Szerző: Csorba Zsuzsanna

Növények, amiket karácsonykor szeretünk a legjobban

Növények, amiket karácsonykor szeretünk a legjobban

Az év legmeghittebb ünnepe a karácsony, amikor szívünket és környezetünket is ünneplőbe öltöztetjük. A sok-sok karácsonyi dísz mellett csempéssz egy kis természetességet a dekorációba néhány karácsonyi dísznövénnyel! Adunk hozzá egy kis segítséget!

Fenyő

Természetesen a karácsonyi növények sorát a fenyővel kezdjük. Ez az illatos, szépséges növény az örök élet szimbóluma, a karácsony jelképe. Több kedvelt fajtája is létezik, így például az ezüstfenyő, a vörösfenyő, a lucfenyő, az erdeifenyő, a nordmann jegenyefenyő és a feketefenyő. Mindegyik más-más tulajdonságokkal bír, van amelyik szúrósabb, van amelyik kevésbé hullatja a leveleit, abban azonban megegyeznek, hogy a karácsonyi dekoráció lelkét adják, hiszen köré gyűlik össze az egész család.

Mikulásvirág

Az egyik legkedveltebb dísznövény ilyenkor a lakásban a mikulásvirág. A klasszikus változata, a „piros levelű”, igazi karácsonyi hangulatot tud varázsolni bárhova. A növény egyébként Dél-Amerikából származik, ahol 3-4 méteresre is megnőhet, nálunk azonban maximum 1 méteresre. A mikulásvirág nem szereti a huzatot, kedveli azonban a napfényt, ideális hőmérséklet számára a 20 Cº. Nem mellékesen ajándékba is nagyon mutatós!

Karácsonyi kaktusz

A karácsonyi kaktusz nevét onnan kapta, hogy november végétől kezd virágozni és még az ünnepek alatt is pompázik. Világos, szórt fényű helyen érzi igazán jól magát, itt hozza legszebb színpompás virágait. Ez a kedves virág, ami az otthonunkat díszíti a brazil esőerdőkből származik.

Magyal

Fényes, zöld leveleiről és piros bogyóiról ismert a magyal, mely igazi karácsonyi gyönyörűség. A magyal számos dísznek az alapanyaga és kedvelt motívum csomagolópapírokon, képeslapokon is. Angolszász területen különös jelentést tulajdonítanak a magyalnak: szúrós levelei Krisztus töviskoszorúját jelképezik, a piros bogyók pedig a lehulló vércseppeket.

Fagyöngy

Elmaradhatatlan karácsonyi dekoráció a fagyöngyből készült csokor. A hagyomány szerint ha a fiú és a lány éppen a fagyöngy alatt áll, akkor csókot kell váltaniuk. A hiedelmek szerint a fagyöngy szerencsét és gazdagságot hoz, illetve fenntartja a családban a békét és az egyensúlyt.

Ez a titka a szép és egészséges kajszinak és szilvának

Ez a titka a szép és egészséges kajszinak és szilvának

A csonthéjas gyümölcsök igen népszerűek Magyarországon. Kevés olyan ember van, aki visszautasítana egy finom szilvát vagy éppen egy kajszibarackot. Sajnos azonban a sharka vírus komoly pusztítást tud végezni e típusú gyümölcsök körében. Így nem csoda, hogy a Nemzeti Agrárkutatási és Innovációs Központhoz tartozó Magyar Kertészeti Szaporítóanyag Nonprofit Kft (MKSZN) éppen ez ellen a kártékony vírus ellen veszi fel a harcot. Lássuk, hogyan!

Az MKSZN vírusrezisztenciához kapcsolódó kutatásait a Mezőgazdasági Biotechnológiai Kutatóintézettel (MBK) karöltve valósítja meg. A kutatások fókuszában a csonthéjas gyümölcsök állnak, egészen pontosan a szilva és a kajszi, hiszen ezek a gyümölcsök jelentős termőterületen nevelkednek itthon és fontosságuk is kimagasló. Tény azonban, hogy igen vírusérzékenyek, ami komoly gazdasági károkhoz tud vezetni.

