi paramétereinek befolyásolásával a termesztés jövedelmezőségét határozzák meg. Adatsorainkkal válaszokat tudunk megfogalmazni a jelenleg legnagyobb termésbiztonságot meghatározó tényezőre, a klímaváltozás következtében létrejövő termelői kihívásokra. Illetve, több évig végzett vizsgálataink eredményeivel a termőhely-specifikus és a precíziós növénytermesztés megvalósításának alapjait tudjuk meghatározni. 

Mit gondol, milyen érdekes fejlesztések/kutatási eredmények várhatóak a saját szakterületén a jövőben?

Ma talán a biológia, technika és informatika fejlődik a legdinamikusabban. Ezen tudományok eredményei a mezőgazdaság, és ezen belül a növénytermesztés területén a mindennapjainkban is megjelennek. Várhatóan ezek a fejlesztések még inkább meghatározzák a termelés struktúráját és a termelők életét. Nekünk kutatóknak is lépést kell tartanunk a piacon már jelenlévő technikákkal, és ezeket be kell tudnunk illeszteni a technológiába a biológiai eredmények ismeretében.

Miért és hogyan vált kutatóvá? 

Mivel már gyermekkoromtól a mezőgazdaság bűvkörében éltem, így nem volt meglepő, hogy középiskolai és egyetemi tanulmányaimat is agrár oktatási intézményekben végeztem. Szakközépiskolai tanulmányaim során több kiváló tanár is oktatott, akik példát jelentettek későbbi pályámon. A tudományos pálya lehetősége azt hiszem, az egyetemen jutott először eszembe, de szinte el is vetettem a gondolatot egy számomra sikertelen TDK után. Az egyetem végeztével a termelésben kezdtem el dolgozni, majd lehetőséget kaptam, hogy a felsőoktatásban folytassam pályafutásomat. Itt éreztem igazán otthon magam, az oktatás és a kutatás olyannyira magával ragadott, hogy minden időmet és energiámat ennek szenteltem. Doktori tanulmányaim alatt példaként tekintettem – és ma is tisztelettel emlékszem – az oktató professzoraimra, témavezetőimre, akik máig meghatározzák pályafutásomat. Az akkor kibontakozó kutatómunka iránti szenvedélyem nemcsak hogy ma is él bennem, hanem egyre inkább fokozódik. Szerencsés ember vagyok, mert a családom mindig mögöttem állt, rájuk vagyok a legbüszkébb, Ők adnak erőt, hogy túllendülhessek a mindennapok kihívásain és nehézségein.

Mi a kedvenc története szakmai életével kapcsolatban?

Idén nyáron történt, hogy a szójakísérleteinket hiába kezeltük herbicidekkel, az esőzések miatt a gyomok mégis elhatalmasodtak. Így az egész osztály a fizikai dolgozóktól és idénymunkásoktól, a technikusokon és telepvezetőn át a kutatókig, mindenki kapált és gyomlált, hogy a kísérletek rendben legyenek. Miután az idénymunkás diákokat ismerkedés kapcsán munka közben a tanulmányaikról és jövőbeli terveikről már végig kérdeztük, az egyik elit gimnáziumba járó diáklány, aki már láthatóan nagyon unta a kapálás viszontagságait, hozzánk fordult és megkérdezte, hogy mi nem akartunk-e továbbtanulni.

Mit szeret a kutatói pályában?

Ez a munka egyszerre teremti meg a gyakorlat és az elmélet egységét. Itt igazán a mindennapok részévé válik a természet szeretete és tanulmányozása. Azt is szeretem benne, hogy minden tevékenységünkből és eredményünkből lehet tanulni. Ha valamit látszólag elrontunk, vagy az adott vizsgált tényező nem pozitív eredményt ad, abból is tudunk következtetni a jövőt illetően, és azokból az eredményekből is lehet tovább építkezni. 

Ha pályakezdő lenne és most állna választás előtt, akkor milyen terület felé indulna el?

Őszintén, nem tudom. Egész eddigi életemet a mezőgazdasággal kapcsolatos ismeretek és gondolatok töltötték ki. Ha nem a tudományos pályán, akkor a termelésben tudnám magam elképzelni.


Comments are closed.