Author: Csorba Zsuzsanna

Kelbimbót a kertbe!

Kelbimbót a kertbe!

Sok gyerek számára mumus a kelbimbó, pedig igen sokoldalúan felhasználható, így mindenképp érdemes helyet szánni neki a konyhakertben. Fajtától függően a növény akár 1 méter magasra is megnőhet és igen dekoratív dísze lehet a kertnek. Nézzük, mit kell tudni róla!

A bimbóskelt Belgiumban nemesítették a 19. században. Kétéves növény, vagyis az első évben csak a vegetatív szerveit fejleszti ki, magjait a második évben hozza. Nem kifejezetten igényes, sokféle talajban megterem, de a leginkább természetesen a szerves anyagban gazdag, jó vízelvezetésű földet kedveli. Igényli a napfényt és a vizet is, ügyelni kell azonban arra, hogy ne öntözd túl, vagyis ne „ússzon a vízben”. Az igazán szép eredmény érdekében a talajt bórtartalmú trágyával érdemes behinteni. Főgyökere 80-100 cm mélyen hatol a földbe, mellékgyökereivel pedig a talaj felső 20-30 cm-ét szövi be.

Másodtermés is lehet a bimbóskel, mivel az 5-6 hetes palántákat (amikor már 4-5 levéllel rendelkeznek) júniusban kell kiültetni a kertbe. Érdemes tartani – fajtától függően – az 50×50 vagy 70×70-es távolságot, mivel a sűrű ültetés következményeképpen a bimbók kicsik lesznek és meglehetősen lazák.

A káposztára hasonlító bimbói, amit valójában elfogyasztunk, a levelek tövében nőnek, diónyi méretűek és egy tövön akár száz darab is lehet belőlük. Ezek növekedése szeptemberben gyorsul fel, ilyenkor az oldallevelektől érdemes megszabadítani a növényt, hogy több napfényhez jussanak a bimbók. További különlegessége, hogy szárából elsőosztályú takarmány válhat, különösen a tejelő állatok számára.

Sajnos számos kártevő megtámadhatja, például a földibolhák, a káposzta- bagolypille hernyója és a meztelen csiga, így az ezek elleni védekezésre mindenképp ügyelni kell.

 A-, B1-, B2- és C-vitamint is tartalmaz. Remekül tárolható, 0-10 °C-on gond nélkül áttelel, így kiváló C-vitamin forrás lehet az ínségesebb időkben is. Egytálételnek, köretnek, sütve vagy főzve, számos formában megállja a helyét ez a mutatós zöldség. Íme egy kis inspiráció, hogy mit lehet készíteni belőle: https://cutt.ly/xrBN6KU

Az uradalmi gépműhelyek története

Az uradalmi gépműhelyek története

A mezőgazdasági gépgyártás fejlődésének lényeges időszaka volt Magyarországon a reformkor. Ekkor jelentek meg ugyanis az úgynevezett uradalmi gépműhelyek, ahol modern eszközöket és gépeket tudtak készíteni. Nézzük, mit kell tudni ezekről!

A reformkori Magyarországon a mezőgazdaság új alapokra helyezése esedékessé vált. Az uradalmi gépműhelyekben az angol és német gépek és eszközök mintája, esetleg rajza alapján készítették el a hazai változatokat. Lényeges volt, hogy ezeket ne csak egy az egyben lemásolják, hanem a magyarországi viszonyokra szabják, figyelembe vegyék például a talaj adottságait vagy éppen a termelésben kialakult szokásokat.

Több híres uradalmi gépműhely is működött ebben az időszakban, így például Ferdinánd szász-koburg-gothai herceg pokorellai és edelényi birtokán, Albrecht főherceg óvári és béllyei területén, Koburg-Koháry Ágoston herceg rimaszécsi uradalmán, a Schönborn grófok szentmiklósi és munkácsi földjein, a Brunszvik grófok martonvásári területein, vagy éppen az Andrássy grófok oláhpataki birtokán. Ezek a műhelyek elsősorban a saját uradalmuk igényeit elégítették, később azonban a környező birtokok számára is készítettek gépeket, eszközöket.