A szervezet célja nem más, mint olyan növények létrehozása, amik ellenállóak a különféle kórokozókkal szemben, gazdaságosan és környezetkímélő módon termeszthetőek, és megfelelnek a piac által támasztott követelményeknek.

Ceglédi gömbölyű kajszi fajta

A probléma ott kezdődik, hogy az eddig használt módszerek segítségével a vírusrezisztencia növelése az eredeti kedvező fajtatulajdonságok romlásával jár. Az MKSZN fejlesztés alatt álló módszerének lényege éppen az, hogy nem egy új fajta nemesítése a cél, ami igen költséges és hosszadalmas, hanem egy meglévő, ismert tulajdonságokkal bíró fajtát „készítenek fel” az ellenállóságra.

A termésveszteséget és minőségromlást okozó sharka vírus elleni védekezés jelenleg kimerül a prevencióban és a levéltetvek kémiai irtásában. A gyakorlat szerint azonban, még ha sikerül is vírusmentes szaporítóanyagot előállítani, a telepítés után nagyon hamar ismét befertőződhet az állomány. Ebből adódóan a legjobb megoldás a rezisztens fajták nemesítése.

Kajszi fitoplazma

A cél tehát, úgy ellenállóvá tenni a növényeket, hogy azok nem veszítenek beltartalmi tulajdonságaik minőségéből. Erre nyújthat megoldást a transzgenetikus technológia, ez azonban Európában nem támogatott. A szervezet által fejlesztett egyedülálló CRISPR/CAS9 technológia azonban túl megy mindezen, hiszen képes arra, hogy irányított mutációt hozzon létre kizárólag a célgénben, ami jelen esetben a vírusokra fogékonyságért felelős gén. A transzgenetikus eljárások helyett, sokkal inkább hasonlít a kémiai kezeléssel vagy a besugárzással előidézett mesterségesen indukált mutagenizáláshoz.

Az MKSZN és az MBK közös kutatása a jövőben forradalmi megoldást jelenthet majd a vírus rezisztens szilva és kajszi fajták termesztésében. Munkájuknak köszönhetően olyan gyümölcsök teremhetnek, melyek nemcsak ellenállóak, de a minőségük is kifogásolhatatlan.

Csodás ajándékok karácsonyra a konyhából!

Csodás ajándékok karácsonyra a konyhából!

A gasztroajándékok igen divatosak manapság. Az ajándékkészítés örömét és az ételek szeretetét ötvöző ajándékok rengetegfélék lehetnek, ráadásul a legtöbbjüket akár hazai alapanyagokból is elkészíthetjük. Nézzünk néhányat!

Hagymalekvár

Kezdő gasztrohuszárok kedvence lehet a hagymalekvár, hiszen alig néhány hozzávalóból egy óra alatt kényelmesen szuper ajándékot lehet varázsolni. Ehhez nem kell más tenni, mint felkarikázni a hagymát és vajon karamellszínűre megdinsztelni, barna cukrot adni hozzá, meglocsolni egy kis balzsamecettel és várni, hogy besűrűsödjön. Kiváló színfolt húsok mellé!

Tojáslikőr

Igazi karácsonyi ital a tojáslikőr, ami egy szép üvegbe töltve, egy kis díszítéssel csodás ajándék. A tojáslikőrt érdemes már néhány héttel az ünnepek előtt elkészíteni, hogy legyen idő összeérni az ízeknek, sőt, az sem hátrány, ha a tejet és a tojást házi forrásokból tudjuk beszerezni. Hogy is készül? Verd habosra a tojássárgáját a cukorral, adj hozzá tejet, tejszínt, tiszta szeszt és vaníliát, és már kész is vagy. Lezárt üvegben tárold!

Házi vaj

Friss kenyér, ízletes vaj és egy pohár tea – nincs is ennél jobb reggeli egy hideg téli napon! Ajándékozd meg szeretteidet ezzel az élménnyel, legalábbis a vajjal! A házi vaj készítéshez két tippet is adunk. Az egyszerűbb, ha a puha vajat ízesítjük úgy, hogy egyszerűen belekeverjük az ízesítőket, például chilit, diót, aszalt paradicsomot, bazsalikomot vagy éppen fokhagymát, majd hengert formázunk belőle. Bevállalósabbak jófajta tejszínből is megpróbálhatják elkészíteni a vajat!

