Author: viziobudapest

Így készül a természet aranya, a méz!

Így készül a természet aranya, a méz!

A méz egy igen kedvelt alapanyag, amit a legtöbben sütéshez, főzéshez használnak édesítés céljából, esetleg megfázáskor gyógyírként vetnek be. Nézzük, hogy is „készül” valójában a méz és mit kell tudni róla.

Nem árulunk el nagy titkot azzal, hogy a méhek a mézkészítés legfontosabb szereplői, azt azonban már kevesebben tudják, hogy erre nevük is utal: Apis mellifera, vagyis mézkészítő. A méhek a virágok által előállított magas cukortartalmú folyadékot, a nektárt gyűjtik össze. Szorgosságuk oka, hogy a nektár a méhek számára fontos energiaforrás, így 3 hetes koruk után ezek a kis állatok belevetik magukat a kemény munkába. A folyamat úgy fest, hogy a gyűjtőméh felszívja a nektárt, összekeveri a torkában lévő mirigy váladékával, a kaptárba, a méhsejtekbe szállítja és átadja a mézérlelő méheknek. A méhek váladékukkal sűrűbb állagú folyadékot állítanak elő, szájukba véve távolítják el belőle a felesleges vizet, majd a méhsejt falára kenik. Gyors szárnycsapásaikkal száműzik a párát, majd ha már megfelelően sűrű a méz, akkor viasszal lezárják a sejtet.

Egy kaptárban több keret is megtalálható, melyeket a méhsejtek alkotnak. A keretből a mézet pergetéssel nyerik ki. Akkor lehet kipergetni egy keretet, ha a méhsejtek háromnegyede már zárva van. Első lépésként a viaszfedeleket a pergetés előtt fedelezővillával vagy fedelezőgéppel távolítják el. Ha ez megtörtént, akkor a méhész a kereteket a kézi vagy gépi pergetőbe teszi, ahol a méz könnyedén kifolyik az előzőleg megnyitott sejtekből, majd egy tiszta edénybe fogják fel.

A méz kinyerésének leggyakrabban használt módszere a pergetés, de préseléssel is el lehet érni a kívánt eredményt, sőt lépesméz esetén a méhviasszal együtt értékesítik a mézet, ehhez azonban speciális, építtető keretre van szükség.

A méznek több mint 300 fajtája ismert és széles körben elterjedt. Talán pont ebből adódik, hogy felhasználása igen sokoldalú, az étkezésen túl alkalmazható a gyógyítás és a szépészet területén is.

Nézd meg a Hogyan készül? sorozat ide vonatkozó részét!

Így tedd el, amit megtermeltél!

Így tedd el, amit megtermeltél!

Lassan belelépünk a nyár utolsó harmadába, megérint minket az ősz és a tél gondolata, amikor bizony a nagy borongósság közepette nemcsak a napfénynek leszünk híján, de a sok-sok zöldségnek és gyümölcsnek is. Íme pár tipp, hogy tedd el a zöldségeket és gyümölcsöket a hidegebb napokra!

A gyümölcsöket fagyaszd le!

A tartósítás egyik legegyszerűbb módja, a fagyasztás! Nem kell mást tenned, mint megmosni, kimagozni, egy zacskóba vagy pohárkába halmozni a gyümölcsöt és felcímkézni névvel és dátummal. Ha a bezacskózás előtt cukros vagy sós vízbe mártod a gyümölcsöt, akkor jobban megőrzi majd színét! És ami a legjobb, hogy számtalan fagyasztási mód létezik: lehet frissen, a gyümölcs saját levében, esetleg egy másik gyümölcs levében is.

Lecsóalap mindig jól jön

A paprika és paradicsom igazi nyári ajándékok, hiszen ezek nélkül nem lehet lecsót készíteni. A helyzet azonban az, hogy az ember nem csak télen kívánja meg ezt a frissítő, könnyű ételt. Szerencsére a paradicsom-paprika kombinációt, egy lecsó alapot könnyedén el lehet tenni télire, akár befőzéssel, dunsztolással, de akár nedves dunszttal is. Íme, egy szuper recept: https://bit.ly/2MoNRof

A jó öreg savanyú

Habár ma már az egyszerű, friss és gyorsan összedobható saláták kikezdték a savanyúságok népszerűségét, vannak ételek, amik még ma is csak és kizárólag savanyúsággal az igaziak. Csak a képzelet szab határt annak, hogy mit lehet eltenni a kis üvegekbe, a klasszikus uborkától kezdve, a kis dinnyén, paradicsomon, szilván keresztül csaknem mindent!

Csinálj lekvárt!

Talán a legszélesebb körben elterjedt feldolgozási forma, amikor a gyümölcsből lekvárt készít az ember. A hűtőládák előtti időkben ugyanis ez volt az egyetlen módja annak, hogy nyári ízeket csempésszünk a hideg napokba. Cseresznye, barack, szilva, eper – csak néhány a legkedveltebb típusok közül, de ma már akár zöldséglekvár receptekkel is lehet találkozni.

A zöldségek és gyümölcsök eltevése néha talán fáradtságos, mégis remek családi program, arról nem is beszélve, mennyire jó érzés, ha a saját „kezed munkáját” teszed az asztalra!

KUTATÓI PORTRÉ – Dr. Bánfalvi Zsófia, a Mezőgazdasági Biotechnológiai Intézet tudományos tanácsadója

KUTATÓI PORTRÉ – Dr. Bánfalvi Zsófia, a Mezőgazdasági Biotechnológiai Intézet tudományos tanácsadója

A NAIK tudományos műhelye több mint 1200 embert ölel fel. Kiváló koponyákkal dolgozunk itt együtt, akik életüket és egész munkásságukat a tudománynak szentelik. Sorozatunkban hétről hétre megismerkedhettek egy szakemberrel, ma Dr. Bánfalvi Zsófiával, aki a Mezőgazdasági Biotechnológiai Intézet tudományos tanácsadója, nyugdíjas önkéntes témavezetője.