Legkeresettebb termékük jellemzően az eke volt, illetve a különféle földmegmunkáló eszközök, de készítettek vetőgépeket, darálókat, szecskavágókat és kukoricamorzsolókat is. A nagycenki Széchényi uradalom gépműhelye például az akkor elterjedőben lévő cukorrépa termesztésére rendezkedett be, mellyel sikerült hírnevet kivívnia magának a szakmában.

Habár a szakemberek úgy gondolták, hogy gépezeteik “…innen fognak az egész országban elterjedni.”, a valóság azonban nem ezt igazolta, ugyanis egyik sem tudott közülük a kis volumenű termelésből kilépni. Jelentőségük sokkal inkább abban rejlett, hogy ösztönözték a modern gépek és technológiák megismerését, illetve olyan réteget neveltek ki (például Lábassy János, a Lábassy János-féle ekegyár alapítója), akik később magánvállalkozásként kamatoztathatták a megszerzett tudásukat.

Forrás: https://cutt.ly/9rHZjbB

Palántázás A-tól Z-ig

Palántázás A-tól Z-ig

A palántázás a kertészek számára egy izgalmas folyamat, hiszen ilyenkor kell eldönteni, hogy milyen palántáról nevelt növényeket szeretnénk ültetni és mennyit. A legtöbb piacon a tavasz közeledtével előre nevelt palántákat is be lehet szerezni, érdemes azonban kipróbálni a saját “nevelést” is.  

A palánták ültetésének előkészületeit már februárban elkezdhetjük, így például az üvegház vagy a fóliasátor előkészítését. Természetesen, ha kisebb mennyiségben szeretnél palántákat nevelni, akkor néhány tejfölös pohár is elegendő az induláshoz.

A palántázáshoz elsősorban jó minőségű földre lesz szükséged, igyekezz humuszban gazdag változatot keresni, így is biztosíthatod, hogy a növény megkapja a megfelelő mennyiségű tápanyagot. Ha egy mód van rá, frissen vásárolt magokat szerezz be, így csökkentheted annak esélyét, hogy olyan kerül a földbe, ami már nem elég élettel teli. A nagyobb szem magokat áztasd be fél órára és a földet is nedvesítsd be, ültetés után fóliával fedd le, később pedig csak akkor öntözd, ha száraznak látod. Fontos az is, hogy milyen mélyre ülteted a magot, erről a tasak hátulján találsz részletes leírást. Arra is figyelj, hogy ne kerüljenek túl közel egymáshoz a magok, hiszen akkor versenyezni fognak a napfényért és vízért.

A kis palánták nagyon szeretik a meleget, a 25-26 ℃-ot, igénylik a napfényt, de emellett a szellőztetésre is szükségük van. Minél inkább sikerül megteremteni az ideális körülményeket, annál jobban meg tudnak erősödni a növények és annál jobban viselik majd a környezetváltozást, vagyis amikor kiülteted őket. 

Fontos, hogy a kiültetés a növény számára egyfajta stressz, így mindenképp fokozatosan szoktasd hozzá a “külvilághoz” a palántákat: kezdetben csupán a délelőtti, esti órákban “napoztasd” kicsit őket. A legszerencsésebb, ha a végleges helyükre egy borúsabb napon ülteted el a palántákat, így csökkentheted az erős napfény okozta károkat. Azzal is számolj, hogy a váratlan hideg és a szél is károkat tehet a növényben. Készülj fel erre az eshetőségre is, és szerezz be takarófóliákat vész esetére. 

Korai palántavetés esetén érdemes a magokat földkockába ültetni, például az uborka különösen igényli ezt a bánásmódot, amit egyébként még március előtt át is kell ültetni, hiszen így lesz majd szép és erős a palánta.

Számos növény van, ami meghálálja, ha palántáról neveled, ilyen például a paradicsom, a paprika, a zeller, a padlizsán, a tökfélék, az uborka, a saláta, a káposzta és a dinnye is. Bármelyikkel is próbálkozol, a lényeg, hogy kitartóan és nagy odafigyeléssel gondozd a növényeket, az eredmény pedig egész biztosan nem marad el.

Itt tanulhatsz, ha érdekel az agrárium!

Itt tanulhatsz, ha érdekel az agrárium!