Bon-bon

A zserbó igazi magyar csemege, amiből mutatós ajándék válhat egy kis trükkel. Keverj össze kekszmorzsát, darált diót és annyi lekvárt, hogy formázható masszát kapj, gyúrj belőle golyócskákat, hagyd kihűlni, majd vond be olvasztott csokival. A tetejére darált diót szórj!

Mosolygó alma, fénylő meggy – Így marad friss a finom gyümölcs!

Mosolygó alma, fénylő meggy – Így marad friss a finom gyümölcs!

A gyümölcsök tárolhatósága között fajonként és fajtánként igen jelentős különbségek vannak. A Nemzeti Agrárkutatási és Innováció Központhoz tartozó Magyar Kertészeti Szaporítóanyag Nonprofit Kft. (MKSZN) munkatársai olyan fajtaspecifikus tárolási eljárásokat fejlesztettek ki, melyeknek köszönhetően ki tudják szolgálni a feldolgozóipar és a kereskedők igényeit.

A Magyar Kertészeti Szaporítóanyag Nonprofit Kft. 1949-ben kezdte meg működését, leginkább alma és meggy fajokkal kísérleteztek, kísérleteznek. A 60-as 70-es években nagy almatermesztési projekteket koordinált a szervezet, minek köszönhetően Magyarország Európa legnagyobb almaexportőrévé vált. Céljuk mind a mai napig az, hogy olyan gyümölcsöket hozzanak létre, melyek maximálisan igazodnak a piac igényeihez.

Az alma tárolása többféle technikával történhet. Magyarországon a legelterjedtebb az ULO (Ultra Low Oxygen) módszer, melynek lényege, hogy az érési folyamatot az oxigénszint alacsonyan, a szén-dioxid szint magasan tartásával lassítják le. Előnye, hogy a gyümölcs színe stabil marad, a termény szilárdsága és keménysége kiváló, a magház kevésbé barnul, és csökken az etilén felszabadulás is. Az ULO azonban önmagában nem alkalmas a teljes frissesség megőrzésére, a NAIK GYKI által fejlesztett SmartFresh technológiával kiegészülve azonban választ tud adni az összes kihívásra. A SmartFresh lényege, hogy az érési folyamatot az etilén receptorok blokkolásával lassítja le.

Gála almafajta

Újfajta megközelítés, hogy az MKSZN a tárolás kérdését kutatásaikban holisztikusan kezeli, vagyis már az ültetvény kialakításánál is az előre tervezés fontosságára hívja fel a figyelmet. Ezen felül, a szervezet kiemelten kezeli a csomagolóanyagok vizsgálatát és az új tárolóeszközök kifejlesztését is.

A magyar nemesítésű meggy igen jó kvalitásokkal bír, nagy szemmérete és jó sav-cukor tartalma teszi igazán különlegessé. Az egyik legjelentősebb ipari gyümölcsünk, évi 60-80 ezer tonnát termelünk belőle. Népszerűségét mutatja például, hogy a német konzervipar által előállított meggybefőttek több mint 90%-a magyar meggyet tartalmaz.

Érdi bőtermő meggyfajta

Habár a termelésben igen kimagasló eredményeket ér el az ország, probléma, hogy a feldolgozóipar külföldi kézben van, nehezen megállapítható a valós termésmennyiség, ráadásul a termelők kiszolgáltatottak, mivel az eladás jellemzően nem egy szerződésben rögzített ár szerint történik.