Szakterület: növényi molekuláris biológia

Kutatási témák:

  • a burgonya koraiságát befolyásoló molekuláris folyamatok felderítése, a burgonya növekedési ütemének felgyorsítása (NKFI projekt)

Hogy mondaná el egy laikusnak, hogy mivel foglalkozik és ez hogyan segíti a magyar agráriumot?

A burgonya genetikai vizsgálatával, szárazságtűrő és vírusellenálló képességének javításával foglalkozom. Minél korábban tudjuk piacra vinni a burgonyát, annál jobb árat kapunk érte, és minél rövidebb a tenyészidő, annál kevesebb stressz (szárazság, hő, jégverés, fertőzés és rovarkár) éri a növényeinket, kevesebb növényvédő szert kell használnunk, csökken a környezeti ártalom és nő a haszon. Ha meg tudjuk azt valósítani, hogy a tenyészidő lerövidítése ne menjen a burgonya beltartalmi értékeinek rovására, akkor ennek pozitív hatása a társadalomra és az agráriumra nyilvánvaló.

Mit gondol, milyen érdekes fejlesztések/kutatási eredmények várhatóak a sajátszakterületén a jövőben?

A burgonyanemesítésnek több iránya is van. Ismert, hogy a magas hőmérséklet késlelteti vagy akár meg is gátolhatja a gumókötést. E mögött is genetika rejlik, amit klasszikus vagy precíziós nemesítéssel megváltoztathatunk, kiterjeszthetjük és/vagy a klímaváltozáshoz igazíthatjuk a burgonya termőterületét. A másik fontos irány a gumó beltartalmi értékeinek növelése, a burgonya funkcionális élelmiszerré történő nemesítése.

Tizenöt év múlva, de talán már tíz év múlva is, magról fogjuk vetni a burgonyát. Képzeljük csak el, hogy 2500 tonna gumó helyett csak 30 g magot kell tárolnunk és kiszállítanunk a földekre és ráadásul ezek a magok még egészségesebbek is lesznek, mint a gumók, mivel a magokat kevésbé támadják a betegségek, mint a gumókat! És mindehhez az alapok már megvannak, a holland Solynta cég hibrid burgonya magjai tesztelés alatt állnak, itt Magyarországon is. Az ÖMKI szervezésében a Solace EU által támogatott projekt keretében idén Zsámbokon, egy biokertben kerültek elvetésre a Solynta cégtől származó burgonyamagok.

Miért és hogyan vált kutatóvá?

A gimnázium elvégzése után kutató akartam lenni, ezért egy-szakos biológusnak jelentkeztem a József Attila Tudományegyetemre. Az ott oktatott tárgyak közül azonban szinte kizárólag csak a genetika érdekelt, így szakdolgozati témának is ezt választottam. Óriási szerencsémre az MTA Szegedi Biológiai Kutatóközpontjába, Dr. Kondorosi Ádám csoportjába kerülhettem és vele együtt dolgozhattam a szimbiotikus nitrogénkötés bakteriális partnerének genetikai vizsgálatán 14 éven keresztül, két év megszakítással, amit a Tennessee Egyetemen töltöttem. 1989-ben megépült Gödöllőn a Mezőgazdasági Biotechnológiai Kutatóközpont. Dr. Balázs Ervin, a központ első igazgatója, lehetőséget adott az önállósodásra, egy új kutatócsoport létrehozására.

Mi a kedvenc története szakmai életével kapcsolatban?

A 90-es évek elején több férfi is dolgozott a csoportban. Egyikük az elszívó fülke alatt összeöntött két olyan anyagot, ami berobbant. Abban a pillanatban közülük többen is a földre vetették magukat. Így derült ki, hogy melyikük volt már katona.

Mit szeret a kutatói pályában?

Mindig is szerettem olvasni, tanulni. Kíváncsi vagyok, még nyaralni menni, utazni se szeretek ugyanoda. Ezen a pályán minden nap tanulni, gondolkodni kell és én szeretek gondolkodni, és néha sikerül még valami újat is kitalálni! Más szakmától nem irigylek semmit, de irigylem azokat az embereket, akiknek több tehetsége van, mint nekem, legyen a szakmája bármi, zenész vagy kutató.

Mire a legbüszkébb?

A tanítványaimra vagyok a legbüszkébb, pontosabban azokra, akik a csoportban kezdték el kutatói pályájukat és ma már többre vitték, mint én.

Mik a rövid távú céljai?

Szeretném a fent említett kutatási témát pozitív eredménnyel zárni és a vírusrezisztencia kutatással kapcsolatban korábban már elért eredményeinket publikálni. Emellett az MTA Agrártudományi Kutatóközpont munkatársaival közösen pályázatot nyújtottunk be a Ralstonia solanacearum által okozott baktériumos hervadás és barna foltosság elleni védekezés genetikai alapokra történő helyezésére is. Ez a téma kiemelt jelentőséggel bír, mivel a Ralstonia karantén baktérium, a burgonyán kívül számos más növényt, így a paradicsomot, tojásgyümölcsöt, paprikát, muskátlit és néhány burgonyával rokon gyomnövényt, mint a fekete ebszőlőt, csattanó maszlagot és a kesernyés csucsort is megbetegíti. A csucsoron felszaporodó baktérium az öntözőcsatornákba kerül, majd a vízzel újabb fertőzéseket idézhet elő, de terjesztik a fonálférgek és a mezőgazdasági munkaeszközök is. Ha sikerül támogatást nyernünk, akkor ennek a problémának a megoldásán szeretnénk dolgozni.

