Author: viziobudapest

VEZETŐI PORTRÉ – Dr. Kocsis Róbert, a Magyar Tejgazdasági Kísérleti Intézet Kft. (MTKI) ügyvezetője

VEZETŐI PORTRÉ – Dr. Kocsis Róbert, a Magyar Tejgazdasági Kísérleti Intézet Kft. (MTKI) ügyvezetője

A NAIK ernyőszervezetként 12 kutatóközpontot és 4 gazdasági társaságot fog össze. A gazdasági társaságok hidat képeznek a kutatói világ és a piaci szféra között, elősegítve ezzel, hogy a kutatási eredmények a gyakorlatban is hasznosuljanak. Portrésorozatunk folytatásaként ezek vezetőivel ismerkedhettek meg, ezúttal Dr. Kocsis Róberttel, aki a Magyar Tejgazdasági Kísérleti Intézet Kft. (MTKI) ügyvezetője.

Mottó: „Lelkesedés nélkül nem lehet alkotni.”

Hogy mondaná el egy laikusnak, mivel foglalkozik?

A Magyar Tejgazdasági Kísérleti Intézet egyedülálló abban a tekintetben, hogy állami intézményként a tejágazat piaci szereplőit független módon tudja segíteni, szolgálni. Ennek megfelelően elsődleges feladatom – az Intézet működtetésén felül –, hogy rendelkezésére álljunk mind a tejfeldolgozók és tejtermelők, mind a szaktárca és a szakhatóságok részére.

A NAIK irányítása alá tartozó intézetként együttműködünk az agrárkutatási hálózat többi szereplőjével, valamint az agrár felsőoktatási intézményekkel, tagjai vagyunk a Tej Szakmaközi Szervezet és Terméktanácsnak, a Tejipari Egyesülésnek és együttműködünk a Nemzeti Agrárgazdasági Kamarával is.

Munkám során ellenőrzöm a partnerekkel kötött szerződések teljesítésének előrehaladását, menedzselem az esetlegesen felmerülő problémákat.

Jelentős időt fordítok az Intézetben rejlő további lehetőségek keresésére: érdekelnek azon szakmai problémák, kihívások, amelyek megoldására az Intézet felkészültsége teljes mértékben megfelelő (pl.: új, még nem létező vagy itthon még nem alkalmazott laboratóriumi módszerek kifejlesztése, bevezetése; de ide tartoznak például a még kuriózumnak számító tevetejjel kapcsolatos vizsgálatok is).

Feladataim közé tartozik még a külföldi kapcsolatok keresése, ápolása, egyúttal reprezentálom az Intézetet különböző fórumokon. Mindezen feladatokat annak köszönhetően tudom ellátni, hogy tapasztalt, a szakma iránt elkötelezett, kiváló munkatársakkal dolgozom együtt.

Milyen napi teendői vannak?

Attól függően, hogy napomat az MTKI Kft. mosonmagyaróvári székhelyén vagy budapesti telephelyén kezdem, egyeztetek felsővezető és vezető kollégáimmal az aktualitásokról, engem érintő teendőkről. Minden második héten olyan vezetői értekezletet is tartunk, amelyen valamennyi vezető részvételével részletesen átbeszéljük az egyes tevékenységi területek futó projektjeit. Igen, több tevékenységi területről beszélünk, hiszen az MTKI Kft. hosszú évtizedek alatt kiépítette a tejágazat minden részterületét kiszolgáló tevékenységeit, melyek bár önállóan is tudnak működni, az Intézet „titka” ezen tevékenységek integrálásában rejlik. Ennek köszönhetően partnereinknek olyan komplex szolgáltatást tudunk nyújtani, melyet máshonnan nem kaphatnak meg: tejipari kutatás-fejlesztés, biológiai kutatás-fejlesztés, akkreditált laboratóriumi szolgáltatások, kereskedelem, termelés.

Természetesen a mindennapi feladatok része a hozzám tartozó adminisztratív teendők ellátása is, amikor időm engedi, akkor pedig igyekszem haladni a saját kutatási területemen.

Hogyan vált vezetővé?

Szakmai előmenetelemben nagy szerepet játszott, hogy korábbi munkahelyeimen rendszerint elvállaltam azon problémás feladatok megoldását, amelyek vagy kihívást, vagy jelentős túlórát jelentettek, így feletteseim egyre komolyabb projektekbe vontak be. Ennek köszönhetem, hogy változatos szakterületeken szerezhettem tapasztalatot (állatgyógyszer gyártás, minőségbiztosítás, járványügyi központi közigazgatási, majd ezzel összefüggő külkapcsolati feladatok). Jelentős önbizalom növelő mérföldkő volt 2011. első félévében, Magyarország Európai Uniós elnökségének keretében az állatorvos szakértők tanácsi munkacsoportjának vezetése.

Mit szeret a munkájában a legjobban?

Mindenekelőtt rendkívüli megtiszteltetés, hogy ennek a patinás, hazai és nemzetközi téren elismert kutatóintézetnek láthatom el a vezetését. A munkámban azt a változatosságot szeretem a legjobban, ami az MTKI Kft. összetettségéből és a működési területének széles spektrumából adódik.

Vezetőként milyen kihívásokkal szembesül?

Tekintettel arra, hogy az MTKI Kft. egyedülálló szakmai tevékenységet végez, így a legnagyobb kihívást a szakember utánpótlás jelenti. Emellett további, folyamatos kihívás a jelentős ráfordításokat igénylő kutatás-fejlesztés finanszírozásának biztosítása.

Hogyan egyeztethető össze a kutatói világ a piaci szférával?

Erre a kérdésre a válasz maga az MTKI Kft., ugyanis gazdasági társaságként, költségvetési támogatás nélkül működteti kutatás-fejlesztési tevékenységét immár 25 éve. Ez kizárólag úgy tartható fenn, hogy a kutatás-fejlesztés folyamatosan figyeli és értékeli a piaci trendeket és az éves kutatási munkaprogramját a piaci igények és lehetőségek szem előtt tartásával dolgozza ki. A naprakész piaci információkat a hazai és nemzetközi szakfolyóiratokból, szakmai fórumokon, de ami a legfontosabb, a piaci szereplőkkel való közvetlen kapcsolattartás révén ismerjük meg.

A megrendelésre végzett kísérleti fejlesztések költségeit fedezi a megrendelő, azonban az Intézet végez olyan jövőbe mutató, a piac számára még ismeretlen technológiai fejlesztéseket (aktuális példák: hideg mikroszűrés; alacsony szénhidráttartalmú laktózmentes tejfehérje por koncentrátum), amelyek költségeit az elkészülésükig és majdani értékesítésükig „házon belül” szükséges biztosítani. Ezt stabilizálja az MTKI Kft. „több lábon állása”, azaz a többi tevékenységi területtel való integrált együttműködés.

Menedzseri szempontból milyen újításokra számít az elkövetkező néhány évben a mezőgazdaság területén? És hosszú távon?