Ahhoz, hogy a termelők a piacot folyamatosan el tudják látni meggyel, szükséges kutatásokat folytatni a nemesítés és a tárolhatóság területén is. A meggy gyümölcse nem etilén-érzékeny, lédús és igen sérülékeny, ráadásul tárolásra és forgalmazásra csak a száras, kézzel szedett alkalmas. Viszont, mivel utóérése nem jelentős, így a már érett gyümölcsöt lehet csak szedni. A jelenleg alkalmazott módszer lehetővé teszi, hogy gyors lehűtés segítségével 2-4 hétig tárolható legyen a gyümölcs, az MKSZN ezt a periódusi hónapokra igyekszik kitolni. Ennek érdekében az Újfehértói Kutatóállomáson egy olyan egyedülálló kutatási központot hoznak létre, ahol a kis térfogatú kamráktól egészen a kereskedelmi hűtőtermekig adott a lehetőség a kísérletek lefolytatására.

A gyümölcsök frissen tartása igen lényeges kérdés, hiszen így kerülhetnek friss és ízletes, esztétikailag is kimagasló gyümölcsök az asztalokra. Az MKSZN-nek köszönhetően fejlődhet a termeléstechnológia, ami gazdasági szempontból is igen jelentős előrehaladás.

Egy farmer a legfelsőbb körökből

Egy farmer a legfelsőbb körökből

Agrármágnások sorozatunk utolsó részében Howard Buffett történetével ismerkedhettek meg, aki a világ negyedik leggazdagabb emberének, Warren Buffettnek a fia. A milliárdos fia jelenleg farmerként dolgozik, illetve több alapítványban is érdekelt, melyek a világ éhezési problémáit hivatottak felszámolni.

Howard Buffett 1977-ben, 23 évesen szagolt bele a gazdálkodás világába. Apja egy farmot vásárolt neki 760 ezer dollárért Tekamah-ban, Nebraskaban, amit aztán visszabéreltetett. Ma már Illinois-ban él, ahonnan egy 6,1 km2 nagyságú családi gazdaságot felügyel. Ezen kívül szívén viseli a mezőgazdasági kutatások alakulását is, így olyan alapítványokban is szerepet vállal, melyek a mezőgazdasági kutatásokra specializálódta. Vannak területeik Arizonában és Dél-Afrikában is.

Buffett származásán kívül szociális érzékenységéről vált híressé. Olyan szervezetek zászlaja alá állt be, mint például a National Geographic Council of Advisors, a World Wildlife Fund National Council, a Cougar Fund, az Africa Foundation, a Barefoot Foundation és a ONE Campaign, de alapítvány hozott létre a gepárdok védelmére is. 2007-ben az ENSZ a World Food Prgramme-jának nagykövetévé választotta Buffettet, így vette fel a harcot az éhínséggel.

Kép forrása itt érhető el!

A társadalom és a világ problémái iránt fogékony Buffett egy alapítványt hozott létre Howard G. Buffett Foundation néven. Ennek jóvoltából beutazta a világ 130 országát, megtapasztalhatta milyen az élet a hátrányosabb helyzetű régiókban. Utazásait, tapasztalatait dokumentálta, különös figyelmet fordítva a hely specifikus kihívásoknak, és annak, hogy miféle segítségnyújtás lehet valóban hasznos az adott területeken. Az alapítvány nagyrészt Afrikára és Közép-Amerikára összpontosít, és kiemelt ügyként kezeli a mezőgazdaság támogatását, a táplálkozási problémákat, az ivóvíz szűkösségét és a béke kérdését is. 2007-ben hozta létre a Global Water Initiative szervezetet, melynek fókuszában az ivóvízellátás és a tiszta víz fontossága áll, hét évvel később pedig 23,7 millió dollárt adományozott az orvvadászat visszaszorítására.

Howard Buffett munkássága példaértékű lehet minden ember számára. Igaz, hogy vagyonát nem a mezőgazdaságból szerezte, mégis helyet van a legnagyobb, agráriumhoz köthető emberek sorában. Karitatív tevékenysége nagyban hozzájárulhat a fejlődő országok gazdaságának és életszínvonalának erősödéséhez, ami nem csak helyi érdek, de világszinten is fontos tényező.