Ha pályakezdő lenne és most állna választás előtt, akkor milyen terület felé indulna el?

A legújabb biológiai kutatási irányok valamelyike felé indulnék, mint például a rendszerbiológia vagy az öntanuló mesterséges intelligencia.

KUTATÓI PORTRÉ – Dr. Oláh Róbert, a Szőlészeti és Borászati Kutatóintézet tudományos főmunkatársa

KUTATÓI PORTRÉ – Dr. Oláh Róbert, a Szőlészeti és Borászati Kutatóintézet tudományos főmunkatársa

A NAIK tudományos műhelye több mint 1200 embert ölel fel. Kiváló koponyákkal dolgozunk itt együtt, akik életüket és egész munkásságukat a tudománynak szentelik. Sorozatunkban hétről hétre megismerkedhettek egy szakemberrel, ma Dr. Oláh Róberttel, aki a Szőlészeti és Borászati Kutatóintézet tudományos főmunkatársa.

Szakterület: a szőlő és azon belül is a szőlő biotechnológia. Jelenleg a szőlő szaporítóanyag komplex patogénmentesítését irányítja a kecskeméti kutatóállomáson.

Kutatási témák:

  • A különböző vírusmentesítési módszerek hatékonyságának fejlesztése, új, a vírusok replikációját gátló vegyületek kipróbálása a hajtáscsúcstenyészetekben.
  • A szomatikus embriogenezis, mely során a növény testi sejtjeiből először embriókat, majd teljes növényeket állítanak elő. Ez a módszer az eddigi kísérletekben nagyon hatékonynak bizonyult a különböző vírusfertőzésekkel szemben.
  • Új, nagy érzékenységű, diagnosztikai eljárások alkalmazása, melyekkel többet lehet megtudni a tünetek hátterében álló patogénekről. Ezen a témán együttműködésben dolgoznak a NAIK MBK Diagnosztikai Csoportjával.

Mottó: „Én azt tapasztaltam, hogy a kutatómunkának mindig van eredménye, csak nem mindig azt kapjuk, mint amire számítottunk. Ettől lesz a mi munkánk izgalmas.”

Hogymondanáelegylaikusnak,hogymivelfoglalkozik?

A növények, csakúgy, mint az emberek, egészségesen képesek a legnagyobb teljesítményre, ami a szőlő esetében a megfelelő minőségű és mennyiségű termésben jelenik meg. Sajnos a vegetatív szaporítással is számos kórokozó terjedhet könnyen, mint a vírusok, viroidok, fitoplazmák, baktériumok és gombák. A szőlő védtelen számos betegséggel szemben, ráadásul például a vírusok ellen az ültetvényekben sem tudunk a fertőzés megjelenése esetén védekezni. A hosszú élettartamú ültetvények esetében ezért nagyon fontos, hogy egészséges, patogénmentes oltványok kerüljenek eltelepítésre.

A munkánk általában a növények vírusdiagnosztikájával kezdődik, majd megpróbálunk a növények egészséges szöveteiből vagy sejtjeiből új növényeket előállítani különböző szövettenyésztési eljárások alkalmazásával. Ha kell, kemoterápiát is bevetünk a különböző vírusok ellen, ami megfelel egy humán gyógyszeres kezelésnek, csak ebben az esetben a mesterséges táptalajba kerülnek a ’gyógyszerek’. Az egészséges növényeket izolátorházakban tartjuk fenn, hogy ne fertőződhessenek meg újra a különböző betegségekkel.

Ezhogyanszolgálja,segítiatársadalmat,amagyaragráriumot?

A kiszámíthatatlan, és egyre szélsőségesebb évjáratok óriási terhelést jelentenek a szőlőtőkéknek, így az ezeket gyengítő, sokszor összetett és sokáig rejtett fertőzések könnyen vezethetnek a tőkék teljesítményének csökkenéséhez és pusztulásához. Sajnos számos betegség esetében még a tünetek felismerésekor sincsen a gazda kezében védekezési lehetőség, ami általában növekvő tőkehiányhoz és kevésbé fenntartható gazdálkodáshoz vezet. A legyengült növények könnyebben fertőződnek meg más betegségekkel is, ami hozzájárulhat a minőség további csökkenéséhez és a növekvő vegyszerhasználathoz. Az egészséges szaporítóanyag használata jelentősen megnöveli az ültetvények élettartamát, így biztonságosabbá teszi a beruházások megtérülését.

Mitgondol,milyenérdekesfejlesztések/kutatásieredményekvárhatóaka sajátszakterületén a jövőben?

Néhány éven belül az új diagnosztikai eljárásoknak köszönhetően számos új patogént fognak felfedezni, sokkal többet fogunk arról tudni, hogy az ültetvényekben látott tünetek kialakulása mögött mely kórokozó(k) fertőzése áll. A modern diagnosztikai eljárások egyre gazdaságosabbak és elérhetőbbek lesznek a gyakorlat számára is. Jelentősen fejlődhet az indukált rezisztencia területe is.

Hosszú távon, a modern, szekvenáláson alapuló diganosztikai eljárások általánossá válnak, a patogének sokkal szélesebb köréről fogunk információt kapni, amivel lépést kell majd tartania a mentesítési módszereknek is. Új, valószínűleg nanotechnologiával kombinált antivirális ágensek állnak majd rendelkezésünkre, amik sokkal hatékonyabbá tehetik a jelenlegi szövettenyésztési módszereket.

Miértéshogyanváltkutatóvá?