Mind közép, mind hosszú távon arra számítok, hogy a digitális technika tovább specializálódik az egyes mezőgazdasági területeken belüli egyedi jellemző adatok gyűjtésének, és a megfelelő elemző algoritmusok elkészítésének irányába. Ez a fejlődés nemcsak a gazdasági értelemben vett hatékonyságot fogja javítani, hanem élelmiszerbiztonsági szempontokból is előnyös lesz.

Eddig munkája során mire a legbüszkébb?

Az elmúlt évek során megéltünk kisebb sikereket, nagyobb sikereket, de amire a legbüszkébb vagyok, az az Intézeten belül kialakult csapatszellem, ami magában foglalja a kollégák elhivatottságát, tenni akarását, hogy bármilyen szakmai vagy működési jellegű kihívással is kell szembenéznünk, meg fogjuk oldani.

Milyen tervei vannak a jövőre nézve?

Az MTKI Kft. egyes tevékenységi területei az elmúlt két és fél évtizedben olyan dinamikusan fejlődtek, hogy a működés és továbbfejlődés szűk keresztmetszetévé mára az Intézet székhelyét adó, több mint 100 éves épület vált. Sajnos „kinőttük” az épületet, ezért jelenleg a legfontosabb feladatom a több éve zajló tervezői és előkészítő munka koordinálása, végig vitele, amely célja egy új, a XXI. század igényeinek mindenben megfelelő épület megvalósítása és az Intézet átköltöztetése.

VEZETŐI PORTRÉ – Laczkó Róbert, a Zöldségtermesztési Kutató Intézet Zrt. vezérigazgatója

VEZETŐI PORTRÉ – Laczkó Róbert, a Zöldségtermesztési Kutató Intézet Zrt. vezérigazgatója

A NAIK ernyőszervezetként 12 kutatóközpontot és 4 gazdasági társaságot fog össze. A gazdasági társaságok hidat képeznek a kutatói világ és a piaci szféra között, elősegítve ezzel, hogy a kutatási eredmények a gyakorlatban is hasznosuljanak. Portrésorozatunk folytatásaként ezek vezetőivel ismerkedhettek meg, ezúttal Laczkó Róberttel, aki a Zöldségtermesztési Kutató Intézet Zrt. vezérigazgatója.

Mottó:

„Az üzletben két funkció létezik: a marketing és az innováció.” (Milan Kundera)

„Hibázzunk gyorsan és olcsón!”

Mi a hitvallása?

Egyértelmű, hogy a nemesítés során az első számú cél, hogy új, innovatív, a termelői igényeket maximálisan kielégítő zöldségfajtákat hozzunk létre. Ugyanakkor egy jó termék sem képes önmagát eladni. A marketing pedig az a nehezen megfogható dolog, mellyel el tudjuk érni, hogy eltérő kultúrájú országokban, eltérő érdekek mentén dolgozó cégek és termelők úgy érezzék, hogy számukra a ZKI termékei jelentik a legjobb választást.

Az üzleti élet versenyfutás az idővel és a konkurenciával. Gyors, és a kockázatot magában hordozó döntéseket kell hozni, ahol a hibázás elkerülhetetlen. A cél, hogy ezeket minimalizáljuk, minél hamarabb szembesítsük vele magunkat és lehetőleg ne kövessük el kétszer ugyan azt a hibát.

Hogy mondaná el egy laikusnak, mivel foglalkozik?

Egy piaci alapon működő cég vezetőjének feladatai viszonylag jól meghatározhatóak. Gazdasági oldalról az erőforrások lehető leghatékonyabb felhasználásával a legmagasabb piaci részesedés és profit elérése. Szervezeti oldalról pedig egy olyan struktúra kialakítása és üzemeltetése, melyben 80-90 ember munkája egy közös üzleti cél elérését szolgálja.

Esetünkben ez azt jelenti, hogy a versenytársak zöldségfajtáival versenyképes fajtákat kell nemesítenünk, megfelelő minőségű vetőmag készleteket kell előállítanunk és egy ütőképes kereskedelmi csapattal, ezekből a lehető legtöbbet kell eladnunk mind Magyarországon, mind pedig külföldön.

Milyen napi teendői vannak?

A feladatoknak van egy rendezett, tervezhető része: értekezletek, üzleti egyeztetések, termékteam megbeszélések, állásinterjúk, pályázati egyeztetések, beszámolók és jelentések készítése, tervezés, pénzügyi helyzet ellenőrzése, kontrolling, szakmai rendezvények, stb.

És vannak a feladatok, melyeket az élet hoz. Egy kis, vagy közepes méretű cég esetében a problémák nagyon gyorsan az első számú vezetőhöz kerülnek, és mindenki tőle várja a megoldást. Alig-alig telik el nap, hogy ilyen probléma ne forduljon elő.

Hogyan vált vezetővé?

Tizenkilenc évvel ezelőtt – a menedzsment akkori legfiatalabb tagjaként – gazdasági igazgatói pozícióba kerültem a céghez, pályázati kiválasztás útján. Ezt megelőzően egyébként egy bankban dolgoztam, ahol én intéztem a ZKI hitelügyeit is, így lényegében pénzügyi-gazdasági oldalról már régebben ismertem a céget.

Tizennégy év gazdasági igazgatói munka után – elődöm nyugdíjazásával – neveztek ki vezérigazgatónak. Ehhez feltehetően hozzájárult a vezető kollégákkal és beosztott dolgozókkal kialakított korrekt kapcsolat, és talán az a „diplomáciai érzék” is, mellyel a belső és külső konfliktusokat igyekszem elrendezni.

Mi a kedvenc története a munkájával kapcsolatban?

Néhány éve történt, hogy egy este felhív a kollégám, hogy az egyik hozzánk ellátogatott török partnerrel vacsorázik és kiderült, hogy triatlonozik és másnap reggel szeretne elmenni futni. Mivel tudta a kollégám, hogy én is kocogok, ezért tőlem várt segítséget, hogy merre küldje a partnert. Nem egyszerű dolog egy töröknek elmagyarázni, hogy merre fusson Kecskeméten, ezért elkértem a telefont és megbeszéltem vele, hogy másnap reggel 7-re ott leszek a szállodánál és együtt megyünk. Szerencsésen le is nyomtuk a kért 10 kilométert, azóta elmondhatom, hogy nem csak átvitt értelemben „futok az üzlet után”.

Vezetőként milyen kihívásokkal szembesül?

Napjainkban két nagy területet lehet kiemelni. Az egyik, hogy az elmúlt évek dinamikus gazdasági fejlődését az ipar (gépjármű, építő) és a hozzá kapcsolódó egyéb ágazatok indukálták. Az agrárium és az élelmiszeripar ezen kívül esik, így a mi tevékenységünk során, ennek leginkább csak a hátrányaival szembesültünk (ár- és béremelkedések, munkaerő hiány, stb.). Az alacsonyabb profitszinteken dolgozó és nem bővülő piacokra termelő cégek számára ez nem kis kihívás.

