Egy kertből sem hiányozhat a vöröshagyma – Melyik a kedvenced?

Egy kertből sem hiányozhat a vöröshagyma – Melyik a kedvenced?

A magyaros konyha egyik alappillére a vöröshagyma, mely nyersen, sütve és pirítva is igen kedvelt. Nagyszerűsége abban rejlik, hogy önmagában is meg tudja határozni egy étel karakterét, de “háttér zenészként” is jól muzsikál. Nézzük, mit kell tudni a termesztéséről!

A vöröshagyma termesztése igen változatos körülmények között is sikeres lehet. Jól tűri a hideget, csírázása 4-5 ⁰C-on indul meg, a növekedési időszakban azonban az optimális hőmérséklet a 19⁰C. A csíranövények a -6⁰C-ot is eltűrik, a begyökerezett, fejlett növények pedig akár a -20⁰C-ot is. A növények növekedését befolyásolja a napi megvilágítás hossza, ez ugyanis hatással van a fejképződésre és az érésre. Vízigénye mérséklet, a rövid ideig tartó talajvizet is elviseli, a vegetációs időszakban azonban nem szereti a vízhiányt. 

Termesztésének legelterjedtebb módja a közvetlen magvetés, bizonyos esetekben azonban (például kevés csapadék), indokolt lehet az első évben a dughagyma nevelése, amit aztán a második évben ültetnek ki. Ezeken kívül lehetőség van még 4-6 hét alatt palántákat nevelni, majd a kedvezőtlen időjárási viszonyok elmúltával ezeket kiültetni.

A vöröshagymákat a külső burok színe, a termeszthetőség és a felhasználhatóság alapján szokták csoportosítani. A buroklevél színe lehet sárgásbarna, lila és fehér, termeszthetőség tekintetében lehetnek rövid nappalosak, átmenetiek és hosszú nappalosak, felhasználás szempontjából pedig lehetnek fűszerezésre, főzésre és nyers fogyasztásra alkalmasak.

Az egyik legismertebb fajtája a világhírű makói, mely termeszthető dughagymáról, termőképessége azonban nem kiugróan magas. Ennek klímarezisztens változata a Makói CR, de ott van még a Makói bronz is, ami az ország fő fajtája és magról termeszthető. Áttelelő fajta például a Glóbus, mely nem felmagzó típus, ha pedig enyhe ízre vágysz, akkor válaszd a Góliátot, mely ugyan kifejezetten hosszú tenyészidejű, de igen kellemes aromájú.

Számos betegség megtámadhatja ezt a növényt, ilyen például a hagymalégy, a hagyma peronoszpóra, a fuzáriumos betegségek és a botrítiszes betegségek. Ebből adódik, hogy a betegségek elleni védekezésre különösen ügyelni kell.

A vöröshagymának a népi gyógyászatban igen nagy szerepe van, ugyanis sok benne az ásványi só és az E-vitamin. Leggyakrabban légúti megbetegedések esetén alkalmazták, de magas vérnyomás és emésztőrendszeri panaszokra válaszul is bevetették. Ma már kutatások is bizonyítják, hogy a vöröshagyma segít a koleszterin karbantartásában és a kiegyensúlyozott keringés kialakításában. 

A legtöbb vöröshagymát Kínában, Indiában és az Egyesült Államokban termesztik, de kiemelkedik még Egyiptom, Brazília és Törökország is. Magyarországon csaknem 2,5 ezer hektáron termesztik, évente egy lakos 7-8 kilogrammot fogyaszt el belőle.

Kedvet kaptál a főzéshez? Íme egy klasszikus hagymás étel!



Comments are closed.