A mezőgazdaság népszerűsége a pályaválasztók körében sajnos kritikusan alacsony, mivel a legtöbbekben még az a sztereotípia él, hogy a mezőgazdaságban csak bőgatyás bajuszos bácsik dolgoznak. A realitás ezzel szemben az, hogy a technológia fejlődésével, a precíziós gazdálkodás előretörésével ez egy igen komplex terület lett, ami sokrétű tudást igényel. Mai bejegyzésünkben azt gyűjtöttük össze, hogy milyen agár témájú képzéseket találhatsz.

Közeledik a felsőoktatási felvételi határidő, amikor a végzős középiskolás fiataloknak el kell dönteniük, hogy merre tovább. Ennek apropóján vesszük sorra, hogy milyen képzési szinteken szerezhetsz mezőgazdasági ismereteket. Általánosságban elmondható, hogy az oktatási rendszer csaknem mindegyik fázisában lehet találni agrár témájú vonalakat. Kivétel ez alól az óvoda és az általános iskola, jóllehet ezek jellemzően nem nagyon specializálódnak egy-egy területre. Tény azonban, hogy a mezőgazdaság megkedveltetése, reális bemutatása már ebben a korban is nagyon fontos lenne.

Az általános iskola végeztével már több esély van agrár területre specializálódott intézményt találni. Számos szakközépiskolában hirdetnek 4 évfolyamos képzéseket szerte az országban, melynek végén érettségit kapnak a fiatalok, a különféle ráépüléseknek köszönhetően pedig szakképesítést szerezhetnek. 

Aki a középiskolai évek után orientálódna ebbe az irányba, annak három lehetősége van: az OKJ, a felsőoktatási szakképzés és az egyetem. OKJ típusától függően néhány hónapig, vagy akár 1-2 évig is tarthat. Fontos azonban kiemelni, hogy az OKJ jelentős átalakuláson megy keresztül a jövőben, egyes képzések kikerülnek a jegyzékből, másokat pedig iskolai rendszerben lehet tanulni. Gazda, mezőgazdasági gépész, mezőgazdasági technikus -ezeket a például iskolai rendszerben lehet majd tanulni, míg az aranykalászos gazda képzést iskolai rendszeren kívül lehet elvégezni. A Magyar Közlöny listájában tudod ellenőrizni, hogy az egyes szakmákat milyen rendszerben tanulhatod!

Február 15-ig kell jelentkezned akkor, ha egyetemre vagy felsőoktatási szakképzésre szeretnél jelentkezni. Számos egyetemen tanulhatsz agrár irányba, így a Szent István Egyetemen, a Debreceni Egyetemen és még folytathatnánk a sort. Lehetsz például élelmiszermérnök, agrármérnök, vadgazda mérnök, szőlész-borász mérnök. Ha a felsőoktatási szakképzést választod, akkor 4 félév, vagyis 2 év tanulás vár rád olyan szakokon, mint például ménesgazda vagy gyógy- és fűszernövények szak. Ezekről részletesen it tájékozódhatsz: https://cutt.ly/ArACQb8

Ha már rendelkezel diplomával, de elmélyítenéd az agrár tudásodat, akkor a szakirányú továbbképzés a legjobb választás. Vetőmag-gazdálkodási szakmérnök, halgazdálkodási szak, növényvédelmi szakmérnök, lótenyésztő, méhész és még számos szak közül választhatsz.

Az agrár területeken folytatott tanulmányok a szakmabeliek fejlődését, új szereplők megjelenését segítik elő, amire igen nagy szükség van. Így ugyanis megtanulhatók olyan megközelítések, technikák, melyekkel a gazdálkodás sokkal hatékonyabbá tehető.

Különlegesség a konyhakertből

Különlegesség a konyhakertből

Igazi különlegesség, az itthon még kevés helyen kapható okra, mely a szubtrópusok legszebb konyhakerti növénye. Szuperereje abban rejlik, hogy a ránézésre egy paprikára hasonlító termése főzés közben olyan anyagot bocsát ki, amivel besűríthető az étel.

Az okra egy afrikai növény, melynek virága többféle színben is pompázhat: krémszínben, de akár tűzpirosban is. A rovarcsalogató virágok azonban csak egy napig tündökölnek, aztán elhullatják szirmaikat. A növény egyébként kifejezetten kényes, ezért is nehéz beszerezni. Nagy a hőigénye, 28-32 °C a csírázási hőmérséklete, 15 ℃ alatt pedig csak igen lassan növekedik. Ebből adódóan a tőlünk délebbre eső területeken nagyobb sikerrel termeszthető, bár lelkes kertészeknek remek kihívás lehet az itthoni termesztés is.

