Szerző: viziobudapest

KUTATÓI PORTRÉ – DR. LAKATOS TAMÁS, a NAIK Gyümölcs- és Dísznövénytermesztési Kutatóintézet intézetigazgatója

KUTATÓI PORTRÉ – DR. LAKATOS TAMÁS, a NAIK Gyümölcs- és Dísznövénytermesztési Kutatóintézet intézetigazgatója

A NAIK tudományos műhelye több mint 1200 embert ölel fel. Kiváló koponyákkal dolgozunk itt együtt, akik életüket és egész munkásságukat a tudománynak szentelik. Sorozatunkban hétről hétre megismerkedhettek egy neves kutatóval, ma Dr. Lakatos Tamással, aki a NAIK Gyümölcs- és Dísznövénytermesztési Kutatóintézet intézetigazgatója.

Szakterület: a gyümölcstermő növények víz- és tápanyagforgalmának vizsgálata

Kutatási témák, irányok:

  • A tápanyag-visszapótlás gyakorlatában évtizedek óta alkalmazzák a lombanalízist, melynek segítségével megítélhető, hogy milyen a növények tápanyag ellátottsága. Ehhez szükség van viszonyítási értékekre, amelyek folyamatos frissítést, aktualizálást igényelnek annak megfelelően, ahogy a gyakorlatban alkalmazott művelési technológiák és fajták változnak.
  • Az elmúlt évek éghajlati változásainak és technológiai fejlődésének az eredményeként olyan gyümölcsfajoknál is terjedőben van az öntözés, melyeknél korábban nem alkalmaztak vízpótlást. Tipikusan ilyen faj a meggy, amelyik gazdasági szempontból az egyik legfontosabb hazai gyümölcsünk. Ennek vízigényét és a vízigény szezonális változásait határozzák meg, hogy az öntözési gyakorlat számára támpontot nyújtsanak.
  • Egy magyar fejlesztő céggel (3C Kft.) közösen egy olyan tápanyagvizsgáló szondát fejlesztenek, amely alkalmas arra, hogy szabadföldi körülmények között folyamatosan mérje a talaj tápanyagszintjének a változását.

Hogy mondaná el egy laikusnak, hogy mivel foglalkozik?

Szakterületem elsősorban a gyümölcstermő növények víz- és tápanyagforgalmának vizsgálata. A gyakorlatban ez azt jelenti, hogy a gyümölcsösök öntözésének és tápanyag-visszapótlásának a kérdéseivel foglalkozom. Engem elsősorban nem a technikai megoldások, hanem a növényélettani problémák foglalkoztatnak. Azaz, elsősorban nem az érdekel, hogy milyen módon jutassuk ki a vizet és a tápanyagokat, hanem az, hogy mikor és milyen mennyiségre van szüksége ezekből a növényeknek.

Ez hogyan szolgálja, segíti a társadalmat, a magyar agráriumot?

A növények optimális víz- és tápanyagellátása a sikeres termesztés egyik alapfeltétele, így ennek gazdasági haszna nyilvánvaló. Ugyanakkor napjainkban egyre fontosabbnak ítéljük meg, hogy a gazdálkodási tevékenységünk káros környezeti hatásait igyekezzünk minimalizálni. Az öntözést és a tápanyag-visszapótlást nem soroljuk tipikusan a környezetszennyező tevékenységek közé, holott a rendkívül nagy felületen, diffúzan megjelenő hatása komoly környezetkárosítást eredményezhet. Ennek elkerülését segítik azok a módszerek, amelyek a növények tényleges igényeinek megfelelő víz- és tápanyagpótlást tesznek lehetővé.

Mit gondol, milyen érdekes fejlesztések/kutatási eredmények várhatóak a saját szakterületén néhány éven belül?

A víz- és tápanyagpótlás témakörében folyamatosan keletkeznek új eredmények, hiszen ez az egyik kulcsterület a precíziós gazdálkodás témakörében. A digitalizáció és az „okos” alkalmazások elterjedése jelentősen átalakítja a gazdálkodási gyakorlatot, azonban sok esetben ezek inkább csak külsőségek, amelyeket nem mindig sikerül valós tartalommal megtölteni – azaz a tényleges biológiai folyamatokkal megfeleltetni. Én a közeli jövőtől elsősorban azt várom, hogy ez megvalósuljon.