Igazi áttörés a fajtahasználat területén

Igazi áttörés a fajtahasználat területén

A növénynemesítés egyik legnagyobb problémája, hogy a kikísérletezett fajták nyomon követése igen komplikált, ebből adódóan viszont a kutatóintézetek jelentős jogdíjaktól esnek el. Hasonlóan fontos kérdés a kórokozók visszaszorítása, korai felismerése is, mely az integrált növénytermesztés bevezetését teszi szükségessé. A Nemzeti Agrárkutatási és Innovációs Központhoz tartozó Magyar Kertészeti Szaporítóanyag Nonprofit Kft. (MKSZN) éppen ezekre a kihívásokra keresi a megoldást. Nézzük hogyan!

AZ MKSZN az MTA SZTAKI intézetével, illetve a Debreceni és a Kecskeméti Egyetemmel karöltve dolgoz ki egy olyan módszert és eszközt, mely képes választ adni nemzetközi szinten is égető problémákra, mint például a fajtahasználat és az integrált növénytermesztés.

Ceglédi arany Kajszi fajta

A fajtahasználatból és az elterjedésből adódó gondok veleje, hogy a szaporítóanyag kikerülésével sokszor már nem követhető nyomon a terjedés. Ugyan léteznek olyan módszerek, melyekkel meghatározhatók az egyedek, ezek azonban genetikai eljárások, így igen költségesek, pláne, ha belegondolunk abba, hogy egy hektár gyümölcsösben akár több ezer egyed is lehet.

Sajnos azonban a követhetetlenség miatt a kutatóintézetek jelentős, a jogdíjakból származó bevételektől esnek el, amit aztán nem tudnak a további tevékenységeikre visszaforgatni. Nem beszélve arról, hogy egy fás szárú fajta kinemesítése 15-30 év, költsége pedig akár 200 millió forintra is rúghat.

Hasonlóan nagy problémát okoz a kártevők felmérésén és pontos helyi meghatározásán alapuló integrált növénytermesztés is. A jelenlegi általános gyakorlat: ha a termesztő kórokozó jeleit fedezi fel az ültetvényben, akkor jó esetben egy szakértő segítségével igyekszik beazonosítani a betegséget, ami akár hetekig is eltarthat. Az irtás során nem tudja teljes pontossággal lokalizálni a kórokozó jelenlétét, így inkább az egész területet vegyszerrel kezeli.

Nyárfa-ültetvény

Az MKSZN kidolgozás alatt álló új módszere megoldást kínál ezekre a kérdésekre, hiszen képes egy adott területet rövid idő alatt feltérképezni, a precíziós növényvédő gépeknek köszönhetően pedig, akár a kártevőirtás is célzottan történhet.

Az eszköz hiperspektrális légifelvételeket készít drónok segítéségével, ami egy olyan adatgyűjtési technika, mely több száz csatornán keresztül gyűjti be a képeket, ezek pedig egymással érintkező spektrális hullámhossz intervallumokat alkotnak. A végeredménye olyan felvétel, ami több száz keskenysávú csatornát tartalmaz, a multispektrális 3-4 csatornájához képest.

Az MKSZN már most is szép eredményeket ért el e területen, a kutatósokkal azonban nem állnak le. Amellett, hogy folyamatosan fejlesztik és kutatják a fent leírtakat, olyan témák vizsgálatát is célul tűzték ki, mint az, hogy milyen maximális spektrális felbontás érhető el; hogy mekkora az a minimális felbontás, amivel elkülöníthetők az egyedek; mekkora repülési időre van szükség; hogy fejleszthető a drónirányítás.

Így lesz a drón a gazda szeme

Így lesz a drón a gazda szeme

Az ezredforduló környékén még furcsán néztek arra, aki fennhangon hirdette a drónok előretörését a mezőgazdaságban. A jövő azonban pontosan ebbe az irányba vezetett és ma már egyáltalán nem számít kuriózumnak, ha valaki a mezőgazdasági „eszközpark” tagjaként tekint egy drónra. Nézzük, mire használják és mi mindennel kecseget ez a technológia!

Először is tisztázzuk, hogy mit is nevezünk drónnak! A drón egy olyan repülésre alkalmas eszköz, melyet távvezérlés vagy programozás segítségével képes bejárni a megadott területet, elvégezni ott egy adott feladatott vagy éppen információt gyűjteni.