Szereti a napfényt, így nem meglepő, hogy nyáron fejlődik a legjobban, igényli azonban a vizet is, különösen a fejlődés első szakaszában. Jó vízgazdálkodású, foszforban gazdag talajon fejlődik a legszebben. Helyre vetéssel és palántázással is termeszthető, palántázásnál azonban ügyelni kell arra, hogy fokozatosan szoktasd hozzá a növényt a “külvilághoz”. Szerencsére a kártevők nem kedvelik, csak a lisztharmat és a poloskák távoltartására kell odafigyelni. 

A növénynek a toktermését fogyasztjuk, ami első pillantásra leginkább egy éretlen paprikára hasonlít. Ezeket az elvirágzás után néhány nappal kell leszedni, és tanácsos egyből elfogyasztani, vagy pedig szárítani, mert hamar megromlik.

Változatos ételek készíthetők az okrából, köszönhetően annak, hogy főzés közben sűrítésre alkalmas nedvet enged magából. Afrikában például egytálételt készítenek belőle, Bulgáriában pedig levest, de kiváló salátába és főzelékként is.
Íme néhány recept, ha kedvet kaptál a főzőcskéhez: https://www.nosalty.hu/alapanyag/okra

Milyen állat Az év madara, az erdei fülesbagoly?

Milyen állat Az év madara, az erdei fülesbagoly?

A Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület idén is online szavazást írt ki, hogy melyik csodálatos madár nyerje el 2020-ban Az év madara címet. Az uráli bagoly, a füleskuvik és az erdei fülesbagoly szállt versenybe, az elismerést pedig az erdei fülesbagoly “zsebelhette be”. Nézzük, mit kell tudni erről a madárról!

Az erdei fülesbagoly igen elterjedt, Európában, Ázsiában, illetve Afrika és Amerika északi vidékein. A teljes állomány 28%-a él Európában, Magyarországon nagyjából 6-12 ezer pár. Télen értelemszerűen magasabb számban fordulnak elő, hiszen az északi területekről is érkeznek ebben az időszakban egyedek.  Az ország egyik legismertebb madara, a legtöbb megyében találkozhatunk vele, akár lakott területen is. Védett madár, természetvédelmi értéke 50 ezer Ft.

Termete közepes méretű, tollfülei és narancssárgás szeme pedig igen jellegzetes. Szárnyfesztávolsága akár 1 méter is lehet, súlya 220-430 gramm. Tollazata barnás-világos mintás, hogy könnyebben el tudjon rejtőzni a fák ágai között. Érdekesség, hogy fészket nem épít, hanem az üres “lakóhelyekbe” veszi be magát. Legkedveltebb élőhelyei a füves placcokkal körülvett erdőszegélyek és a sík és dombos mezőgazdasági területek. A nevével ellentétben a sűrű erdőket nem kedveli. Ennek oka, hogy ragadozó madár lévén a kis rágcsálók élőhelyéhez közel telepszik meg. Leggyakrabban mezei pockot, erdei és házi egeret eszik, de olykor az énekesmadarak is prédájává válhatnak.

Évente 4-5 fióka bújik ki tojásaiból, melyeken a tojó majd egy hónapot kotlott. Elszaporodásukat számos tényező akadályozza. Mivel az emberekhez közel élnek, így veszélyt jelentenek rájuk a villamosvezetékek, de nem ritkán válnak autó vagy vonat gázolásának áldozatává. 

Új favorit: a mikrozöldek

Új favorit: a mikrozöldek

A modern gasztronómia számos érdekességet, izgalmas növényt hoz el az éttermekbe és az otthonokba, ilyenek a mikrozöldek is. A dolog lényege, hogy a növényt nem sokkal csírázás után learatják, így a picike növényke valódi energiabomba lesz, hiszen sokkal több tápanyagot tartalmaz, mint a kifejlett növény.