A másik nagy terület a humánerőforrás. Itt nem feltétlenül a javadalmazási kérdésekre gondolok, hanem arra, hogy hogyan lehet egy 80-90 főből álló csapatot úgy motiválni, hogy a különböző területen dolgozók munkájának eredője egy közös cél irányába mutasson. Sikerülhet-e – akár nehezebb pénzügyi vagy piaci helyzetben – meggyőzni a kollégákat és hitet adni arra, hogy lesz eredménye a közös munkának? És itt egyértelműen az a legfontosabb, hogy tevékenységével, viselkedésével mit közvetít a vezető!

Általánosságban pedig a vezetői munka egyik legnagyobb kihívása a piaci pozíciókért folyó kemény, néha szélmalomharcnak tűnő munka, illetve a napi problémák tömkelege között megtalálni és megélni azokat az apró sikereket, melyek újabb lendületet tudnak adni. A munkámban a legjobban azt szeretem, ha látom, hogy van eredménye, és sikerül pozitív visszajelzéseket kapni a partnerektől vagy akár cégen belül a kollégáktól.

Hogyan egyeztethető össze a kutatói világ a piaci szférával?

A ZKI esetében ez nem olyan nehéz feladat, lényegében erre épül az egész működés. Az innovációt (nemesítést) piaci információk alapján indítjuk és a végtermék (új zöldségfajta) azonnal megmérettetésre is kerül a piacon. Így direkt módon történik meg a visszacsatolás. A felhasználók a véleményüket „csengő forintokban/eurókban” fejezik ki. Itt nem lehet mellébeszélni.

Menedzseri szempontból milyen újításokra számít az elkövetkező néhány évben a mezőgazdaság területén? És hosszú távon?

A zöldségtermesztés vonatkozásában a fajtaváltások további gyorsulását várom. A piaci szereplők újabbnál újabb fajtákkal jönnek ki, melyek valamilyen tulajdonságban (rezisztencia, termőképesség) meghaladják a már piacon levő fajták minőségét.

A zöldségfajták esetében ez – egyelőre – a biotechnológiai módszerekkel kombinált hagyományos nemesítésre épül. Nagy kérdés, hogy az Európában egyelőre GMO-nak minősülő és ezért nem engedélyezett génszerkesztés esetében történik-e valami változás. Ha igen, akkor az alapjaiban változtathatja meg a jelenlegi piaci helyzetet és fajtaszortimentet.

Termelési oldalról jelenleg nagy probléma a kézi munkaerő hiánya. Ahol technikailag megoldható, ott a gépesítés jelenthet erre hosszabb távú megoldást. Az is látható, hogy folyamatosan nő az automatizált növényházfelület.

Eddig munkája során mire a legbüszkébb?

Egyrészt arra vagyok a legbüszkébb, hogy részese lehettem és vagyok annak, hogy egy állami tulajdonú vetőmagos cég néhány szegmensben meghatározó pici szereplővé tudott válni, akivel a multinacionális versenytársak is számolnak. Másrészt pedig nagyra értékelem a kollégáim részéről élvezett bizalmat is.

Milyen tervei vannak a jövőre nézve?

Kibocsátás alatt levő új fajtáinkkal dinamikus piaci bővülést szeretnénk elérni. Ehhez kell a kereskedelmi csapatot újra szervezni és a külföldi piacépítés feltételeit megteremteni.

Magyar agrárcégek, akiktől van mit tanulni! – I. rész

Magyar agrárcégek, akiktől van mit tanulni! – I. rész

A XXI. század bizonyos tekintetben fellegvár a vállalkozások számára, hiszen ma már, aki igazán szeretné, emberek tömegeit érheti el portékájával. A határtalan lehetőségek tárháza azonban elképesztő versenyt eredményez, így nem könnyű talpon maradni. Így van ez a mezőgazdasági vállalkozások esetén is! Sorozatunkban megnézünk néhány magyar vállalkozást, akik az élvonalba küzdötték magukat. Elsőként a KITE Zrt. és az Axiál lesz terítéken!

KITE

A KITE Zrt. tevékenysége igen széles spektrumot fed le. A teljes mértékben magyar tulajdonban lévő vállalat központja Nádudvaron található, alközpontjaival pedig az egész országot behálózza. Alapvetően kereskedelemmel foglalkoznak, illetve különféle szolgáltatásokat nyújtanak. A kereskedelmi tevékenység egyik felét az agronómiai termékek teszik ki (úgymint vetőmagok, műtrágya, növényvédő szerek, termények, kertészeti áruk), a másik felét pedig a műszaki kereskedelem (gépek, alkatrészek, öntözéshez és környezetápoláshoz köthető termékek).

Szolgáltatások tekintetében is igen széles a paletta! Fontos szerepet töltenek be a finanszírozás, hitelezés területén, de nyújtanak komplex szaktanácsadást is, sőt bérgépekkel és szervizeléssel is foglalkoznak.

A cég sikerességét a számok igazolják: a cégjegyzék adatai szerint csaknem 1400 főt foglalkoztatnak, jegyzett tőkéje pedig 1 482 900 000 forint.

Axiál

A mezőgazdasági gépek szakértője az Axiál, amit 1991-ben alapítottak. A kicsiben induló vállalkozás 1992-ben öltött családi jelleget, rá 4 évre pedig már annyira kinőtte magát, hogy 50 milliós törzstőkével Kft-vé alakult át.

Az évek során a cég tevékenysége folyamatosan bővült. Míg eleinte mezőgazdasági gépek forgalmazásával foglalkoztak csupán, később már szervizeléssel, használt gépek forgalmazásával, gépbérlettel és bérmunka szolgáltatással, pénzügyi tanácsadással is bővült a portfólió, sőt, a vállalat ma már külföldi érdekeltségekkel is rendelkezik Szlovákiában és Romániában.

Az Axiál fontosnak tartja, hogy a jövő generációi is meglássák a potenciált a mezőgazdaságban, ezért létrehozta az „Axiál a Jövő Szakembereiért” programot, ahol elméleti és gyakorlati ismereteket szerezhetnek a fiatalok.

Sorozatunk következő részében a Bonafarmot, a Master Goodot és az Agrofeedet mutatjuk majd be!

KUTATÓI PORTRÉ – Dr. Borovics Attila, a NAIK Erdészeti Tudományos Intézet (ERTI) igazgatója

KUTATÓI PORTRÉ – Dr. Borovics Attila, a NAIK Erdészeti Tudományos Intézet (ERTI) igazgatója

A NAIK tudományos műhelye több mint 1200 embert ölel fel. Kiváló koponyákkal dolgozunk itt együtt, akik életüket és egész munkásságukat a tudománynak szentelik. Sorozatunkban hétről hétre megismerkedhettek egy neves kutatóval, ma Dr. Borovics Attilával, aki az Erdészeti Tudományos Intézet (ERTI) igazgatója.