Az elkövetkező 10-15 év várhatóan a távérzékelési technika mindennapi, gyakorlati alkalmazásának az elterjedését hozza. A távérzékelési eszközök mezőgazdasági alkalmazásával már folyamatban vannak a kísérletek. Ezek a technikák azonban még meglehetősen költségesek és nagyon komoly szakértelmet igényelnek, így mindennapi használatuktól még messze vagyunk. Amennyiben sikerülne az eredmények értelmezését a napi rutin megkövetelte szintre egyszerűsíteni, akkor az nagyon komoly lehetőségeket nyitna meg a mezőgazdaságban.

Miért és hogyan vált kutatóvá? Mik nehezítették, segítették a karrierjét?

Gyakorlatilag már középiskolás koromtól kezdve egyértelmű volt számomra, hogy kutatói munkát szeretnék végezni. Az egyetemi éveim alatt – biológusként végeztem a Kossuth Lajos Tudományegyetemen, Debrecenben – már a kezdetektől bekapcsolódtam a napi kutatói munkába. Szerencsém volt, mert fiatal, dinamikus témavezetőim voltak, akik valóban számítottak a munkámra. Az egyetem elvégzése után az Újfehértói Kutató Állomásra kerültem, ahol -a rendszerváltozás utáni időszak általános helyzetével szemben- egy gyorsan fejlődő infrastruktúrával rendelkező kutatóhelyen tulajdonképpen minden olyan lehetőséget megkaptam, ami a kutatási munkát segítette: rendszeresen részt tudtam venni külföldi konferenciákon, a szükséges eszközök beszerzését a Kutató Állomás vezetése mindig megoldotta, a témáimat önállóan tervezhettem meg.

Mit szeret a kutatói pályában és mit irigyel más szakmáktól?

A kutatói munkában a legvonzóbb az, hogy folyamatosan szellemi kihívásokkal találkozik az ember, és a saját érdeklődési körének megfelelő munkát végezhet. Más szakmáktól leginkább az anyagi biztonságot irigylem, a hazai kutatók ebből a szempontból nincsenek elkényeztetve.

Mire a legbüszkébb?

Nehezen tudom a büszkeséget értelmezni a munkámmal kapcsolatban. Kutatóként az egyik legfontosabb tulajdonságnak a kételkedést (a kritikai szemléletet) tartom, amivel nehezen fér össze a büszkeség. Ettől függetlenül, ha ki kell valamit emelni, az a sokoldalúság. Bár 22 éve egy munkahelyen dolgozom (igaz, hogy annak a neve és szervezeti formája több ízben megváltozott), de nagyon sokféle projektben volt lehetőségem dolgozni, így egy „átlagos” kutatóhoz képest talán tájékozottabb vagyok. Alapvető molekuláris biológiai, mikrobiológiai tapasztalattal is rendelkezem, de kémiai laboratóriumi munkában is van jártasságom.

Ha pályakezdő lenne és most állna választás előtt, akkor milyen terület felé indulna el?

Nem tudom beleképzelni magam a mostani pályakezdők helyzetébe, nagyon megváltozott a társadalmi közeg az elmúlt évtizedekben. Ettől függetlenül, az érdeklődési köröm nyilván nem változott, továbbra is a biológia a legvonzóbb számomra. Valószínűleg ma sem döntenék másként és biológusnak jelentkeznék újra.

Ezek a gazdasági társaságok erősítik a NAIK hálózatát!

Ezek a gazdasági társaságok erősítik a NAIK hálózatát!

A magyar agrárium versenyképességének növekedését segíti elő a Nemzeti Agrárkutatási és Innovációs Központ. A 12 kutatóintézet mellett 4 gazdasági társaság is működik. Nézzük, mit kell tudni ezekről a gazdasági társaságokról!

A Gabonakutató (GK)

A Gabonakutató Nonprofit Közhasznú Kft. az egyik legnagyobb olyan intézmény, melynek fókuszában az agrár kutatások állnak. Az 1928-ban alapított vállalat Magyarországon 128, külföldön pedig 60 minősített növényfajtával áll a termesztők rendelkezésére. Az állami tulajdonú (de nem állami finanszírozású) Kft. 2,5-3 milliárd forintos árbevételt produkál, ami a jogdíjakból, licencdíjakból, tudományos pályázatokból, illetve a vetőmag feldolgozásából és értékesítéséből származik.