A mezőgazdaságban a precíziós gazdálkodás váltotta ki a drónok elterjedését, hiszen az egész adatokra épül fel, amit a drónok szolgáltatni tudnak. Nem beszélve arról, hogy ezek az eszközök képesek elképesztő gyorsasággal nagyon pontos adatokat szolgáltatni, ami még inkább a hatékonyságot segíti elő.

Alapvetően két típusuk létezik: a merev szárnyú és a forgó szárnyú, az hogy melyikre esik a választás, az az elvégzendő munka függvénye. Előbbi előnye, hogy tovább képes a levegőben maradni és nagyobb területet tud bejárni, utóbbi viszont sokkal „ügyesebb”, ha manőverezésről van szó.

A mezőgazdasági alkalmazás tekintetében nagyon sok előnnyel bírnak. Például, a klasszikus légi felvétel készítési módszerekhez képest sokkal kedvezőbb áron lehetséges képalkotás; pontos adatokat tud szolgáltatni egy területről és a növények állapotáról; nagy rendszerességgel gyűjthetők adatok, így kimutatható, ha valami rendellenesség történik.

Alkalmazási területe igen sokrétű, habár jelenleg inkább kárfelmérésre és növényi vegetációs felvételezésre használják. Alkalmazható azonban a talaj és a termés állapotának, mennyiségének felmérése, a gyomok elterjedésének vizsgálatára, az aszály hatásainak figyelésére és belvíz-monitorozására.

A drónok mezőgazdasági alkalmazása még gyerekcipőben jár itthon, tény azonban, hogy egyre több szakember figyelmét keltik fel. Vitathatatlan, hogy a technológia fejlődni fog tovább és egyre több gazda számára lesz elérhető, remélhetőleg a szabályozási rendszer is igazodik majd ehhez a növekvő népszerűséghez.

Szójatermesztés Magyarországon? Igen!

Szójatermesztés Magyarországon? Igen!

A szójanemesítés ugyan mindössze alig két évtizedre nyúlik vissza a Nemzeti Agrárkutatási és Innovációs Központ égisze alá tartozó Gabonakutató Nonprofit Kft.-ben (GK Kft.), mégis ennyi idő alatt a szervezet piacvezetővé tudott válni a vetőmag előállítás és a termőterületek tekintetében. Mai bejegyzésünkben ezt a kutatási irányt vesszük górcső alá.

A GK Kft.-ben különleges nemesítési program indult a 2000-es években, melynek fókuszába a szója került. Kezdő lépésként nemesítői fajtagyűjteményt hoztak létre, amit évente hasonlítottak össze a minősített fajtákkal, keresztezéseket végeztek és az utódnemzedéket évente szelektálták, melynek alapjául a tenyészidőt, a termés mennyiségét és a beltartalmi mutatókat (fehérje- és olajtartalom) vették.

Szója magok

A kereskedelem kezdetben három fajtával indult meg (Stefi, Flóra és Otília), a vetőmag előállítás akkor még elsősorban licences termeltetés keretében valósult meg. Mérföldkőnek számított a Primor korai fajta elismertetése és bevezetése a magyar piacra.  A szervezet 2005-ben jutott el arra a pontra, hogy zárt termelési rendszert hozott létre, vagyis minden megtermelt vetőmag a Gabonakutató kezébe került, illetve, ezek feldolgozását, kezelését és népszerűsítését is ő végezte.

Fajta tekintetében a Pannónia kincse jelentette az áttörést, hiszen minősítéskori eredményei 8%-kal haladták meg a sztenderd szintet. Kiváló alkalmazkodóképességének köszönhetően igen népszerű itthon, Olaszországban, Szlovákiában, Horvátországban és Romániában is, ráadásul kiemelkedő betegség-ellenállósága miatt még biotermesztésre is alkalmas. Ezen túlmenően remek alapanyaga a tofunak. Kimagasló minősége miatt 2011-ben az OMÉK Agrárfejlesztési Nagydíját is elnyerte.