A mikrozöld valójában 14 napnál fiatalabb hajtás, melyen a csíráztatás után már megjelennek az első levélkék, de a növény maga még csak 3-10 centiméteres. Ha nem kerülne a tányérra, akkor további fejlődés után elérné a jól ismert méretet és formát, amivel a boltok polcain és a kertben is találkozhatunk. Nem összetévesztendők azonban a csírákkal, melyeket a vízben kell hajtatni, ezek azonban földben növekednek és szükségük van a napfényre vagy mesterséges megvilágításra. Abban is eltérés van köztük, hogy a csírák 2 nap alatt kihajtanak, a mikrozöldeknek azonban 1-2 hétre szükségük van a megfelelő állapot eléréséhez.

Kutatók szerint ezek a növények amilyen aprók, legalább annyira egészségesek, hiszen 4-6-szor több tápanyagot tartalmaznak, mint a kifejlett társaik. Gondoljunk csak bele, hogy a magban van minden szükséges “erő”, amitől egy növény nagyra tud nőni, és mindez a mikrozöldek esetén a kis növényben koncentráltan elérhető. Ez a tudás egyébként nem újkeletű, hiszen több ezer évvel ezelőtt a kínai tengerészek már vittek magukkal magokat az útra, amit aztán csíráztattak és elfogyasztottak.

Példának okáért nézzük a káposztát! Egy káposzta mikrozöldben, a normál fejlettségű példányhoz képest, 40-szer több E-vitamin, 6-szor több C-Vitamin és csaknem 70-szer több K-vitamin van.

Termesztésük némi odafigyeléssel könnyedén kivitelezhető, nincs szükséged másra, mint egy cserépre, de akár a papír tojásostálca is tökéletesen megfelel a célnak. Fúrj az aljára lyukakat és helyezd egy tálcára, hogy a víz ne csöpögjön ki az alján. Virágföldből, tőzegből és homokból készíts keveréket és 4 ujjnyi vastagon halmozd a tárolóba. Ezután jöhetnek a magok, amiket vékony földréteggel fedj le. Permetezővel öntözd minden nap legalább egyszer, de ne áztasd el, és arra is ügyelj, hogy ne száradjon ki. Biztosíts a növénykék számára elegendő napfényt, és segítsd a természet erejét mesterséges fényforrással is.

A szüretelésnek akkor jött el az ideje, ha 2 levélkezdemény már megjelent, de ne hagyd megnőni 10 centiméternél magasabbra a zöldet! Egy ollóval egyszerűen csippentsd le a kívánatos részt, a bennmaradt gyökeret szórd meg ismét földdel és magokkal, és kezdődhet újra a hajtatás. Fontos azonban kiemelni, hogy a nem megfelelő mag és termesztés következményeként baktériumok támadhatják meg a növényt, így például a Salmonella és az E. coli baktérium, így kismamáknak, gyerekeknek és gyenge immunrendszerű betegeknek nem ajánlott a fogyasztása.

Mikrozöld a legtöbb zöldségféléből lehet, a leggyakrabban salátát, borsót, retket, céklát, káposztát, bazsalikomot, rukkolát és spenótot vetnek be erre a célra. Több módon is felhasználhatók, egyrészt, a fentiekből kiderül, hogy roppant egészségesek, de izgalmas külsőt kölcsönöznek az ételeknek és remek fűszerek is.

A tél legnagyobb feladata: a favágás

A tél legnagyobb feladata: a favágás

Habár a kerti teendők a tél beköszöntével lecsökkennek, van azonban egy, aminek kifejezetten kedvez ez az időszak, ez pedig nem más, mint a favágás. Mivel a fáknak is szüksége van karbantartásra ahhoz, hogy egészségesek és biztonságosak legyenek, így semmiképp se odázzuk el ezt a feladatot. Íme, néhány jó tanács!

A téli időszak sok szempontból ideális a faápolásra, ilyenkor ugyanis a fák nyugalmi állapotban vannak, kevésbé terheljük a növényt. Mivel nem takarják levelek az ágakat, így könnyebb megállapítani, hol támadta meg a gomba, ráadásul kevesebbet kell majd “takarítani” a műveletek után. Bútorkészítőknek fontos, hogy ilyenkor a fa kevésbé reped, aki pedig tüzelőnek szánja, örülhet, hiszen a télen vágott fának alacsonyabb a nedvességtartalma. Utóbbi felhasználás esetében később azért nem árt a vágott fát még szárítani. Értelemszerűen ebben az időszakban madárfészkekkel sem kell számolni, sőt a fasebet ellepő kórokozókkal sem.