A gazdasági társaság klasszikus nemesítési feladatokat lát el. Céljuk kiváló minőségű és termőképességű fajták előállítása, melyek ellenálló képessége példaértékű. Már összesen 48 fajta került oltalom és szabadalom alá, 15 pedig elfogadás alatt áll. Az agrár kutatások célba veszik a környezetvédelem, a fenntartható termesztés, a diétás és diabetikus gyógyélelmiszerek és receptúrák fejlesztésének kérdésköreit is.

A Gabonakutató eredményességét igazolja, hogy számos díjat besöpörtek már (például: Magyar Innovációs Nagydíj, FVM Agrár Innovációs Díj), több mint 1400 publikáció született a kutatók tollából, szakmai konferenciákat szerveznek, szaklapot adnak ki, ráadásul, tanácsadás szolgáltatásukat bármelyik gazda igénybe veheti.

Magyar Kertészeti Szaporítóanyag Nonprofit Kft. (MKSZN)

Gyakorlatorientált kutatási programokat dolgoz ki és hajt végre az MKSZN, melyek célja, hogy kiaknázzák a fajtákban rejlő genetikai potenciált, így növelve a gazdasági eredményeket.

A kutatások a társaság 4 telephelyén folynak: Érden, Cegléden, Sarródon és Újfehértón. E kutatási helyeken 19 faj és 290 fajta szaporítóanyagának előállítását végzik a kutatók. A munka során kiemelt figyelmet szentelnek a fásszárúak és bogyós gyümölcsűek technológiai kutatásának és annak, hogy a faiskolákat vírusmentes szaporítóanyaggal lássák el.

Magas színvonalú telepítési szaktanácsadást is működtet az MKSZN, melynek keretében elvégzik az ültetvény tervezését, a kataszteri besorolást, minősítik a termőhelyet, laborvizsgálatokat készítenek és telepítési, termesztési szaktanácsadást nyújtanak.

Magyar Tejgazdasági Kísérleti Intézet Kft. (MTKI)

A gazdasági társaság zászlóshajója a tejipari kutatás-fejlesztés és innováció. Céljuk, hogy olyan termékeket hozzanak létre, melyek magas minőséget képviselnek és egészségesek is. Biológiai kutatásokkal alapozzák meg a termékek és szolgáltatások kifejlesztését, illetve így kínálnak megoldásokat a gyakorlati problémákra. Foglalkoznak a gyártástechnológiák korszerűsítésével, a hatékonyság növelésével, de palettájukon szerepel a termékfejlesztés is.

Az MTKI laboratóriumaiban minőségbiztosítás folyik. A Nyerstejminősítő Laboratóriumban végzik a termelői nyers tej árkonzekvens minősítését, a Fizikai-Kémiai Laboratóriumban olyan tulajdonságokat vizsgálnak, mint például a cukortartalom, halmazsűrűség, pH, fehérjetartalom stb., a Higiéniai-Mikrobiológiai Laboratóriumban pedig többek között az alábbiakat figyelik meg: tejsavbaktériumok, élesztő-penész, fajazonosság, vízaktivitás.

Végül, de nem utolsósorban, természetes élelmiszer-ipari adalékanyagokat és összetevőket gyártó cégeket is képviselnek, amivel céljuk, hogy az egészséges táplálkozás mind inkább közkincs legyen, ne pedig kiváltság.

Zöldségtermesztési Kutató Intézet Zrt. (ZKI)

A ZKI munkatársai a kutatások során a zöldségtermesztés teljes ciklusait lefedik. Mottójuk: „A vetőmagba zárt innováció” hűen tükrözi a gazdasági társaság hitvallását, miszerint a hatékony termesztés felé vezető út az innováció köveivel van kirakva.

A nemesítés során az társaságban a piac-vezérelt zöldségnemesítés munkamódszerét követik, minek köszönhetően a vásárlók igényeire tudnak gyorsan és hatékonyan reagálni. Stratégiai fontosságú szerepet tölt be a cég életében a vetőmagtermelés, de közel ilyen fontos szegmens a tisztítás és csáváz is, melyet több tisztítógépsorral végeznek el.

A ZKI foglalkozik a vetőmagok csomagolásával is. A magas minőség biztosítása érdekében ezt automatizált tasakológépek segítéségével végzik. Feladatuk azonban itt nem ér véget, hiszen a fogyasztókhoz való eljuttatásban is szerepet vállalnak.