Pannónia kincse szójafajta virágzásban

A szortimentbe 2013-ban két új, alacsony tripszin-inhibitor tartalmú fajta került be, az Aires, ami korai fajta és kiváló termékpotenciállal rendelkezik, illetve a Bahia, amit jó talajokra és intenzív technológia mellé ajánlanak. A fajtaválaszték ezekkel vált teljessé, hiszen minden tenyészidőre és felhasználási területre kínálnak szójákat.

A fajták nemesítésén túl a GK Kft. a termesztés technológiai oldalával is foglalkozik, egészen pontosan a magkezeléssel. Mivel a szója nem őshonos növény itthon, így be kell oltani olyan baktériumokkal, amik a természetes közegében megtalálhatók és hozzájárulnak a nitrogénszükséglet biztosításához. A magkezelésen túl a szervezet segítséget nyújt a megfelelő tőszám megválasztásában, illetve abban is, hogy miként tervezhető meg pontosabban a vetőmagszükséglet, alkalmazkodva a precíziós gazdálkodás elemeihez.

A Gabonakutató sikerét a kiváló fajtáknak, a komplett technológiai ajánlásnak, valamint a zárt vetőmag termeltetési rendszerének köszönheti, hiszen ezzel válhatott a piac meghatározó szereplőjévé Magyarországon. Céljuk, hogy népszerűsítsék a szójatermesztést és felhívják a figyelmet annak előnyeire.

Ezért jó inkább szuperkorai kukoricát termeszteni!

Ezért jó inkább szuperkorai kukoricát termeszteni!

A kukorica a világ nagy részén a legfontosabb alapanyagok közé sorolandó növény. Széles körben elterjed, így genetikailag is igen sokféle. A Nemzeti Agrárkutatási és Innovációs Központhoz tartozó Gabonakutató Nonprofit Kft munkatársai azon dolgoznak, hogy ezt a változatosságot kihasználják, és olyan növényeket hozzanak létre, amik a változó magyarországi körülmények között is megállják a helyüket. A csodafegyverüknek a szuperkorai kukoricafajta bizonyul, nézzük, mit kell erről tudni.

A genetikailag nagy változatosságot mutató kukorica tenyészidejét nagyban meghatározzák a területre jellemző klimatikus viszonyok, egészen pontosan az időjárási tényezők behatárolják, hogy milyen tenyészidejű hibrideket érdemes termeszteni egy adott területen. Magyarországon például az elmúlt évtizedek tapasztalatai alapján a termelők beálltak a korai termésidejű FAO 300-as éréscsoportra, olyannyira, hogy az országban a vetésterületek 75%-án ezt termesztik.

Bemutató parcella 1.

A klímaváltozás tünetei azonban Magyarországot is utolérték: egyre több helyen okoz problémát a belvíz, nem beszélve az aszályos időszakokról és a forró napok számának növekedéséről. Ezek a megváltozott klimatikus viszonyok tették szükségessé a bevett gyakorlatként termesztett, megszokott tenyészidejű kukoricafajták felülvizsgálatát, és olyan új hibridek létrehozását, melyek szuperkorainak tekinthetők.

A szuperkorai hibrideket fővetésben áprilisban kell elvetni, nővirágzásuk június harmadik dekádjára tehető, így nagy valószínűséggel, ezekkel a hibridekkel elkerülhetők a júliusi hőség napjai. A korai (augusztus vége-szeptember eleje) betakarításnak köszönhetően kimagaslóan alacsony szemnedvesség érhető el, illetve, adott körülmények között a kukorica helyén akár repcét is vethetünk. A száraz nyári időszak tette szükségessé a másodvetést is az öntözött területeken, hiszen, így biztosítható a megfelelő talajnedvesség, majd a növekedés.

Bemutató parcella 2.

A Gabonakutató több szuperkorai hibridje is részesült már elismerésben, így például a TK175, a TK195, a TK202, a GKT211, a GKT 3213. A hibridek különösen nagy siker arattak az északi FÁK országokban is, továbbá Oroszországban, Fehéroroszországban, Litvániában és Ukrajnában is.

