Szerző: viziobudapest

Néhány évtized múlva Budapesten olyan meleg lesz, mint Törökországban

Néhány évtized múlva Budapesten olyan meleg lesz, mint Törökországban

A klímaváltozás olyan probléma, mely ugyan globális léptékeket ölt, mégis, hatásait a mikrokörnyezetünkben érzékelhetjük. A Climate Central interaktív térképének köszönhetően megtudhatjuk, hogy amennyiben a szennyeződések kibocsátási szintje nem változik meg, 2100-ban Budapesten olyan meleg lesz majd, mint Törökország harmadik legnagyobb városában, Izmirben, vagyis több mint 32 ℃.

A klíma megváltozása természetesen nem egyik napról a másikra megy végbe. Nagyon sok ember “összjátékának” következménye, az átlagembertől kezdve egészen a döntéshozókig. Annyi bizonyos, hogy vannak olyan dolgok, amik kifejezetten hozzájárulnak a globális felmelegedéshez. Ilyen például az elektromos energia termelése, a közlekedés, a haszonállat-tartás vagy éppen az ember telhetetlenségét kielégíteni akaró túlfogyasztás is.

A városok hőmérséklet-emelkedéséhez hasonló dolgok komolyságát támasztja alá Stephen Hawking is, aki 75. születésnapja alkalmából a BBC-nek adott interjúja alkalmával elmondta: közel vagyunk ahhoz a ponthoz, amikor a globális felmelegedés már visszafordíthatatlan lesz, és Földünk egy olyan bolygóvá változhat, mint a Vénusz, ahol 250 ℃-os a hőmérséklet és kénsavas eső esik.

Márpedig a jelek szerint ez nem csupán spekuláció! A World Weather Attribution közlése szerint ugyanis a júniusi forróságot pontosan ennek a jelenségnek köszönheti a világ. A kutatócsoport arra hívta fel a figyelmet, hogy júniusban 3℃-kal emelkedett a hőmérséklet, ami a melegrekordok megdőlésében, erdőtüzekben és a városok forróságában nyilvánult meg.

Habár a dolog elég borúsan fest, szervezetek tömegei munkálkodnak azon, hogy ez a kritikus helyzet megváltozzon. És igen, jó hírek is vannak! Például az, amit SolarPower Europe tett közzé nemrégiben, miszerint 2021-re megtriplázódhat a napenergia-kapacitás, de ez néhány országban lesz majd igazán kiugró. Előrejelzéseik szerint 4 év múlva a legnagyobb napenergia-termelők Kína, India, az Egyesült Államok és Japán lesznek.

Egyedülálló tudományos hub az agrár területén

Egyedülálló tudományos hub az agrár területén

Magyarországon a kutatói élet – azok számára, akik nem foglalkoznak ezzel a témával napi  szinten – egy misztikus valaminek tűnik. Sokan nem is gondolnák, hogy mennyi ember keresi a kenyerét abból, hogy új dolgokat fedez fel, meglévőekben elmélyed, vagy valamilyen szinten hozzájárul a kutatásokhoz!

Az agrárterületekkel foglalkozó kutatóintézetek 2014 óta egy nagy ernyőszervezetbe tömörülnek, ez a NAIK, vagyis a Nemzeti Agrárkutatási és Innovációs Központ. Az összesen 12 kutatóintézetet integráló szervezethez 4 gazdasági társaság is tartozik, így az itt dolgozók száma nagyjából 1200 fő.

A falunyi embert foglalkoztató “kutatóóriás” székhelye Gödöllőn található, míg az egyes kutatói alközpontok szerte az országban.

A 12 kutatói intézet az agrárvilág egy-egy területét fedi le:

  • Agrár-környezettudományi Kutatóintézet
  • Állattenyésztési, Takarmányozási és Húsipari Kutatóintézet
  • Élelmiszer-tudományi Kutatóintézet
  • Erdészeti Tudományos Intézet
  • Gyümölcstermesztési Kutatóintézet
  • Halászati Kutatóintézet
  • Mezőgazdasági Gépesítési Intézet
  • Mezőgazdasági Biotechnológiai Kutatóintézet
  • Növénytermesztési Önálló Kutatási Osztály
  • Öntözési és Vízgazdálkodási Önálló Kutatási Osztály
  • Szőlészeti és Borászati Kutatóintézet
  • Zöldségtermesztési Önálló Kutatási Osztály

Első hallásra ezek a területek túlságosan szerteágazónak tűnhetnek. A modern tudományos trendek azonban rácáfolnak erre, hiszen egyre többször hallani olyan kutatásokról, melyekbe egymástól teljesen eltérő területeket vonnak be. Nem árt hát egy olyan szervezet, ami segíti ezek az együttműködését!

A legfontosabb kérdés, hogy mégis mi folyik ezekben a tudományos hubokban? Olyan kutatások, melyek a mindennapjainkra vannak hatással vagy legalábbis a jövőben hatással lesznek. Az Erdészeti Tudományos Intézet például egy olyan appot fejlesztett, mely az erdőtervezésben dolgozók mindennapjait könnyíti meg, vagy például az Élelmiszer-tudományi Kutatóintézet az élelmiszertartósítás egy újoncát teszteli épp, a mikrohullámú vákuumszárítást.

Kövesd a NAIK-ot a Facebookon is és tudj meg minél többet a körülötted lévő világról!

Sokszínű agrárvilág

Sokszínű agrárvilág

Az agrárkutatás szerteágazó területei és az ezekre specializálódott kutatóközpontokat ernyőszervezetként öleli körbe a Nemzeti Agrárkutatási és Innovációs Központ, vagyis a NAIK. Egy átlagember számára meglehetősen távolinak tűnhet az agrárvilág, jobban belegondolva azonban életünknek nincs olyan területe, amire ne lenne hatással.

Vegyük például az egészséges táplálkozás példáját! Az, hogy mit tartunk egészségesnek, hogy milyen zöldségek és gyümölcsök közül válogathatunk, hogy milyen húsfajták és borok kerülnek az asztalunkra, mind az agrárvilághoz, így az agrárkutatási központ működéséhez köthető. A bennünket körülvevő természetes területek, erdők, tavak élővilága, a nemesítés, a mezőgazdasági gépek, a mezőgazdasági biotechnológia mind befér ez alá az óriási ernyő alá.

A 12 részterületre szakosodott kutatóközpontok az ország egész területét lefedik, melynek köszönhetően több mint 1000 embert foglalkoztatva munkálkodik a szervezet azon, hogy tudományos eszközökkel varázsolják szebbé és egészségesebb életünket, illetve megvédjék környezetünket.

A NAIK Facebook oldalán érdekesebbnél érdekesebb tényekkel, friss kutatási eredményekkel találkozhatsz majd, melyek a körülöttünk lévő világ működését mutatják be. Ezen kívül megtudhatod, hogy mit eszel, mit iszol valójában, hogy mire valók azok az óriási mezőgazdasági gépek, amiket az autóúton próbálsz kikerülgetni, hogy miért veszélyesek a genetikailag módosított élelmiszerek, hogy mit „olvashatsz ki” egy erdőből pár perc séta után, illetve, hogy miként válhat ma versenyképessé egy agrárágazat.