Az elöregedett, beteg, korhadásnak indult fákat érdemes ebben az időszakban kivágni, de természetesen előfordulhat, hogy egy-egy “példány” azért jut erre a sorsa, mert nem voltak elég körültekintőek a telepítésnél és nem számoltak a kifejlett növény méreteivel. Gyakran nem a teljes fát távolítják el, csupán ritkítják a beteg ágakat, vagy visszavágják, hogy ne lógjon rá a vezetékre.

Az első és legfontosabb, hogy felmérd, egyedül is megbirkózol-e a feladattal. A favágás nagyon veszélyes munka, könnyen lehet baj a szakszerűtlen mozdulatokból, esetlen eszközhasználatból. Komolyabb fák esetén érdemesebb szakembert hívni!

A favágás megkezdése előtt mindenképp érdeklődj a helyi önkormányzatnál, hogy kell-e engedélyt kérned a fakivágáshoz, nincs-e például újratelepítéshez kötve!

Egy kertből sem hiányozhat a vöröshagyma – Melyik a kedvenced?

Egy kertből sem hiányozhat a vöröshagyma – Melyik a kedvenced?

A magyaros konyha egyik alappillére a vöröshagyma, mely nyersen, sütve és pirítva is igen kedvelt. Nagyszerűsége abban rejlik, hogy önmagában is meg tudja határozni egy étel karakterét, de “háttér zenészként” is jól muzsikál. Nézzük, mit kell tudni a termesztéséről!

A vöröshagyma termesztése igen változatos körülmények között is sikeres lehet. Jól tűri a hideget, csírázása 4-5 ⁰C-on indul meg, a növekedési időszakban azonban az optimális hőmérséklet a 19⁰C. A csíranövények a -6⁰C-ot is eltűrik, a begyökerezett, fejlett növények pedig akár a -20⁰C-ot is. A növények növekedését befolyásolja a napi megvilágítás hossza, ez ugyanis hatással van a fejképződésre és az érésre. Vízigénye mérséklet, a rövid ideig tartó talajvizet is elviseli, a vegetációs időszakban azonban nem szereti a vízhiányt. 

Termesztésének legelterjedtebb módja a közvetlen magvetés, bizonyos esetekben azonban (például kevés csapadék), indokolt lehet az első évben a dughagyma nevelése, amit aztán a második évben ültetnek ki. Ezeken kívül lehetőség van még 4-6 hét alatt palántákat nevelni, majd a kedvezőtlen időjárási viszonyok elmúltával ezeket kiültetni.

A vöröshagymákat a külső burok színe, a termeszthetőség és a felhasználhatóság alapján szokták csoportosítani. A buroklevél színe lehet sárgásbarna, lila és fehér, termeszthetőség tekintetében lehetnek rövid nappalosak, átmenetiek és hosszú nappalosak, felhasználás szempontjából pedig lehetnek fűszerezésre, főzésre és nyers fogyasztásra alkalmasak.

Az egyik legismertebb fajtája a világhírű makói, mely termeszthető dughagymáról, termőképessége azonban nem kiugróan magas. Ennek klímarezisztens változata a Makói CR, de ott van még a Makói bronz is, ami az ország fő fajtája és magról termeszthető. Áttelelő fajta például a Glóbus, mely nem felmagzó típus, ha pedig enyhe ízre vágysz, akkor válaszd a Góliátot, mely ugyan kifejezetten hosszú tenyészidejű, de igen kellemes aromájú.

Számos betegség megtámadhatja ezt a növényt, ilyen például a hagymalégy, a hagyma peronoszpóra, a fuzáriumos betegségek és a botrítiszes betegségek. Ebből adódik, hogy a betegségek elleni védekezésre különösen ügyelni kell.

A vöröshagymának a népi gyógyászatban igen nagy szerepe van, ugyanis sok benne az ásványi só és az E-vitamin. Leggyakrabban légúti megbetegedések esetén alkalmazták, de magas vérnyomás és emésztőrendszeri panaszokra válaszul is bevetették. Ma már kutatások is bizonyítják, hogy a vöröshagyma segít a koleszterin karbantartásában és a kiegyensúlyozott keringés kialakításában. 