A Kertészeti és Élelmiszeripari Egyetemen tanultam meg az alapokat, a doktori fokozatot pedig a Budapesti Corvinus Egyetemen szereztem meg, de végig a Kertészettudományi Kar hallgatója, majd oktatója voltam. A Kar nagyon komoly professzori gárdával és kutatási hagyományokkal rendelkezett a kertészet területén, így nem volt nehéz elindulnom. A kutatás területén az első komoly segítséget Dr. Korbuly Jánostól és Dr. Szegedi Ernőtől kaptam.

Mi a kedvenc története szakmai életével kapcsolatban?

Sok minden történik az emberrel az évek alatt, de mindig nagy örömet jelentett, amikor a gyermekeim boldogan vitték az óvodába vagy iskolába az ’üvegben’ mesterséges táptalajon felnevelt szőlő vagy más növényeket. Amikor pedig saját maguk rakták át a következő üvegbe a hajtáscsúcsokat vagy sejttenyészeteket, akkor nagyon büszke voltam rájuk. Hónapokig be kellett számolnom ilyenkor, hogy jól vannak-e még a kis növények.

Mitszeretakutatóipályában?

Nagyon fontos nekem, hogy a kutatási eredményeink nagy része közvetlenül a gyakorlatban is hasznosul, hiszen a mentesített növények jelentik a későbbi telepítések kiindulási anyagát. Szeretek növényekkel dolgozni, sok örömet jelent ez a munka.

Mire a legbüszkébb?

Az új tudományos eredményekre vagyok a legbüszkébb, amelyeket kiváló kollégákkal együtt jelentettünk meg.

Mikarövidtávúcéljai?

Rövidtávon szeretnénk teljes mértékben kiszolgálni a meglévő igényeket a patogénmentesítés és diagnosztika területén az egyre hatékonyabb biotechnológiai módszerek fejlesztésével és alkalmazásával.

Hapályakezdőlenneés mostállna választáselőtt,akkormilyenterületfeléindulnael?

Azt gondolom, hogy mindenképpen növényekkel foglalkoznék, ha nem kutatóként, akkor gazdálkodóként vagy talán a szaktanácsadás, kereskedelem területén.

Így termeszd az olajtököt!

Így termeszd az olajtököt!

Héj nélküli tök, stájer tök, ausztriai tök – ezeken a neveken ismerik itthon az olajtököt, melynek termesztése nagyjából 100 évre nyúlik vissza. Leginkább magja és a belőle kisajtolható olaj miatt termesztik, lássuk, mit kell tudni róla!

Az olajtök valójában egy mutáns, hiszen a szélső sejtrétege nem vastagodott meg. Egyesek szerint ez a mutáció spontán következett be, mások azonban úgy gondolják, hogy egy recesszív gén okozta a változást.

Az 1930-as években kezdték termeszteni Magyarországon, a II. világháború alatt pedig igen fontos olajforrás volt. Jelentősége azonban visszaesett, csupán a modern gasztronómia megjelenésével fedezték fel újra, ma pedig kb. 20 ezer hektárnyi területen termesztik.

Az olajtök legértékesebb része a magja és a benne rejlő jótékony hatású olaj. Az olajtökmag megközelítőleg 45% olajat tartalmaz, fehérjetartalma nagyjából 40%, a betakarítás után fennmaradó tökmag húsából pedig remek silótakarmány készülhet. Terméshozama igen széles skálán mozog: hektáronként 0,4-1,2 tonna tökmag termelhető ki.

Termesztésekor néhány dologra érdemes odafigyelni, például arra, hogy különösebb öntözést nem igényel, kivéve a virágzás elején. Kedveli a tápanyagban gazdag, könnyen melegedő talajt, de szerencsére gyorsan alkalmazkodik más körülményekhez is. Hosszúnappalos, szereti a sok fényt és a meleget, jól tűri a szárazságot, a fagyokat viszont kevésbé kedveli.

Május elején érdemes vetni, amikor a talaj hőmérséklete már elérte, esetleg meghaladja a 12 °C-ot. A sorokat 120-200 cm-re, a töveket pedig 40-60 cm-re érdemes egymástól elhelyezni. A betakarításra akkor kerülhet sor, ha a kabakok 70%-a megérett, vagyis a kabaktermés az éréssel besárgult, a héja megszilárdult, a kocsányok pedig bebarnultak. Ez nagyjából szeptember végén-október elején következik be, ekkor kezdődhet meg a rendre gurítás, így aztán még néhány napot érik a tök, majd tökszedő géppel vagy kézzel lehet felszedni a tábláról. Ha ez megtörtént, a tökhúst kell elválasztani a magoktól, megmosni és 8-10%-ra kiszárítani.

Magjával gyakran találkozhatunk különféle ételek színfoltjaként, de a termés húsából például remek lekvár is készíthető. Magas a szeléntartalma, így segíthet a gyulladásos betegségek megakadályozásában, serkenti az agyműködést, ajánlott prosztatabetegségek kezeléséhez, sőt, az idegrendszert is erősíti.

Magyar agrárcégek, akiktől érdemes tanulni – II. rész

Magyar agrárcégek, akiktől érdemes tanulni – II. rész

A sikeres magyar agrárcégeket bemutató sorozatunk előző részében a KITE Zrt. és az Axiál tevékenységével ismerkedhettetek meg. Ma három újabb sikersztori lesz terítéken, akik meghatározó szeplők a mezőgazdaság piacán: a Bonafarmot, a Master Goodot és az Agrofeedet ismerhetitek meg.