Szakterület: Klímaváltozás erdőkre gyakorolt hatásainak értékelése, gyakorlati megoldások keresése, különös tekintettel a genetikai erőforrások hasznosítására.

Kutatási témák:

  • Klímamodellezés szaporítóanyag választásra gyakorolt hatásainak értékelése, olyan származások meghatározása, és a hazai erdőgazdálkodásban történő hasznosítása, amely megoldást kínál egy gyors változással szemben is.

Mottó: „Ha van egy-egy almánk és egymásnak adjuk, akkor marad egy-egy almánk, de ha van egy-egy gondolatunk és kicseréljük ezeket egymással, akkor már két-két gondolatunk lesz.„

Hogymondanáelegylaikusnak,hogymivelfoglalkozik?

A klímaváltozás okozta probléma megoldása az okos emberen kívül maga a növényanyag. Munkám során e növényanyag megválasztása a fő cél, hiszen ezzel több évtizedre garantálni lehet erdeink jövőjét, egészségét, stabilitását.

Ezhogyansegíti azagráriumot?

A tudatos szaporítóanyag-hasznosítás biztosította alkalmazkodás garantálja az erdők hosszú távú létét még egy gyorsan, fafajaink evolúciójához képest akár százszoros sebességgel zajló környezeti változás esetén is.

Mitgondol,milyenkutatási irányokvárhatóaka sajátszakterületén?

Olyan szolgáltatások várhatók ezen a szakterületen, amelyek segítségével egy adott erdőrészlet felújításakor, vagy egy néhány hektáros szántóföld esetében, ki tudjuk választani, majd valóban le is tudjuk szállítani az adott területre nézve leginkább alkalmazkodóképes magtételeket, csemetéket. Ez a jövő erdei iránt elkötelezett szakemberek számára az európai szintű adatbázisok összehangolt értékelését és genetikai tudás felhasználásával megtámogatott segítséget jelenti.

A távolabbi jövőben akár olyan szárazságtűrő fafajok honosítását is meg kell oldani, amelyeket azokon a termőhelyeken is fel lehet majd használni, ahol más, őshonos fajok már nem jelentenek biztos megoldást.

Miértéshogyanváltkutatóvá?Miknehezítették,segítettékakarrierjét?

Erdőmérnökként igazi gyakorlati munkára vágytam. Majd úgy hozta a szerencsés véletlen, hogy az Erdészeti Tudományos Intézet Nemesítési Osztályán meghirdetett intézeti mérnöki pozíciójában kezdhettem meg a szakmai karrieremet. Mindvégig támogató volt az Intézet a szakmai továbbképzést, külföldi tanulmányokat és a doktori képzést és annak szakmai segítését illetően. Egyenes út vezetett a tudományos osztályvezetésig, majd a főigazgatói beosztásig.

Mire a legbüszkébb?

A legbüszkébb talán arra lehet az ember, hogy bizalommal fordulnak hozzánk az erdészeti ágazat legkülönbözőbb szereplői, tanácsot kérnek, segítséget várnak, mert úgy gondolják, érdemes megfontolni a javaslatunkat.

Mikarövidtávúcéljai?

Rövid távú célunk, hogy létrehozzunk egy erdészeti magközpontot, amely kiszolgálja a jövő erdősítési és fásítási programjait, vagyis mindig legyen megfelelő mennyiségű és minőségű szaporítóanyag a programok megvalósításához.

Hapályakezdőlenneés mostállna választáselőtt,akkormilyenterületfeléindulnael?

Ha pályakezdő lennék, akkor az erdészet felé fordulnék, mint ahogy a fiamat is erre a területre igyekszem szelíd kényszerrel terelgetni.

Spenót-helyzet a világban és itthon

Spenót-helyzet a világban és itthon

A spenót igen kedvelt alapanyag szerte a világon. A Perzsiából származó növény felhasználása széles körű, számtalan étel legfontosabb hozzávalója. Ezt igazolja az is, hogy folyamatosan növekszik a termőterülete, emellett pedig élénk import és export jellemzi- derül ki Isépy Anett a NAIK Agrárgazdasági Kutatóintézet munkatársának elemzéséből. Nézzük, részletesen a számokat!

FAO adatai szerint az utóbbi években folyamatosan növekszik a spenót termőterülete a világon, jelenleg 929 ezer hektáron folyik a termesztése, ahol összesen 27,8 millió tonnát termeltek 2017-ben. A globális termelés 92 százalékát Kína adja, de jelentős termelők még az Egyesült Államok, Japán, Törökország, Indonézia és Franciaország is. Az Eurostat adatai szerint az Európai Unió tagországai 650 ezer tonna spenótot termelnek évente. Az unió legnagyobb spenóttermelője Franciaország 126 ezer tonnás éves mennyiséggel, ezt követi Olaszország (92 ezer tonna), a dobogó harmadik fokát pedig Belgium érdemelte ki 78 ezer tonnával.

Belgium magasan veri a nemzetközi piacot, ha fagyasztott spenótról van szó

A közösség belső piacán a friss spenót legnagyobb exportőre Spanyolország (35,5 ezer tonna) volt 2018-ban, majd Olaszország (20 ezer tonna) és Hollandia (11,1 ezer tonna) következett a sorban. Importőrök tekintetében Belgium (41,9 ezer tonna) és Németország (17,1 ezer tonna) viszi a prímet. Az unió külkereskedelmi egyenlege a friss spenót tekintetében pozitív volt 2018-ban, a harmadik országok felé 20 százalékkal (4,1 ezer tonnára) bővült a kiszállítás, ami Hollandiának köszönhető.

A fagyasztott spenót legnagyobb exportőre a közösség belső piacán Belgium (112,8 ezer tonna) volt 2018-ban, majd Spanyolország (23,7 ezer tonna), Hollandia (21,4 ezer tonna) és Franciaország (19,7 ezer tonna) következett a sorban. A legnagyobb fagyasztottspenót-importőrök Németország (38,7 ezer tonna), Franciaország (27,6 ezer tonna) és Belgium (23,6 ezer tonna) voltak. Az unió fagyasztottspenót-külkereskedelmi egyenlege pozitív volt 2018-ban, sőt a harmadik országok felé 27 százalékkal, 28,7 ezer tonnára bővült.

Magyarországon 8,6 tonna spenótot termeltek

A KSH adatai szerint 2017-ben a spenót termőterülete Magyarországon 372 hektár, termése 8,6 tonna volt, ebből 150–200 hektáron folyik a spenót nagyüzemi körülmények közötti termelése, főleg fagyasztott célra. A spenót a talajjal szemben igényes, a Bács-Kiskun megyei Duna-menti, tápanyagban gazdag öntéstalajokon fejlődik a legjobban, sajnos azonban idén az aszály nehezítette a spenót vetését és kelését.