A legtöbb vöröshagymát Kínában, Indiában és az Egyesült Államokban termesztik, de kiemelkedik még Egyiptom, Brazília és Törökország is. Magyarországon csaknem 2,5 ezer hektáron termesztik, évente egy lakos 7-8 kilogrammot fogyaszt el belőle.

Kedvet kaptál a főzéshez? Íme egy klasszikus hagymás étel!


Etessük a madarakat télen! De mivel?

Etessük a madarakat télen! De mivel?

A zord téli időjárás sok madárfaj számára jelent igazi kihívást, vannak olyanok ugyanis, akik nem vándorolnak el délre a hideg idő beköszönte előtt, de akadnak olyanok is, akiknek a mi klímánk már „délinek” számít, így ők ide menekülnek az északi fagyok elől. Mai bejegyzésünkben összegyűjtöttük, hogy mit kell tudni a téli madáretetésről!

Télen az állatok, így a madarak is nehezebben jutnak táplálékhoz, megkönnyíthetjük hát a dolgukat, ha némi eleséget kínálunk nekik. Az etetést nagyjából novemberben kell kezdeni, sőt, ha új etetőhelyet szeretnénk „bejáratni”, akkor már szeptemberben belevághatunk. A madármenzát egészen áprilisig érdemes fenntartani, addig ugyanis bizonytalan a madarak tápanyagszerzése. Nem árt azonban tisztában lenni azzal, hogy az etetés egy hosszú távú vállalás, hiszen folyamatosnak kell lennie, nem maradhatnak ki hosszabb időszakok. Ennek oka, hogy a madárkák megszokják, hogy adott helyen élelemhez jutnak és sokszor pontosan annyi tartalékenergiával rendelkeznek, hogy az éjszakát túléljék, arra már nem biztos, hogy jut, hogy másnap új élelemforrás után kutassanak.

Szerencsére a madarak eleség tekintetében nem túl igényesek, vannak azonban, amiket kifejezetten szeretnek és vannak, amik rettentően károsak a kis szervezetükre. Alapvetően három élelmiszercsoportot érdemes az etetőbe tenni, így a legtöbb madárfaj igényeit lefedheted. Ezek pedig nem mások, mint  a magok, az állati zsiradékok és a gyümölcsök. Magok közül a legegyszerűbb, ha papagáj vagy pinty eleséget vásárolsz, de választhatod a napraforgómagot, a fekete napraforgót, a kölest, a lenmagot, a sótlan és nem pörkölt mogyorót, de akár a kesudiót és a pisztáciát is. Állati zsiradékok közül a cinkegolyó a legjobb választás, de a sótlan szalonnával, vajjal, lágy sajttal sem nyúlhatsz mellé. A gyümölcsök aduásza az alma, amit a madarak igen szeretnek, de próbálkozhatsz akár körtével és kökénnyel is. A legjobb, ha minden ételtípusból kerül az etetőbe, így biztosan nem marad hoppon egy madárka sem. A verebek, a cinegék és a pintyek például kifejezetten szeretik a napraforgóbelet, a rigó és a szajkó pedig legszívesebben almát csemegézik.

Vannak azonban ételek, melyek rettentő károsak és a madarak elhullásához vezethetnek, mivel hamar megsavanyodnak és bélbetegséget okozhatnak. Ilyen a kenyér, a pattogatott kukorica, a morzsa, a liszt, a zsemle, a nyers tészta, a száraz kutyaeledel vagy éppen a ropi. 

A tisztaság az állattartás esetében alapvető elvárás, nincs ez másként a téli madáretetésnél sem. Rendesen takarítsd ki az etetőtálcát, távolítsd el a maghéjakat, azok ugyanis azt az illúziót kelthetik, hogy az etető tele van, valós eleség azonban már nincsen benne, csak héj. Természetesen az itatóról sem szabad megfeledkezni, hiszen a fagyos időben nehezebben találnak vízforrást a madarak. Ügyelj arra, hogy a víztartó tiszta legyen és arra is, hogy ne fagyjon be.

A téli madáretetés egy jó fél éves vállalás, cserébe azonban segíthetsz a környezeted élőlényein, nem beszélve arról, hogy csodás megfigyelési élményekben lehet részed!