A Nemzeti Agrárkutatási és Innovációs Központ égisze alá tartozó gazdasági társaságok igen fontos szerepet töltenek be. Kutatásaikkal és közös munkájukkal nemcsak az elméleti tartalmat erősítik, hanem hozzájárulnak ahhoz, hogy ezek az eredmények a fogyasztókhoz is eljussanak.

KUTATÓI PORTRÉ – DR. GULYÁS ZOLTÁN, a Mezőgazdasági Gépesítési Intézet igazgatója

KUTATÓI PORTRÉ – DR. GULYÁS ZOLTÁN, a Mezőgazdasági Gépesítési Intézet igazgatója

A NAIK tudományos műhelye több mint 1200 embert ölel fel. Kiváló koponyákkal dolgozunk itt együtt, akik életüket és egész munkásságukat a tudománynak szentelik. Sorozatunkban hétről hétre megismerkedhettek egy neves kutatóval: ma Dr. Gulyás Zoltánon a sor, aki a NAIK Mezőgazdasági Gépesítési Intézet igazgatója.

Szakterület: a növényvédelem gépesítése

Kutatási és egyéb témák:

  • vegyszer- és víztakarékos környezetkímélő növényvédelmi gépek, műszaki megoldások, precíziós és környezetbarát eljárások, technológiák kutatása, fejlesztése, innovációja,

  • elsodródás-vizsgálatok (fúvókák cseppképzésének vizsgálata, modellezett elsodródás-vizsgálatok szélcsatornában, szabadföldi elsodródás-vizsgálatok),

  • új növényvédelmi gépek kötelező típusminősítése és használatban lévő permetező berendezések kötelező időszakos felülvizsgálata,

  • növényvédő gépek laboratóriumi és szabadföldi vizsgálata (gépek helyes beállítása, szakszerű üzemeltetése, minősítő-, összehasonlító- és használati érték vizsgálata).

Mottó: “Navigare necesse est, vivere non est necesse” (A hajózás szükséges, nem pedig az élet. / Hajózni szükséges, élni nem.) – Pompeius Magnus

Hogy mondaná el egy laikusnak, hogy mivel foglalkozik?

Munkatársaimmal közösen növényvédő gépekkel (elsősorban permetezőgépekkel) kapcsolatos kutatás-fejlesztési, innovációs (K+F+I) tevékenységet végzek. Emellett növényvédelmi gépeket/berendezéseket minősítünk, vizsgálunk laboratóriumban, valamint üzemi körülmények között.

Ez hogyan szolgálja a társadalmat, a magyar agráriumot?

Tekintettel arra, hogy az általunk végzett munka döntő többsége együttműködésben (termelőkkel/gazdálkodókkal, növényvédő gépeket gyártó, fejlesztő és forgalmazó vállalatokkal, más kutatóhelyekkel, felsőoktatási intézményekkel, a szakpolitika képviselőivel) valósul meg, K+F+I tevékenységünk eredményei viszonylag gyorsan átültetésre kerülnek a gyakorlatba. Kiemelt figyelmet szentelünk a szaktanácsadási és publikációs tevékenységnek. Szakmai konferenciákat, gépbemutatókat szervezünk, részt veszünk szakmai kiállításokon, a Kutatók Éjszakája programjában.

Mit gondol, milyen érdekes fejlesztések/kutatási eredmények várhatók a saját szakterületén néhány évenbelül?

Véleményem szerint, az elkövetkező időszak egyik – várhatóan nagyon markánsan megjelenő – fejlesztési iránya a drónok mezőgazdasági célú alkalmazása lesz, ezen belül is a permetező drónok széles körű gyakorlati elterjedése. Gondolok ebben az összefüggésben például a “drónflottákkal” végzett növényvédelmi beavatkozásokra, és a hibridüzemű permetező drónok megjelenésére és elterjedésére.

Miért és hogyan vált kutatóvá? Mik nehezítették, segítették a karrierjét?

Ismeretségi körömben többen kutatóként dolgoztak, és vonatkozó történeteikkel kedvet csináltak ahhoz, hogy én is kutatóvá váljak. Mindenkori munkatársaim rengeteget segítettek/segítenek. Megítélésem szerint nehezítő tényező, hogy a kutatási tevékenység, illetve a kutatói szakma fontosságának elismertsége korábban sem érte el és jelenleg sem éri el az azt megillető szintet. Bízom benne, hogy ez pozitív irányba fog változni az elkövetkező időszakban.