A friss spenót behozatala 2 százalékkal (43,0 tonnára) nőtt 2018-ban az előző évihez képest, a legnagyobb beszállító Olaszország (24,7 tonna) maradt. A kivitel ugyanekkor (elsősorban Románia felé) 10,1 tonnáról 5,1 tonnára csökkent (1. ábra).

Forrás: KSH

A fagyasztott spenót behozatala 21 százalékkal 2,1 ezer tonnára nőtt 2018-ban az egy esztendővel korábbi mennyiséghez képest, a legnagyobb beszállítók Belgium (515 tonna), Ausztria (415 tonna) és Szlovákia (405 tonna) voltak. A kivitel azonban 33 százalékkal 412 tonnára csökkent (2. ábra).

Forrás: KSH

Az AKI PÁIR adatai szerint a Budapesti Nagybani Piacon a spenót termelői ára 537 forint/kilogramm volt 2019 1–18. hetében, nem változott lényegesen az előző év azonos periódusához képest (3. ábra).

Forrás: KSH
Az őstermelők világa

Az őstermelők világa

A támogatások és kedvezmények miatt manapság igen sokat hallhatunk az őstermelőkről. Mai bejegyzésünkben megnézzük, hogy ki számít őstermelőnek, milyen tevékenységet folytathat és mire való az őstermelői igazolvány!

A tavasz beköszöntével a friss terményeket kínáló őstermelők elárasztják a piacokat. Jogosan merülhet fel a kérdés, hogy vajon mindenki őstermelő, aki annak vallja magát? Valójában a helyzet ennél sokkal bonyolultabb, hiszen az őstermelő egy jogi terminus, így több kitételnek is meg kell felelni annak, aki valódi őstermelő szeretne lenni.

A szabályzat szerint azok tartoznak ebbe a kategóriába, akik betöltötték a 16. életévüket, nem egyéni vállalkozó magánszemélyek, saját gazdaságban állítanak elő meghatározott termékeket és rendelkeznek őstermelői igazolvánnyal vagy családi gazdálkodónak minősülő magánszemélyek. A mezőgazdasági kistermelő egy rokon fogalom. Azokat az őstermelőket nevezik így, akiknek az őstermelésből származó éves bevétele 8 millió forint alatt marad.

Az őstermelő egy igazolvánnyal tudja bizonyítani tevékenységét, ez az őstermelői igazolvány, amit a Magyar Agrár-, Élelmiszergazdasági és Vidékfejlesztési Kamara állít ki. Az igazolvány maga 5 adóéven át érvényes, a hozzá tartozó értékesítési betétlapot azonban minden adóévben hitelesíteni kell.

De mivel is foglalkozik az őstermelő? A tevékenység igen széles skálát fedhet le, a lényeg, hogy minden a saját gazdaságban történjen. Így például, ide tartozik a növénytermesztés, ültetvénytelepítés, állattenyésztés, erdőgazdálkodás, gyűjtés, saját gyümölcsből történő pálinkafőzés és a saját alapanyag feldolgozása is. Vannak egyéb feltételhez kötött tevékenységek is, ilyen például a dísznövény és virágtermesztés. Ezek ugyanis csak akkor számítanak őstermelőinek, ha az ezekből származó bevétel éves szinten nem haladja meg a 250 ezer forintot. A bor és must készítése pedig akkor tartozik ebbe a kategóriába, ha fél litert meghaladó kiszerelésben kerül értékesítésre a kifizetőnek vagy termelői borkimérésben a fogyasztóknak. Az ebből származó bevétel pedig évenként nem lépi túl a 7 millió forintot.

Az őstermelői tevékenység igen változatos, így sok gazda érintett a kérdésben. A Nébih adatai szerint tavaly 300 ezren rendelkeztek érvényes igazolvánnyal Magyarországon. Nekik nem árt tisztában lenni az árusítással kapcsolatos jogszabályi előírásokkal, melyekről bővebben itt olvashatsz! LINK: https://www.agroinform.hu/gazdasag/ezekkel-legyen-tisztaban-az-ostermelo-36375-001

KUTATÓI PORTRÉ – DR. TAR MELINDA, a NAIK Növénytermesztési Önálló Kutatási Osztály osztályvezetője

KUTATÓI PORTRÉ – DR. TAR MELINDA, a NAIK Növénytermesztési Önálló Kutatási Osztály osztályvezetője

A NAIK tudományos műhelye több mint 1200 embert ölel fel. Kiváló koponyákkal dolgozunk itt együtt, akik életüket és egész munkásságukat a tudománynak szentelik. Sorozatunkban hétről hétre megismerkedhettek egy neves kutatóval, ma Dr. Tar Melinda, aki a NAIK Növénytermesztési Önálló Kutatási Osztály osztályvezetője.

Szakterület: Növénytermesztés, növénynemesítés, növénykórtan

Kutatási témák, irányok:

  • Fenntartható agronómiai modellek kutatása, amely a főbb szántóföldi növények (búza, kukorica, napraforgó, repce, szója) termesztéstechnológiai elemeinek vizsgálatát és fejlesztését jelenti. Magában foglalja a vetésforgó, vetésidő, csíraszám, növényvédelem, tápanyagellátás kérdéskörét is.
  • Alternatív növények genetikai alapanyagainak megőrzése és fejlesztése. Ebben a kutatási témában főként a hazánkban korábban köztermesztésben lévő vagy termesztésbe vonható alternatív fehérjenövényeket (pl. csicseriborsó, lóbab, szegletes lednek, takarmányborsó) vizsgáljuk.

Mottó:

„Felfedezni valamit annyit tesz, mint látni, amit mindenki lát, és közben arra gondolni, amire még senki.” (Szent-Györgyi Albert)

“Ha hajót akarsz építeni, akkor az embereket nem favágáshoz kell összetrombitálni, hanem beszélni kell nekik a tengeren utazás gyönyöreiről.” (Antoine de Saint-Exupery)

Hogymondanáelegylaikusnak,hogymivelfoglalkozik?

Munkatársaimmal a növénytermesztők számára hatékonyan és jövedelmezően felhasználható termesztéstechnológia fejlesztésével foglalkozunk a növényvédelem, a tápanyag-gazdálkodás és az új növényfajták kinemesítése, bevezetése területén. Válaszokat keresünk arra, hogy mely szántóföldi növényfajok termeszthetőek gazdaságosan például az aszályos években, vagy másodvetésben, vagy, ha a belvíz kipusztította a fővetést, vagy olyan területeken (pl. homoktalajok), ahol a növénytermesztés optimális esetben is nehéz.

Ezhogyanszolgálja,segítiatársadalmat,amagyaragráriumot?

A termesztéstechnológiai elemek alapvetően befolyásolják a termés mennyiségét és minőségét, közvetve pedig a jövedelmezőséget. Gondoljunk csak arra, hogy egy elkésett gombás betegség elleni védekezés akár komoly terméscsökkenést is okozhat, vagy a megfelelő időben és technológiával végrehajtott tápanyag visszapótlás segítheti a növények aszálytűrését is.