Bonafarm

A Bonafarm Csoport az ország egyik legjelentősebb agrár- és élelmiszeripari cégcsoportja, melynek egységei a termeléstől a gyártásig végigkísérik az élelmiszer útját. A csoporthoz tartozó cégek összehangolt munkája nyomán jött létre ez az agrárbirodalom, amihez takarmány és élelmiszer előállításhoz használt hatalmas földterületek tartoznak, a szarvasmarha állomány nagyjából 6000 egyedből áll, évente 56 ezer hízósertést dolgoznak fel, a 220 hektáros tórendszerükben pedig pontyot és ragadozó halakat tenyésztenek.

A cégcsoport 5 agráripari vállalatból és három feldolgozóipari egységből áll. A mezőgazdaságraspecializálódott az Agroprodukt Zrt., a Bóly Zrt., a Dalmand Zrt., a Fiorács Kft. és a Bonafarm-Bábolna Takarmány Kft., az élelmiszeripari szegmensükben pedig olyan ismerősen csengő nevekkel találkozhatunk, mint például a Pick Szeged Zrt., a Sole-Mizo Zrt. és a Csányi Pincészet Zrt.

Master Good

A Master Good egy igazi családi vállalkozás, ami már 4 generációra visszamenően foglalkozik baromfitenyésztéssel. Jelenleg tevékenységük az integrált takarmánytermelésre, a baromfitenyésztésre, a keltetésre, a brojlerhízlalásra és a feldolgozásra terjed ki. A Bárány család által működtetett vállalat Északkelet-Magyarországon működik, nagyjából 1500 dolgozója van, éves nettó árbevétele pedig csaknem 62 milliárd forint.

Agrofeed

A premixek és takarmánykiegészítők előállítására specializálódott vállalat európai szinten is nagy jelentőségű, termékeit 20 országban értékesíti. Az Agrofeed is egy cégcsoport, ami nemzetközi részlegeket is magába foglal: a magyarországi Agrofeed Kft-n, VivaFarmon, VivaGenen, ALM Kft-n és a Fitoproduct Kft-n kívül az orosz OOO «Agrofeed Rus» és az ukrán TOV «Agrofeed Ukraina» is hozzá tartozik. A csoport közel 400 embert foglalkoztat, forgalma pedig meghaladja a 30 milliárd forintot.

A magyar agráróriások sok esetben jó például szolgálhatnak a fejlődő vállalatoknak, ahhoz azonban, hogy valaki ilyen mértékű sikereket érjen el, hosszú évek kitartó munkája, magas fokú szakértelem és némi szerencse is szükséges.

PORTRÉ – Dr. Nagy Zóra Annamáriával, a Szőlészeti és Borászati Kutatóintézet tudományos munkatársa

PORTRÉ – Dr. Nagy Zóra Annamáriával, a Szőlészeti és Borászati Kutatóintézet tudományos munkatársa

A NAIK tudományos műhelye több mint 1200 embert ölel fel. Kiváló koponyákkal dolgozunk itt együtt, akik életüket és egész munkásságukat a tudománynak szentelik. Sorozatunkban hétről hétre megismerkedhettek egy szakemberrel, ma Dr. Nagy Zóra Annamáriával, aki a Szőlészeti és Borászati Kutatóintézet tudományos munkatársa.

Fotó: Bácsi Róbert László/VinCE Magazin

SzakterületSzőlőgenetika- és nemesítés, valamint talajerő-gazdálkodás

Kutatási témák:

  • A szőlő klónszelekciós és keresztezéses nemesítése, genetikai vizsgálatok (témavezetőként)
  • A szőlőültetvények környezetbarát, a szélsőséges időjárási körülményekhez alkalmazkodó talajerő-gazdálkodásának, tápanyag-utánpótlásának fejlesztése (témavezetőként)

Mottó: „Ha valamibe kezd az ember akkor mindig a következő három kérdést kell feltennie magának: mit, miért, mennyiért?”

Hogymondanáelegylaikusnak,hogymivelfoglalkozik?

Munkám során olyan szőlőfajták, valamint klónok nemesítésével és szelektálásával kapcsolatos kutatásokban veszek részt, melyek remélhetőleg a klímaváltozás ellenére jól tudnak majd alkalmazkodni a megváltozott körülményekhez, illetve rezisztenciaforrás alapját is képezhetik. Továbbá részt veszek a környezetkímélő és a klímaváltozáshoz alkalmazkodó talajerő-gazdálkodási, valamint talajművelési vizsgálatokban is.

Ezhogyanszolgálja,segítiatársadalmat,amagyaragráriumot?

Úgy gondolom, hogy mind a szőlőnemesítés, mind a talajerő-gazdálkodás alapját képezi a fenntartható szőlőtermesztésnek és így a borászatnak. Mivel a borkultúra a magyar kultúra része, így mindenképpen fontos szerepe van a magyar agráriumban.

Mitgondol,milyenérdekesfejlesztések/kutatásieredményekvárhatóaka sajátszakterületéna jövőben?

A nemesítés területén a genetika fejlődésével úgy gondolom elmaradhatatlan lesz az újabb és újabb rezisztenciaforrások felkutatása, ezáltal pedig a rezisztens fajták előállítása és azok elterjedése.

Hosszú távon, véleményem szerint a globális felmelegedésnek köszönhetően sok ma termesztett fajta ki fog esni a termesztésből, valamint a környezetkímélő termesztés szempontjából a rezisztens fajták el fognak terjedni.

Miértéshogyanváltkutatóvá?Miknehezítették,segítettékakarrierjét?

A Pannon Egyetem Georgikon Karán végeztem 2009-ben, mint növényorvos, aztán kalandvágyból több évig farmgyakorlatokon vettem részt szerte a világban. Mindig is tudtam, hogy érdekel a tudományos pálya, így a Szőlészeti és Borászati Kutatóintézet NAIK-hoz való csatlakozásakor, 2014-ben éltem a lehetőséggel, és jelentkeztem a fiatal kutatói álláshirdetésre. Igazából itt láttam bele először a tudományos életbe és nem bántam meg, hogy a kutatói csapat részévé váltam.