A Gabonakutató Nonprofit Kft jelenleg három szuperkorai hibridet forgalmaz. A TK175 kiváló kezdeti fejlődésű, szárazságtűrése pedig kimagasló, szemesként is betakarítható, ha június közepén vetették, illetve, jelentős zöldtömeget biztosít búza után silóként vetve. A GKT211 szintén nagy zöldtömeget ad, az őszi fagyok előtt június közepén biztonságosan silózható, szemtermése pedig egészséges. A GKT2313 igen intenzív kukorica, hiszen akár 10 tonna feletti termésmennyiséget is képes produkálni, emellett remek aszálytűrő, korán beérik, így alacsony szemnedvességgel takarítható be.

A szervezet célja, hogy a termelők figyelmét a korán vethető és korán betakarítható hibridekre irányítsa, hiszen ezek által nagy eséllyel elkerülhető a növényeket károsító forróság. Ráadásul, az alacsony szemnedvességnek köszönhetően elérhető szárítás nélküli betakarítás is, mi rendkívül költséghatékony és a környezeti terhelést is csökkenti.

Az ember, aki hidat épített a technológia és a mezőgazdaság között

Az ember, aki hidat épített a technológia és a mezőgazdaság között

A mezőgazdaság világában befolyásos emberek sokféleképpen tűnhetnek ki a szakma legjobbjai közül. Az agrármágnásokat bemutató sorozatunk utolsó előtti részében Wade Barnes úttörő munkásságát tárjuk elétek, aki a Farmers Edge egyik alapítójaként hidat képezett az agrárium és a technológia között.

Wade Barnes egy családi farmon nőtt fel Kanadában, ahol állattartással és növénytermesztéssel is foglalkoztak. A mezőgazdaság iránti elköteleződése és szenvedély agronómusként is társa volt, amit jól tudott kamatoztatni tanácsadóként. A nagy biznisz beindítás előtt egyébként 8 évig dolgozott ebben a státuszban, 2004-ben az év legjobb kanadai szakemberkének is megválasztották.

Kép forrása: www.entruepreneurship.com

Társával, Curtis McKinnonnal 2005-ben alapította meg a Farmers Edge vállalatot a kanadai Manitoba városában, köszönhetően annak, hogy látták a lehetőségeket a nyiladozó technológiai szférában és a mezőgazdaságban is. A tipikus „alagsori” startup történet megálmodóit egy vízió vezérelte: egy olyan adatvezérelt mezőgazdaság létrehozása, ahol a gazdák megalapozott döntéseket tudnak hozni, növelni tudják a hatékonyságukat, választ adva ezzel olyan világméretű problémákra, mint a növekvő népesség és az éhínség. Ezzel a valósággá vált eszméjükkel nagyot lendítettek a precíziós gazdálkodás fejlődésén,.

A mára már nagyra nőtt Farmers Edge 5 országban 550 embernek ad munkát, akik nap mint nap azon dolgoznak, hogy a mezőgazdaság és a modern technológia összekapcsolásával választ nyújtsanak a gazdák problémáira, kihívásaira. Rendszereik alapja az adatgyűjtés, elemzés és a gépi tanulás. Szolgáltatásuk kiterjed az adatgyűjtésre, melynek eszközeként időjárás-állomásokat, telematikai és smart eszközöket telepítenek a helyszínen, az ezek által begyűjtött adatok pedig egy platformon érnek össze. Az adatokból következtetéseke tudnak levonni a szakemberek az adott termőterületre vonatkozóan, sőt akár előrejelzéseket, úgynevezett jóslatokat is tudnak tenni a jövőre vonatkozóan. A vállalat ma már nemcsak Kanadában tevékenykedik, vannak ügyfeleik Brazíliában, Oroszországban és Ausztráliában is.

Wade Barnes nemcsak azért számít úttörőnek és zseniális szakembernek, mert a Farmers Edge hozzájárult a legújabb „mezőgazdasági forradalom” elindításához, de azért is, mert eszméit hatásosan tolmácsolni tudja a nagyközönség felé. Ezt bizonyította előadásai alkalmával, például a Global AgInvesting Conference-en és a TedX-en is.

Forrás: https://www.farmersedge.ca/