Napjainkban egyre fontosabbá válik a környezetszennyezés mérséklése, valamint a talaj vízkészletének védelme. Megfelelő agrotechnika alkalmazásával csökkenthetjük a káros hatásokat is.

Magyarországon a hüvelyes növények szinte teljesen hiányoznak a vetésforgóból, ami gátolja a talajok önmegújító képességét. Új, a szélsőséges klimatikus viszonyokat is jól tűrő, az állati takarmányozásban a szóját kiegészítő fehérjeforrásként hasznosítható hüvelyes növények bevonása a termesztésbe növelheti a jövedelmezőséget, és hozzájárulhat a talajok tápanyag szolgáltató képességének megőrzéséhez is.

Mitgondol,milyenérdekesfejlesztések/kutatásieredményekvárhatóaka sajátszakterületén?

A digitalizáció gyors fejlődésével egyre nagyobb szerep jut a mezőgazdasági termelésben is a digitális eszközöknek. Véleményem szerint a precíziós gazdálkodásban már most is megjelenő, a növények igényeit minél pontosabban figyelembe vevő technológiák fejlesztése és minél szélesebb körben történő elterjedése elkerülhetetlen az elkövetkező években.

Hosszú távon a klímaváltozás és a szélsőséges időjárási anomáliák (pl. aszály, belvíz, forró napok számának növekedése) a terméshozamra gyakorolt negatív hatásainak kiküszöbölése érdekében az öntözés fejlesztése mellett is szükséges olyan növényfajok termesztése és fajták kinemesítése, amelyek jól tűrik a szárazságot. Már napjainkban is vannak például olyan kukorica hibridek, amelyek jobb vízhasznosítással rendelkeznek, szerintem 15 év múlva az ilyen típusú fajták/hibridek iránt egyre nőni fog a kereslet.

A népesség növekedésével a fehérjenövények jelentősége is nőni fog, főképpen azok a fajok, amelyek klímaadaptációs és szárazságtűrő képessége, valamint értékes beltartalmi tulajdonságai lehetővé teszik a nagy területen élelmiszer- és takarmány növényként való elterjedésüket, gazdaságos termesztésüket.

Hazánkban a tél enyhülésével, a csapadékeloszlás megváltozásával és ezzel együtt a kontinentális éghajlat mediterrán jellegűvé válásával változhat a ma még tavaszi növények vetésideje is. Korábbra tolódhat, vagy akár egyes növényfajok esetében őszivé válhat.

A környezetszennyezés csökkentése szintén aktuális téma és egyben nagy kihívást jelent a mezőgazdaság számára. Szerintem a növénynemesítés területén áttörés várható annak érdekében, hogy például a szén-dioxidot minél hatékonyabban hasznosító, „légtisztító” növényeket nemesítsenek.

Az élelmiszernövények termesztése területén szintén áttörés várható véleményem szerint a vertikális termesztési mód irányába, hiszen a termesztési terület csökkenése, és ezzel együtt az urbanizáció növekedése már napjainkban is megfigyelhető. A népességnövekedés azonban megköveteli az élelmiszernövények mennyiségének növekedését is.

Miértéshogyanváltkutatóvá?Miknehezítették,segítettékakarrierjét?

Már középiskolás koromban is vonzottak a biológiai, kémiai kísérletek és a növényvilág. Az egyetemi felvételi előtt lehetőségem volt az akkori Gabonakutató Intézet öthalmi telepén (jelenlegi munkahelyem!) dolgozni, mint diák. Az ottani kutatók, nemesítők nagyon közvetlenek voltak, minden kérdésemre válaszoltak, lépésről lépésre szerettem meg a tenyészkerti munkát.

Mivel a genetikát már akkor is nagyon szerettem, pályaválasztás előtt álltam, így az akkori Gödöllői Agrártudományi Egyetemre (mai Szent István Egyetem) jelentkeztem, ahol volt növénynemesítés szakirány. A kezdetektől bekapcsolódhattam a kutatómunkába. A szakmai gyakorlataimat Szegeden a „Gabonakutatóban” töltöttem és a PhD munkámat is itt végeztem. Olyan kutatókkal dolgozhattam együtt, akik megmutatták a kutatói munka szépségét és nehézségét is. A szűkös források, megszűnések olykor nehezítették, illetve visszanézve színesítették munkámat. Így volt lehetőségem a PhD témám befejezése után (búza rozsda rezisztencia gének azonosítása és térképezése molekuláris markerekkel) a napraforgó nemesítéssel, majd termesztéstechnológiával foglalkozni. Amikor úgy éreztem, hogy áthatolhatatlan akadályba ütköztem, mindig volt olyan mentorom, barátom, kollégám, aki egy-egy jó szóval, vagy biztató mondattal átsegített az addig leküzdhetetlennek hitt problémán.

Mitszeretakutatóipályábanésmitirigyelmásszakmáktól?

A kutatói munkában a legvonzóbb számomra az önálló gondolkodás lehetősége és a folyamatos szellemi kihívás. Szeretek a tenyészkertbe kimenni, a kísérleteket megnézni, a növényeket kézbe fogni, az egyes magminták közötti különbséget megfigyelni. Szeretem a kísérleti eredményeket kiértékelni, új következtetéseket levonni, a munkánk eredményét bemutatni. Nem szeretnék más szakmában dolgozni, de irigylem a pályámon lévő multinacionális cégek anyagi lehetőségeit a kutatás fejlesztés területén.

Mi a kedvenc története a kutatói életével kapcsolatban?

Az egyik kedvenc történetem a lányomhoz kapcsolódik. Munkám során gyakran elkísért az üvegházba, ahol a kórtani vizsgálatokhoz szükséges búza rozsdát szaporítottuk fel. Látta, hogy a növények leveléről pici csövekbe gyűjtjük a spórát. Amikor hazamentünk az akkori időjárási körülmények miatt a fűben is megjelent a rozsda. Ő fogta a kis homokozó tálkáját és azt mondta, „most szedek neked mintát, anya”.

Mire a legbüszkébb?

A kutatói életpályával nehezen összeegyeztethető a büszkeség, hiszen a felmerülő újabb és újabb kérdések megválaszolása, a kihívások szakmai alázatra tanítják meg az embert. Bár a pályám kezdete óta, sőt diákéveimtől kezdve egy munkahelyen dolgozom, a körülmények és az anyagi finanszírozás többször is új téma felé sodort. Így nemcsak a molekuláris genetikában, hanem a növénytermesztésben és a szántóföldi kísérletek világában is lehetőséget kaptam kísérletek végzésére több növényfaj esetében is. Ez segített abban, hogy az eredményeket és összefüggéseket ne csak egy oldalról, hanem más szemszögből is megvizsgáljam, összefüggéseiben lássam.

Tudtad, hogy Magyarországon van Európa legnagyobb mezőgazdasági gyűjteménye?