Mit szeret a kutatói pályában és mit irigyel más szakmáktól?

A kutatói pálya szépsége maga a kutatói pálya, az, hogy egy kutató a saját szakterületén érdemben járulhat hozzá a gyakorlatban megvalósuló fejlesztésekhez, gyarapíthatja a “közjót”. Egyes más szakmáktól csupán megfelelő megbecsülésüket irigylem.

Mik a rövidtávú céljai?

A folyamatosan és gyors ütemben változó körülmények közepette is nagyon szeretném az idén 150 éves Intézetünket méltóképpen képviselni, hagyományait, értékeit ápolni és megőrizni. Fenntartani a NAIK MGI meglévő jelentőségét, hogy továbbra is a hazai agrárium mezőgépészeti ágának fontos támasza, szereplője legyen. Intézetünk múltjára és jelenére, az elért eredményeire, a mindenkori kollégáimra vagyok a legbüszkébb.

Ha pályakezdő lenne és most állna választás előtt, akkor milyen terület felé indulna el?

Ha jelenleg pályakezdő lennék, akkor is a kutatói életpályát választanám, mert a benne eltöltött több mint 17 év tapasztalatai alapján továbbra is vonzónak tartom. Soha nem szerettem volna mással foglalkozni.

Néhány évtized múlva Budapesten olyan meleg lesz, mint Törökországban

Néhány évtized múlva Budapesten olyan meleg lesz, mint Törökországban

A klímaváltozás olyan probléma, mely ugyan globális léptékeket ölt, mégis, hatásait a mikrokörnyezetünkben érzékelhetjük. A Climate Central interaktív térképének köszönhetően megtudhatjuk, hogy amennyiben a szennyeződések kibocsátási szintje nem változik meg, 2100-ban Budapesten olyan meleg lesz majd, mint Törökország harmadik legnagyobb városában, Izmirben, vagyis több mint 32 ℃.

A klíma megváltozása természetesen nem egyik napról a másikra megy végbe. Nagyon sok ember “összjátékának” következménye, az átlagembertől kezdve egészen a döntéshozókig. Annyi bizonyos, hogy vannak olyan dolgok, amik kifejezetten hozzájárulnak a globális felmelegedéshez. Ilyen például az elektromos energia termelése, a közlekedés, a haszonállat-tartás vagy éppen az ember telhetetlenségét kielégíteni akaró túlfogyasztás is.

A városok hőmérséklet-emelkedéséhez hasonló dolgok komolyságát támasztja alá Stephen Hawking is, aki 75. születésnapja alkalmából a BBC-nek adott interjúja alkalmával elmondta: közel vagyunk ahhoz a ponthoz, amikor a globális felmelegedés már visszafordíthatatlan lesz, és Földünk egy olyan bolygóvá változhat, mint a Vénusz, ahol 250 ℃-os a hőmérséklet és kénsavas eső esik.

Márpedig a jelek szerint ez nem csupán spekuláció! A World Weather Attribution közlése szerint ugyanis a júniusi forróságot pontosan ennek a jelenségnek köszönheti a világ. A kutatócsoport arra hívta fel a figyelmet, hogy júniusban 3℃-kal emelkedett a hőmérséklet, ami a melegrekordok megdőlésében, erdőtüzekben és a városok forróságában nyilvánult meg.

Habár a dolog elég borúsan fest, szervezetek tömegei munkálkodnak azon, hogy ez a kritikus helyzet megváltozzon. És igen, jó hírek is vannak! Például az, amit SolarPower Europe tett közzé nemrégiben, miszerint 2021-re megtriplázódhat a napenergia-kapacitás, de ez néhány országban lesz majd igazán kiugró. Előrejelzéseik szerint 4 év múlva a legnagyobb napenergia-termelők Kína, India, az Egyesült Államok és Japán lesznek.

Egyedülálló tudományos hub az agrár területén

Egyedülálló tudományos hub az agrár területén

Magyarországon a kutatói élet – azok számára, akik nem foglalkoznak ezzel a témával napi  szinten – egy misztikus valaminek tűnik. Sokan nem is gondolnák, hogy mennyi ember keresi a kenyerét abból, hogy új dolgokat fedez fel, meglévőekben elmélyed, vagy valamilyen szinten hozzájárul a kutatásokhoz!

