Szerző: Túri János

Farsang hagyománya – Mit ünneplünk ilyenkor?

Farsang hagyománya – Mit ünneplünk ilyenkor?

A farsang az év egyik legfurcsább ünnepe. Habár ma már a hagyomány a legtöbb helyen a farsangi bálok, bulik szintjén megmarad, régen sokkal nagyobb jelentőséget tulajdonítottak neki. Nézzük, mit kell tudni erről az ünnepről!

A farsangi időszak január 6-án, vízkereszttel indul és egészen húshagyókeddig, a nagyböjt kezdetéig tart. Csúcspontját, az utolsó három napot farsang farkának nevezik, ekkor nagy mulatságokkal ünneplik a tél végét. Ez a karneválok időszaka, ilyenkor rendezik meg a híres riói és velencei karnevált, illetve, a mohácsi busójárást is.

A farsang a pogánykori tavaszváró ünnepekből nőtt ki, Magyarországon pedig a középkorban honosodott meg. Egyik legjellemzőbb eleme az álarc. Ugyan az egyház nem nézte jó szemmel az álarcos ünnepségeket, már Mátyás király udvarában is tartottak ilyen mulatságokat. Az ősi eredetű szokást nem tudták visszaszorítani, hiszen ilyenkor a termékenység, a bőség és a téltemetés-tavaszvárás rítusait vonultatták fel.

Kép forrása: http://www.mohacsibusojaras.hu

Az időszakhoz köthetők a különféle bálok és összejövetelek, amiknek mind a parasztok, mind pedig az arisztokraták körében nagy jelentősége volt. Ekkor vezették be a társaságba a párkeresőket, így a párválasztás fontos eseménye volt.

A farsangi bulikon kívül az ünnephez köthető a színjátszás kialakulása is. A maszkos játékokból nőttek ki a dramatikus előadások. Ezek általában jellegzetes alakokat (betyár, menyasszony, vőlegény, vándor) jelenítettek meg, sőt állatmaszkokat is előszeretettel alkalmaztak. Szokás volt az is, hogy ez a népes kompánia felvonult a faluban álarcostul, miközben rövid jelenetekkel szórakoztatták a közönséget.

Farsanghoz köthető népszokás az adománygyűjtés. Ilyenkor jellemzően a gyerekek jártak körbe a faluban, jókívánságokkal köszöntötték az embereket, amiért cserébe zsírt, szalonnát és tojást kaptak. Ezt aztán a papnak vagy a tanítónak adományozták.

Az időszakhoz természetesen népi jóslatok is kötődnek. Ilyen például a Bálint napjához fűződő, miszerint, ha ezen a napon hideg és száraz az idő, akkor jó termés várható, illetve, ha ekkor térnek vissza a vadgalambok, akkor közeleg a tavasz. Üszögös Szent Péter napja már az időszak végére, február 22-re esik. Ezen a napon óvakodtak a munkától az emberek, nem nyúltak például a búzához, nehogy üszögös legyen, sőt, nem is szántottak, vetettek ezen a napon.

A farsangi időszak igen izgalmas hagyományokkal tarkított. Az ünnepnek ugyan nincs vallási vonatkozása mégis széles körben elterjedt. Szerencsére még ma is él a hagyomány, számos bulit és mulatságok rendeznek ilyenkor. Nincs hát más dolgunk, mit részt venni ezeken!

Vízkereszt itthon és a világban

Vízkereszt itthon és a világban

Vízkereszt, más néven háromkirályok egy keresztény ünnep, melyet a legtöbb területen január 6-án ünnepelnek. Számos néphagyomány és szokás kapcsolódik ehhez a naphoz, ezek közül mutatunk be nektek néhányat!

Az ünnep három jeles eseményt fog össze: a napkeleti bölcsek imádását, Jézus megkeresztelkedését és a Kánai mennyegzőt, ahol Jézus először tett csodát. Az ünnep komplexitását és fontosságát jelzi, hogy számos népszokás szövi át, melyek régiónként eltérőek.

Az ortodox kultúrkörben ilyenkor a papok egy fából készült keresztet hajítanak a vízbe, a hívek pedig utána ugranak, és kihozzák azt. Olaszországban ezen a napon Befana, a jó boszorkány megajándékozza a jól viselkedő gyerekeket. Spanyolországban, Portugáliában és Franciaországban az a szokás, hogy süteményeket sütnek az emberek, néhányban ajándékot rejtenek el, és aki megtalálja ezt az ajándékot, az lesz a nap királya.

A Kárpát-medencében a hagyományok jó része a jövőbeni szerencséhez és a jóléthez kötődik. Ezen a napon a templomban megszentelt vizet a hívek hazavitték, adtak belőle állataiknak, illetve, saját magukat is meglocsolták vele azért, hogy egészségesek legyenek. Szenteltvízzel kenték meg a bölcsőt is, illetve a ház és az ól falát, hogy minden rossztól megvédjék a portát és annak lakóit.

A XVI. században jött divatba a háromkirály-járás, melynek során a napkeleti bölcsek látogatását idézték fel játék formájában, versek és énekek kíséretében. Ennek legfontosabb eszköze a csillag volt, ami a bölcseket Jézushoz vezette. A szereplők általában papírsüveget és palástot viseltek a dramatikus játék során.

Vízkereszt napjához időjárási jóslatok is köthetők. Azt tartották, ha január 6-án esik az eső, akkor hosszú lesz a tél, ha fúj a szél, akkor szerencsés év jön, ha pedig kifejezetten hideg van, akkor korán érkezik a tavasz. A népiek szerint ezen a napon fonni kellett, mert akkor sok kolbászra és húsra lehetett számítani az évben.

A sok gazdag, szerencsét hozó hagyomány mára már sajnos a legtöbb település szokásai közül kikopott. Megmaradt azonban, hogy nagyon sok családban ezen a napon szedik le a karácsonyfát, hiszen ezt tekintik a karácsonyi időszak végének és a farsang kezdetének.