Tudtad, hogy Magyarországon van Európa legnagyobb mezőgazdasági gyűjteménye?

Magyarország egyik leghíresebb múzeuma a Városligetben magasodó Vajdahunyad várában tekinthető meg. Ez a Magyar Mezőgazdasági Múzeum, ami egyben Európa legnagyobb mezőgazdasági gyűjteménye is. Nézzük, miért érdemes ellátogatni ide!

A Magyar Mezőgazdasági Múzeumnak otthont adó Vajdahunyad várát Alpár Ignác tervezte az 1896-os millenniumi ünnepség alkalmából. Mivel a mezőgazdaság akkoriban az ország legnagyobb húzóágazata volt, így még 1896-ban Darányi Ignác, az akkori földművelésügyi miniszter, aláírta a mezőgazdasági témájú múzeum alapító okiratát, ezzel is jelezve az ügy fontosságát. Végül a Magyar Királyi Mezőgazdaság Múzeum 1907-ben költözött be az addigra tartós anyagból újjáépített Vajdahunyad várába.

Az épület önmagában is igazi látványosság, egy valódi építészeti különlegesség. A főbejáratot a Hidaskapun keresztül lehet megközelíteni, amit két oldalról román kori és gótikus várfalak fognak közre. A középkort idézi a kolostor kerengő, a főbejáraton pedig barokk jegyeket fedezhetünk fel. A dómhomlokzat figyelemfelkeltő elemei a rózsaablakok, amik Róth Miksa művész műhelyében készültek.

A múzeumban több állandó kiállítás is működik, így például megtekinthető a magyar mezőgazdaság története a XX. század közepéig, érdekes bemutató készült a lovakról és Kincsemről, külön kiállítást szenteltek az állatok domesztikációjának, az erdészetnek, a magyar szőlőnek és a borászatnak, a halászatnak és a vadászatnak is. Az érdekesebbnél érdekesebb kiállítások mellett az épületben üzemel a szintén 1896-ban alapított szakkönyvtár is, mely ma már több mint 100 ezer könyvtári egységet tartalmaz.

A Magyar Mezőgazdasági Múzeum igazi történelmi örökség a Városligetben, ami a mezőgazdaság fejlődését tárja elénk már több mint 120 éve és reméljük még nagyon sokáig!

Íme, öt gyönyörű európai nemzeti park!

Íme, öt gyönyörű európai nemzeti park!

A nemzeti parkok fontos szerepet töltenek be egy társadalomban, hiszen általuk megőrizhető a természeti örökségünk, ráadásul, ezeken a helyeken saját közegükben figyelhetők meg a növények, állatok, táji jellegzetességek. Az európai nemzeti parkok napja alkalmából bemutatunk öt gyönyörű nemzeti parkot!

Vatnajökull Nemzeti Park Izlandon

Az északi vidék szerelemeseinek melegen ajánljuk a Vatnajökull Nemzeti Parkot, ahol szemet gyönyörködtető gleccserek, szurdokok, gleccser tavak várják a látogatókat, sőt, itt található Izland legmagasabb pontja is. A hét területből álló parkot különböző nehézségű túraútvonalakon fedezheted fel.

Forrás: guidetoiceland.is

Plitvicei Nemzeti Park Horvátországban

Közelsége miatt a magyar turisták kedvelt célpontja a Plitvicei Nemzeti Park Horvátországban, mely az UNESCO Világörökség listáján is szerepel. Csodaszép tórendszeréről vált híressé ez a terület, melyet vízesések és sziklaszirtek tarkítanak. A nemzeti park annyira népszerű, hogy – egyelőre teszt jelleggel – két nappal előre regisztrálni kell a látogatóknak, csak így tudják majd megvásárolni a belépőjegyet.

Triglav Nemzeti Park Szlovéniában

Szlovénia egyetlen nemzeti parkja ez, mely nevét a Triglav hegycsúcsról kapta, ami csaknem 3000 méterével az ország legmagasabb pontja. Remek úti cél azoknak, akik szeretik a hegyes vidékeket, a völgyeket, esetleg szeretnének kajakozni, vagy raftingozni.

Ordesa Nemzeti Park Spanyolországban

Franciaország és Spanyolország között húzódó Pireneusok szépségét tárja elénk az Ordesa Nemzeti Park. A 15 ezer hektáros terület különlegességét a sziklaszirtek, völgyek, erdők és magaslati legelők váltakozása adja, sőt, itt található a Pireneusok harmadik legmagasabb csúcsa, a Monte Perdido is, ami 3355 méter magas. A nemzeti park híres élővilágáról: találkozhatunk itt mormotákkal, hegyi kecskékkel, héjákkal és baglyokkal is.

Aggteleki Nemzeti Park Magyarországon

Hazánk egyik gyöngyszeme az 1985-ben létrehozott, 20 hektáron elterülő Aggteleki Nemzeti Park, ami karsztjelenségei és cseppkőbarlangjai miatt számít egyedülállónak. Gazdag növény-és állatvilág jellemzi, az itt élő különleges fajok egyike a foltos szalamandra, ami a címerükben is megjelenik.

Forrás: anp.hu

 

KUTATÓI PORTRÉ – Bozán Csaba, a NAIK Öntözési és Vízgazdálkodási Kutatóintézet (ÖVKI) igazgatója

KUTATÓI PORTRÉ – Bozán Csaba, a NAIK Öntözési és Vízgazdálkodási Kutatóintézet (ÖVKI) igazgatója

A NAIK tudományos műhelye több mint 1200 embert ölel fel. Kiváló koponyákkal dolgozunk itt együtt, akik életüket és egész munkásságukat a tudománynak szentelik. Sorozatunkban hétről hétre megismerkedhettek egy neves kutatóval, ma Bozán Csabával, aki az Öntözési és Vízgazdálkodási Kutatóintézet (ÖVKI) igazgatója.

Szakterület: mezőgazdasági vízgazdálkodás

Kutatási témák:

  • A kedvezőtlen vízgazdálkodási tulajdonságú mezőgazdasági művelésbe vont területek vizsgálata, vízháztartási tulajdonságainak elemzése és térképi megjelenítése.

  • A földhasználat racionalizálására irányuló kutatások a belvíz-veszélyeztetettség függvényében.

  • Az Alföldre jellemző különleges hidrológiai jelenségek, időszakos vízfeltörések (földárja) vizsgálata.

  • A hazai vízgazdálkodás, ezen belül is kiemelten a mezőgazdaságot érintő vízgazdálkodás problémáinak komplex feltárása és a vonatkozó megoldási javaslatok kidolgozása.

Mottó: „Lehet a víz áldás vagy csapás. Nagyon sok függ attól miként bánunk el vele.” – Hanusz István

Hogy mondaná el egy laikusnak, hogy mivel foglalkozik?