Az agrárterületekkel foglalkozó kutatóintézetek 2014 óta egy nagy ernyőszervezetbe tömörülnek, ez a NAIK, vagyis a Nemzeti Agrárkutatási és Innovációs Központ. Az összesen 12 kutatóintézetet integráló szervezethez 4 gazdasági társaság is tartozik, így az itt dolgozók száma nagyjából 1200 fő.

A falunyi embert foglalkoztató “kutatóóriás” székhelye Gödöllőn található, míg az egyes kutatói alközpontok szerte az országban.

A 12 kutatói intézet az agrárvilág egy-egy területét fedi le:

  • Agrár-környezettudományi Kutatóintézet
  • Állattenyésztési, Takarmányozási és Húsipari Kutatóintézet
  • Élelmiszer-tudományi Kutatóintézet
  • Erdészeti Tudományos Intézet
  • Gyümölcstermesztési Kutatóintézet
  • Halászati Kutatóintézet
  • Mezőgazdasági Gépesítési Intézet
  • Mezőgazdasági Biotechnológiai Kutatóintézet
  • Növénytermesztési Önálló Kutatási Osztály
  • Öntözési és Vízgazdálkodási Önálló Kutatási Osztály
  • Szőlészeti és Borászati Kutatóintézet
  • Zöldségtermesztési Önálló Kutatási Osztály

Első hallásra ezek a területek túlságosan szerteágazónak tűnhetnek. A modern tudományos trendek azonban rácáfolnak erre, hiszen egyre többször hallani olyan kutatásokról, melyekbe egymástól teljesen eltérő területeket vonnak be. Nem árt hát egy olyan szervezet, ami segíti ezek az együttműködését!

A legfontosabb kérdés, hogy mégis mi folyik ezekben a tudományos hubokban? Olyan kutatások, melyek a mindennapjainkra vannak hatással vagy legalábbis a jövőben hatással lesznek. Az Erdészeti Tudományos Intézet például egy olyan appot fejlesztett, mely az erdőtervezésben dolgozók mindennapjait könnyíti meg, vagy például az Élelmiszer-tudományi Kutatóintézet az élelmiszertartósítás egy újoncát teszteli épp, a mikrohullámú vákuumszárítást.

Kövesd a NAIK-ot a Facebookon is és tudj meg minél többet a körülötted lévő világról!

Sokszínű agrárvilág

Sokszínű agrárvilág

Az agrárkutatás szerteágazó területei és az ezekre specializálódott kutatóközpontokat ernyőszervezetként öleli körbe a Nemzeti Agrárkutatási és Innovációs Központ, vagyis a NAIK. Egy átlagember számára meglehetősen távolinak tűnhet az agrárvilág, jobban belegondolva azonban életünknek nincs olyan területe, amire ne lenne hatással.

Vegyük például az egészséges táplálkozás példáját! Az, hogy mit tartunk egészségesnek, hogy milyen zöldségek és gyümölcsök közül válogathatunk, hogy milyen húsfajták és borok kerülnek az asztalunkra, mind az agrárvilághoz, így az agrárkutatási központ működéséhez köthető. A bennünket körülvevő természetes területek, erdők, tavak élővilága, a nemesítés, a mezőgazdasági gépek, a mezőgazdasági biotechnológia mind befér ez alá az óriási ernyő alá.

A 12 részterületre szakosodott kutatóközpontok az ország egész területét lefedik, melynek köszönhetően több mint 1000 embert foglalkoztatva munkálkodik a szervezet azon, hogy tudományos eszközökkel varázsolják szebbé és egészségesebb életünket, illetve megvédjék környezetünket.

A NAIK Facebook oldalán érdekesebbnél érdekesebb tényekkel, friss kutatási eredményekkel találkozhatsz majd, melyek a körülöttünk lévő világ működését mutatják be. Ezen kívül megtudhatod, hogy mit eszel, mit iszol valójában, hogy mire valók azok az óriási mezőgazdasági gépek, amiket az autóúton próbálsz kikerülgetni, hogy miért veszélyesek a genetikailag módosított élelmiszerek, hogy mit „olvashatsz ki” egy erdőből pár perc séta után, illetve, hogy miként válhat ma versenyképessé egy agrárágazat.