Eddigi pályafutásom során motivált, hogy nagyon jó és érdekes témákon dolgozhattam és dolgozhatok a mai napig is. Úgy gondolom a legnagyobb nehézség a munkámban egy általános probléma a mai kutatói életben: sajnos nincs elegendő humán erőforrás, így sok fizikai munkát kell végezni, ami szétaprózza és elveszi az értékes időt más fontos kutatói tevékenységektől és rontja a hatékonyságot.

Mi a kedvenc története szakmai életével kapcsolatban?

Az, hogy az agrár szakma iránt fogok érdeklődni, már talán akkor látszott, amikor 1-2 évesen a kedvenc viseletem egy piros pöttyös gumicsizma volt, és azzal meztelenül róttam a kertünkben a köröket a szülői ház körül. Ez aztán azzal folytatódott, mikor az óvodában a jelem a szőlő lett. Úgy gondolom, ez már akkor jel lehetett, de ezt még nem tudtam. Aztán, mikor középiskola végén a pályaválasztás során édesanyámmal leültünk beszélgetni – és mivel én a jogi pályára szerettem volna menni – ő azt mondta: „soha ne feledd, hogy egy mérnökből, mérnök aggyal bármikor lehet jogász, de az, hogy valaki jogi aggyal legyen mérnök, az már sokkal nehezebb”. Ezt megfogadva mentem aztán az agrár pálya irányába, amiről persze nem tudtam, hogy mit is jelent – de e pálya választását azóta sem bántam meg egy percig sem.

Mitszeretakutatóipályában?

A szakma sokoldalúságát szeretem és azt, hogy rengetek lehetőséget kínál, mint például külföldi szakmai utazásokat és szakmai kapcsolatok kiépítését. Szerintem nincs olyan ember, aki ne tudná ebben a szakmában megtalálni a hozzá illő irányvonalat.

Mire a legbüszkébb?

A PhD munkámat az utóbbi években több díjjal is elismerték, ami büszkeséggel tölt el természetesen, de szerintem amire a legbüszkébb vagyok, az az hogy egy olyan család áll mögöttem, aki mindenben támogat, valamint, hogy jó kapcsolatom van a kollégáimmal és tudok csapatban dolgozni.

Mikarövidtávúcéljai?

A nemesítési munkában szeretném folytatni az eddig megkezdett tevékenységeket; legfontosabbnak a termesztett szőlő ősének tartott ligeti szőlővel kapcsolatos vizsgálataim folytatását tartom. A talajerő-gazdálkodás területén pedig az eddig beállított kísérleteken kívül szeretnék újabbakat is beállítani. Szeretném, ha a kapott eredményeink a termesztők szakmai segítését is szolgálnák.

Hapályakezdőlenneés mostállna választáselőtt,akkormilyenterületfeléindulnael?

Ugyanúgy az agrár szakmát választanám, de lehet, hogy a tudomány diplomácia felé fordulnék.

Csodás hazai barlangok nyomában

Csodás hazai barlangok nyomában

A barlangok kutatók és laikusok számára is érdekes természeti képződmények, melyek a Föld szilárd kérgében természetes úton jönnek létre. Megnéztük, mit kell tudni róluk és melyek Magyarország legszebbjei!

A szpeleológia, vagyis a barlangtan képződésük szerint különbözteti meg a barlangokat, így vannak azok, melyek a befogadó kőzettel egy időben alakultak ki és azok, amik utólag. Méretük tekintetében igen változatosak: a Föld leghosszabb barlangja, a Mamut-barlangrendszer például 650 km hosszú, az egyik legmélyebb pedig a grúziai Krubera-barlang, melynek legmélyebb pontja 2190 méteren van.

Magyarországon több mint 4000 barlang található. Ezek közül a legismertebb és leghosszabb a Baradla-Domica barlangrendszer a maga 25 kilométerével. A látványos cseppkövekről híressé vált képződmény több szakaszra osztható, ezek egyike például a Retek-ág, ami a magyarországi szakasz leghosszabbika.

Forrás: anp.hu

A legmélyebb hazai barlang egészen 2014-ig az István-lápai-barlang volt, mely a Bükki Nemzeti Park területén található és fokozottan védett terület. A 254 méter mély barlang feltárását 1958 nyarán kezdték meg a Herman Ottó Barlangkutató Csoport vezetésével, jelenleg pedig a Papp Ferenc Barlangkutató Egyesület kutatja. Ma az ország legmélyebb barlangja szintén a Bükkben található, ez a Bányász-barlang, ami 275 méter mély. Járatai középső triászkori mészkőbe ágyazódnak be, formakincse változatos: találhatunk itt hasadékos és omlásos formákat is.

Forrás: turistamagazin.hu

A főváros egyik legszebb barlangja a hévizes eredetű Szemlő-hegyi-barlang, melynek 300 méteres túravonalát beton járdán és lépcsőkön tehetjük meg, így családosok számára ideális választás. 2200 méter hosszú, levegője pedig tiszta és pormentes.

Forrás: dunaipoly.hu

A barlangtavak igazi különlegességek! Ilyen a Tapolcai-tavasbarlang, ami Tapolca város alatt terül szét. A barlang látogatható részének egyik felét csónakkal járhatjuk be, ami nem mindennapi élmény.

Forrás: bnf.hu

A több ezer hazai barlang egy része remek kirándulási célpont lehet az egész család számára, különösen természetkedvelőknek. Fontos, hogy védjük ezeket a természeti képződményeket, ennek szellemében hozták létre a héten ünnepelt Barlangok Világnapját is!