A mezőgazdasági vízgazdálkodás elsősorban azokkal a kérdésekkel foglalkozik, melyek hozzájárulnak a vízzel való okszerű gazdálkodáshoz, kiemelten a mezőgazdaságban. Mindez számos oldalról közelíthető meg. Például olyan agrotechnikai beavatkozások fejlesztésére van szükség, mely a mezőgazdasági táblán belül segíti a minél magasabb fokú vízmegtartást, ezzel hozzájárulva a kultúrnövény zavartalan fejlődéséhez.

Tekintettel arra, hogy a klímaváltozás negatív hatásaként egyre inkább szélsőségessé válik a Kárpát-medence vízháztartása, egyre több olyan alternatív beavatkozásra van szükség, mely a vízhiányt (aszály) és a víztöbbletet (belvíz) együttesen kezeli. Mindehhez fel kell térképezni a területek belvíz-érzékenységét, mely kijelöli azokat a területeket, ahol a vízháztartási szélsőség jelentős károkat, ugyanakkor tájgazdálkodási szempontból pedig jelentős előnyöket jelent. Ilyen megközelítésből a földhasználat racionalizálására irányuló kutatásaink meghatározó jelentőségűek.

A vízhiány kezelése szintén jelentős erőfeszítéseket igényel, tekintettel arra, hogy a vízkincseink megőrzése és fenntartható hasznosítása az egyik legmarkánsabb kihívás a jövőt illetően. Éppen ezért fektetünk külön hangsúlyt a víz- és energiatakarékos öntözési megoldások vizsgálatára, vagy éppen a különböző eredetű folyékony hulladékok öntözéses hasznosítására.

Ez hogyan segíti az agráriumot?

A NAIK éppen azt a szemléletet tükrözi, mely a kutatások közcélúságát célozza meg! Nyilvánvaló, hogy az egyik legfontosabb célunk az általunk végrehajtott kutatások minél szélesebb körben való megismertetése. Hiszek abban, hogy a termelői, ágazati, tudományos és szakpolitikai kapcsolataink révén eredményeink hasznosulni fognak a magyar agráriumban. Minden lehetséges fórumon ismertetjük eredményeinket, szakmai konferenciákat szervezünk társintézményekkel közösen, részt veszünk szakmai kiállításokon, sőt, a fiatal generációra is gondolva, aktív szereplői vagyunk a Kutatók Éjszakája programsorozatnak is immáron 10 éve.

Mit gondol, milyen kutatási irányok várhatóak a saját szakterületén néhány éven belül?

Véleményem szerint az elkövetkező időszak egyik kitörési pontja a fenntartható vízgazdálkodás fejlesztése lesz. Így a mezőgazdasági vízgazdálkodással – melyen belül pl. az öntözéses gazdálkodás fejlesztése kiemelt terület –, az alternatív vízforrások hasznosításával, a térinformatikai alapú modellezéssel és távérzékeléssel, stb. foglalkozó K+F+I tevékenységek központi irányt vesznek.

Miért és hogyan vált kutatóvá? Mik nehezítették, segítették a karrierjét?

Egyből megtetszett, hogy igen különböző feladatok együttes ellátásáról van szó a kutatói munkában, így unatkozásról nem beszélhetünk. Mindig van kihívás, mindig van min gondolkodni és megoldásokat keresni.

Nagyban segítették a munkámat igen neves szakemberek intézeten belül és kívül is. A nehézségeket illetően csak a kutatásokra fordítható források megszerzésének nehézségét emelném ki, amiben komoly előrelépésre lenne szükség, különösképpen a közcélúság miatt.

Mit szeret a kutatói pályában és mit irigyel más szakmáktól?

Igazság szerint a kutatói pálya szerethetősége azon múlik, hogy ki alkalmas rá és ki nem. Azok az embertípusok, akik alapvetően kíváncsiak, érdeklődőek, keresik a megoldásokat, röviden kutatói beállítottságúak, azok nem gondolkodnak azon, hogy szeretem-e a foglalkozásom vagy éppen más szakmától mit irigyelnék el. Kutatóként a szakmai megbecsülés és az anyagi elismerés nélkülözhetetlen, de az igazi érdem az, ha az általunk generált eredmények hasznosulnak.

Mi a kedvenc története a kutatói életével kapcsolatban?

Nagyon sok kedves történetem van, azonban mégiscsak visszakanyarodnék a felvételi eljárásomhoz. Végzés után kaptam egy telefont egy egyetemi oktató barátomtól, hogy fiatal kutatói posztra keresnek egy „vizest” és egy ökonómust, így párommal eljöttünk Szarvasra – az akkori Halászati és Öntözési Kutatóintézetbe – felvételi elbeszélgetésre. Természetesen a magas szintű szakmai elvárásokat illetően minden jóravalóval elláttak bennünket, így szakmai szempontból mind magyarul, mind pedig angolul felkészültünk, várva a komoly megmérettetést. A felvételi napján Főigazgató úr, Dr. Váradi László, az elvárásainkkal ellentétben egy baráti beszélgetésre invitált bennünket, szakmai felkészültségünket csak alapjaiban érintettük. A felvételt elnyertük, és csak évekkel később derült ki, hogy Főigazgató úr a beszélgetés során azt kereste, hogy bennünk van-e a kutatói ösztön. A kutatói pályához, a kutatásokhoz, érdeklődő és kommunikatív ember kell” – mondta! Ezt az elvet vallom azóta én is!

Mire a legbüszkébb?

A csapatomra vagyok a legbüszkébb! 2014-től, a NAIK ÖVKI megalakulása óta vezetem az intézetet, így lehetőségem adódott arra, hogy olyan embereket „válogassak” magam köré, akik azonosulni tudnak a szakmai és az emberi elvárásaimmal. Szerencsémre sikerült olyan fiatal csapatot magam mellé állítani, akik egytől egyig rendkívül nyitottak, érdeklődőek, tenni akarók és kreatívak. Bízom abban, hogy sikerül a lelkesedést fenntartanom, ugyanis a vízzel kapcsolatos kihívások növekedésével a feladataink sokszínűsége csak fokozódni fog a jövőben.

Mik a rövidtávú céljai?

Rövid távú céljaim között minden időszakban az szerepel, hogy hogyan tudnám biztosítani kollégáim számára az optimális kutatási feltételeket. Az intézet csak abban az esetben képes új eredményeket generálni, ha minden feltétel adott, legyen az humán, infrastrukturális vagy éppen anyagi. Szakmai oldalról számos tématerületet kezelek kiemelten, azonban jelenleg az egyik legfontosabb projektünk Magyarország síkvidéki területeinek belvíz-veszélyeztetettségi térképének kidolgozása, mely a NAIK ÖVKI reputációjának meghatározó mérföldköve.

Ha pályakezdő lenne és most állna választás előtt, akkor milyen terület felé indulna el?

Nekem ez az első munkahelyem, remélhetőleg az utolsó is, így összehasonlítási alapom nincs. Ha újra kezdhetném, akkor is a vízzel foglalkoznék, feltételezem kutatóként!