Régi ismerős kopogtat a konyhaablakon – Újra divat csicsókából főzni!

Régi ismerős kopogtat a konyhaablakon – Újra divat csicsókából főzni!

A csicsóka ismertsége ugyan meglehetősen alacsony itthon, nagyanyáink idején igen kedvelt alapanyag volt. Ők még nem foglalkoztak antioxidánsokkal, béta-karotinokkal és inulinnal, annál inkább azok a felső kategóriájú külföldi éttermek, akik az egészséges, vegán és diétás gasztrotrendeknek eleget téve vették fel az étlapra a csicsókát. Nézzük, miért szeretjük annyira!

A növényről

A 17. század elején Észak-Amerikából Európába került csicsóka első pillantásra a krumplira hasonlít, valójában azonban a napraforgó rokona. Sárga virága miatt bizonyos időszakokban összetéveszthető a napraforgóval, virágai azonban kisebbek, szára pedig vékonyabb és magasabb. Amikor csicsókát készítünk a konyhában a gumóját használjuk fel, amit sárgás-fehéres, az újkrumplira hasonlító héj borít be, húsa pedig fehér. Mint egy igazi gumót, számtalan göcsört és kanyar díszíti, ami nehezíti a megpucolását.

A múltban

A népi ételek fontos alapanyaga volt a csicsóka, a „szegények krumplijaként” is emlegették. Ennek oka, hogy még a gyengébb minőségű talajon is megterem, ráadásul nem kifejezettem kényes növény, így még a legjobban rászorulók is meg tudták termeszteni maguknak.

Miért egyél sok csicsókát?

Az egészséges ételek táborát erősítő növény telis-tele van hasznos vitaminokkal és tápanyagokkal. Tartalmaz magnéziumot, foszfort, káliumot, kalciumot, cinket, C- és B-vitamint is. Remek antioxidáns, és ami a legfontosabb, inulint van benne keményítő helyett. Az inulin folyékony rostként táplálja a bél hasznos baktériumait, segíti az emésztést és karban tartja a bélflórát. Ezen kívül a csicsóka erősíti az immunrendszert is, diétázóknak és cukorbetegeknek pedig  sok esetben kifejezetten ajánlják a fogyasztását.

Termesztése

Nem túl igényes a talajára a csicsóka, viszont a nyirkos terepen érzi magát igazán jól. Úgy kell ültetni, mint a krumplit, holdanként nagyjából 5-6 mázsa gumót kell elvetni, tavasszal pedig néhányszor megkapálni. A fagyra nem érzékeny így szinte kiirthatatlan!

Hozama hektáronként 20-40 tonna is lehet, kilónként pedig pár száz forintos áron lehet eladni.

Mit főzhetsz belőle?

Rengeteg finomság készülhet a csicsókából, így például lehet sütve, püréként, krémlevesként, de akár savanyúságként is tálalni. Íme néhány ínycsiklandó recept: https://bit.ly/2Ya5IT3

VEZETŐI PORTRÉ – Dr. Kocsis Róbert, a Magyar Tejgazdasági Kísérleti Intézet Kft. (MTKI) ügyvezetője

VEZETŐI PORTRÉ – Dr. Kocsis Róbert, a Magyar Tejgazdasági Kísérleti Intézet Kft. (MTKI) ügyvezetője

A NAIK ernyőszervezetként 12 kutatóközpontot és 4 gazdasági társaságot fog össze. A gazdasági társaságok hidat képeznek a kutatói világ és a piaci szféra között, elősegítve ezzel, hogy a kutatási eredmények a gyakorlatban is hasznosuljanak. Portrésorozatunk folytatásaként ezek vezetőivel ismerkedhettek meg, ezúttal Dr. Kocsis Róberttel, aki a Magyar Tejgazdasági Kísérleti Intézet Kft. (MTKI) ügyvezetője.

Mottó: „Lelkesedés nélkül nem lehet alkotni.”

Hogy mondaná el egy laikusnak, mivel foglalkozik?

A Magyar Tejgazdasági Kísérleti Intézet egyedülálló abban a tekintetben, hogy állami intézményként a tejágazat piaci szereplőit független módon tudja segíteni, szolgálni. Ennek megfelelően elsődleges feladatom – az Intézet működtetésén felül –, hogy rendelkezésére álljunk mind a tejfeldolgozók és tejtermelők, mind a szaktárca és a szakhatóságok részére.

A NAIK irányítása alá tartozó intézetként együttműködünk az agrárkutatási hálózat többi szereplőjével, valamint az agrár felsőoktatási intézményekkel, tagjai vagyunk a Tej Szakmaközi Szervezet és Terméktanácsnak, a Tejipari Egyesülésnek és együttműködünk a Nemzeti Agrárgazdasági Kamarával is.

Munkám során ellenőrzöm a partnerekkel kötött szerződések teljesítésének előrehaladását, menedzselem az esetlegesen felmerülő problémákat.

Jelentős időt fordítok az Intézetben rejlő további lehetőségek keresésére: érdekelnek azon szakmai problémák, kihívások, amelyek megoldására az Intézet felkészültsége teljes mértékben megfelelő (pl.: új, még nem létező vagy itthon még nem alkalmazott laboratóriumi módszerek kifejlesztése, bevezetése; de ide tartoznak például a még kuriózumnak számító tevetejjel kapcsolatos vizsgálatok is).

Feladataim közé tartozik még a külföldi kapcsolatok keresése, ápolása, egyúttal reprezentálom az Intézetet különböző fórumokon. Mindezen feladatokat annak köszönhetően tudom ellátni, hogy tapasztalt, a szakma iránt elkötelezett, kiváló munkatársakkal dolgozom együtt.

Milyen napi teendői vannak?

Attól függően, hogy napomat az MTKI Kft. mosonmagyaróvári székhelyén vagy budapesti telephelyén kezdem, egyeztetek felsővezető és vezető kollégáimmal az aktualitásokról, engem érintő teendőkről. Minden második héten olyan vezetői értekezletet is tartunk, amelyen valamennyi vezető részvételével részletesen átbeszéljük az egyes tevékenységi területek futó projektjeit. Igen, több tevékenységi területről beszélünk, hiszen az MTKI Kft. hosszú évtizedek alatt kiépítette a tejágazat minden részterületét kiszolgáló tevékenységeit, melyek bár önállóan is tudnak működni, az Intézet „titka” ezen tevékenységek integrálásában rejlik. Ennek köszönhetően partnereinknek olyan komplex szolgáltatást tudunk nyújtani, melyet máshonnan nem kaphatnak meg: tejipari kutatás-fejlesztés, biológiai kutatás-fejlesztés, akkreditált laboratóriumi szolgáltatások, kereskedelem, termelés.

Természetesen a mindennapi feladatok része a hozzám tartozó adminisztratív teendők ellátása is, amikor időm engedi, akkor pedig igyekszem haladni a saját kutatási területemen.

Hogyan vált vezetővé?

Szakmai előmenetelemben nagy szerepet játszott, hogy korábbi munkahelyeimen rendszerint elvállaltam azon problémás feladatok megoldását, amelyek vagy kihívást, vagy jelentős túlórát jelentettek, így feletteseim egyre komolyabb projektekbe vontak be. Ennek köszönhetem, hogy változatos szakterületeken szerezhettem tapasztalatot (állatgyógyszer gyártás, minőségbiztosítás, járványügyi központi közigazgatási, majd ezzel összefüggő külkapcsolati feladatok). Jelentős önbizalom növelő mérföldkő volt 2011. első félévében, Magyarország Európai Uniós elnökségének keretében az állatorvos szakértők tanácsi munkacsoportjának vezetése.

Mit szeret a munkájában a legjobban?

Mindenekelőtt rendkívüli megtiszteltetés, hogy ennek a patinás, hazai és nemzetközi téren elismert kutatóintézetnek láthatom el a vezetését. A munkámban azt a változatosságot szeretem a legjobban, ami az MTKI Kft. összetettségéből és a működési területének széles spektrumából adódik.

Vezetőként milyen kihívásokkal szembesül?

Tekintettel arra, hogy az MTKI Kft. egyedülálló szakmai tevékenységet végez, így a legnagyobb kihívást a szakember utánpótlás jelenti. Emellett további, folyamatos kihívás a jelentős ráfordításokat igénylő kutatás-fejlesztés finanszírozásának biztosítása.

Hogyan egyeztethető össze a kutatói világ a piaci szférával?

Erre a kérdésre a válasz maga az MTKI Kft., ugyanis gazdasági társaságként, költségvetési támogatás nélkül működteti kutatás-fejlesztési tevékenységét immár 25 éve. Ez kizárólag úgy tartható fenn, hogy a kutatás-fejlesztés folyamatosan figyeli és értékeli a piaci trendeket és az éves kutatási munkaprogramját a piaci igények és lehetőségek szem előtt tartásával dolgozza ki. A naprakész piaci információkat a hazai és nemzetközi szakfolyóiratokból, szakmai fórumokon, de ami a legfontosabb, a piaci szereplőkkel való közvetlen kapcsolattartás révén ismerjük meg.

A megrendelésre végzett kísérleti fejlesztések költségeit fedezi a megrendelő, azonban az Intézet végez olyan jövőbe mutató, a piac számára még ismeretlen technológiai fejlesztéseket (aktuális példák: hideg mikroszűrés; alacsony szénhidráttartalmú laktózmentes tejfehérje por koncentrátum), amelyek költségeit az elkészülésükig és majdani értékesítésükig „házon belül” szükséges biztosítani. Ezt stabilizálja az MTKI Kft. „több lábon állása”, azaz a többi tevékenységi területtel való integrált együttműködés.

Menedzseri szempontból milyen újításokra számít az elkövetkező néhány évben a mezőgazdaság területén? És hosszú távon?

Mind közép, mind hosszú távon arra számítok, hogy a digitális technika tovább specializálódik az egyes mezőgazdasági területeken belüli egyedi jellemző adatok gyűjtésének, és a megfelelő elemző algoritmusok elkészítésének irányába. Ez a fejlődés nemcsak a gazdasági értelemben vett hatékonyságot fogja javítani, hanem élelmiszerbiztonsági szempontokból is előnyös lesz.

Eddig munkája során mire a legbüszkébb?

Az elmúlt évek során megéltünk kisebb sikereket, nagyobb sikereket, de amire a legbüszkébb vagyok, az az Intézeten belül kialakult csapatszellem, ami magában foglalja a kollégák elhivatottságát, tenni akarását, hogy bármilyen szakmai vagy működési jellegű kihívással is kell szembenéznünk, meg fogjuk oldani.

Milyen tervei vannak a jövőre nézve?

Az MTKI Kft. egyes tevékenységi területei az elmúlt két és fél évtizedben olyan dinamikusan fejlődtek, hogy a működés és továbbfejlődés szűk keresztmetszetévé mára az Intézet székhelyét adó, több mint 100 éves épület vált. Sajnos „kinőttük” az épületet, ezért jelenleg a legfontosabb feladatom a több éve zajló tervezői és előkészítő munka koordinálása, végig vitele, amely célja egy új, a XXI. század igényeinek mindenben megfelelő épület megvalósítása és az Intézet átköltöztetése.