Author: Csorba Zsuzsanna

Így terem az értékes mogyoró

Így terem az értékes mogyoró

A hazai gyümölcstermő területek tizedén termelnek héjasokat, természetesen ennek nagy részét a dió teszi ki, míg mogyoró csupán 440 hektáron terem. Leginkább ízletes termése miatt ültetikjóllehet arányos felépítésének és küllemének köszönhetően a kert dísze lehetvesszőjéből pedig remek szerszámnyél és sétapálca is készülhet. Nézzük, mit kell tudni a mogyoróról és a termesztéséről.

A 2-5 méter magas mogyoróbokrok már a tőtől elágaznak, így tudnak igazán sűrű növényzetet alkotni. A mogyoró egylaki, hímvirágai, a barkák augusztusban jelennek meg, a rügyekre hasonlító nővirágok azonban ennél előbb, így a gazdáknak több különböző fajtájú mogyoróbokrot kell egyszerre ültetni, ha termést is szeretnének aratni.

Meglehetősen igényes növény: kedveli a napfényt, évi 1800 óra napsütésre van szüksége, de a közvetlen napsütést már kevésbé, sőt, érzékeny az erős szélre is, amit gyakran ágai és termései sínylenek meg. A hideget aránylag jól tűri, bár a tavaszi fagyok azért próbára teszik. Gyökerei sekélyen hatolnak a földbe, ebből adódóan igényli az öntözést és a jó vízgazdálkodású talajt, évi 650 milliméter csapadékra van szüksége. Nem kerülhető meg a mogyoró esetén a tápanyag-utánpótlás, vagyis a trágyázás sem, hiszen akkor érzi jól magát, ha talaja 2%-ban humuszt tartalmaz. Térigénye igen nagy, így érdemes a bokrokat 4-5 méterre ültetni egymástól.

A mogyoró termése makktermés, ami kis csoportokban nő az ágakon augusztus és október között. Akkor jött el a szüret ideje, amikor a termés már kiemelhető a makkból. Ilyenkor egy bokorról nagyjából 2-3 kg termés szedhető le. Átlagban 1 kg mogyoróból 0,5 kg bél fejthető ki, ami hozzávetőlegesen 2500 Ft/kg áron értékesíthető.

Míg a mogyoróbelet leginkább gasztronómiai céllal vásárolják fel, addig a mogyoróbokor vesszőiből a rugalmasságuknak köszönhetően sétapálca, de akár szerszámnyél is készülhet.

KUTATÓI PORTRÉ – Dr. Körmöczi Péter, a NAIK NÖKO Biotikus Stress Kutatási Csoport tudományos munkatársa

KUTATÓI PORTRÉ – Dr. Körmöczi Péter, a NAIK NÖKO Biotikus Stress Kutatási Csoport tudományos munkatársa

A NAIK tudományos műhelye több mint 1200 embert ölel fel. Kiváló koponyákkal dolgozunk itt együtt, akik életüket és egész munkásságukat a tudománynak szentelik. Sorozatunkban hétről hétre megismerkedhettek egy szakemberrel, ma Dr. Körmöczi Péterrel, aki a NAIK NÖKO Biotikus Stress Kutatási Csoport tudományos munkatársa.

Munka főbb irányai:

  • Trichoderma káros és hasznos tulajdonságainak vizsgálata
  • a pillangós növények és a Sinorhizobium baktériumok közötti szimbiózis vizsgálata
  • a gabonafélék biotikus stressz tényezőkkel szembeni ellenállóságának vizsgálata
  • az ellenállóság genetikai hátterének megismerését célzó molekuláris biológiai vizsgálatok

Hogy mondaná el egy laikusnak, hogy mivel foglalkozik?

Eddigi pályafutásom alatt volt szerencsém mikrobiológiával foglalkozni, azon belül is egy fonalas gombával (Trichoderma) káros és hasznos tulajdonságainak vizsgálatával. Ezt követően a pillangós növények és a Sinorhizobium baktériumok közötti szimbiózis vizsgálatával foglalkoztam. Itt számos molekuláris biológiai eljárást használtunk napi szinten, valamint a genetika és a növénybiológia is fontos szerephez jutott.

Így érkeztem el a jelenbe, csoportunk komplex kutatási program keretein belül vizsgálja a gabonafélék biotikus stressz tényezőkkel szembeni ellenállóságát. Ezen belül is elsősorban a mikotoxinokat termelő Aspergillus és Fusarium gombafajok, mint kórokozók állnak a figyelem középpontjában. Ezt a feladatot egészítik ki az ellenállóság genetikai hátterének megismerését célzó molekuláris biológiai vizsgálatok, így elsősorban ezen vizsgálatok elvégzése tartozik a fő faladataim közé.

A nemesítési programok megvalósításához elengedhetetlenül szükséges a megfelelő genetikai háttér biztosítása, melyen a Gabonakutató Kft. búzanemesítő munkatársaival szorosan együttműködve dolgozunk. Ennek köszönhetően már rendelkezünk megfelelő információkkal a genetikai sokféleségről és a populációstruktúráról számos hazai, valamint külföldi búza genotípust illetően.

Miért és hogyan vált kutatóvá?

Mint nagyon sok kisgyermek, így először én is állatorvos szerettem volna lenni, azonban viszonylag hamar beláttam, az a szakma nem biztos, hogy nekem való. Mivel gimnáziumi tanulmányaim során mikrobiológia tagozatra jártam, ekkor már nyilvánvaló volt számomra, hogy a későbbiekben laboratóriumban szeretnék dolgozni, bár ekkor még nem tudtam pontosan, hogy milyen keretek között. Azt, hogy jelenleg most itt vagyok, nagy részt a véletlennek köszönhetem és annak, hogy igazán jó és különleges embereket ismerhettem meg. Nagyon nagy szerepe van mindebben a gimnáziumi biológia tanárnőmnek, az egyetemi évek alatt pedig a témavezetőm volt az, aki mindvégig támogatott és hitt bennem. Sorra nyíltak előttem az ajtók és én csak szerettem volna jól kihasználni a lehetőségeket, így jutottam el a NAIK-hoz is. Azonban a családom, szüleim támogatása nélkül mindez nem sikerült volna. Legbüszkébb feleségemre vagyok, akit a közös munka révén sikerült megismernem és Marci fiunkra.

Mit szeret a kutatói pályában?

Habár a munkaidőm nagy részét a laboratóriumban és az irodában töltöm a számítógép előtt, nagyszerű, hogy van lehetőségem részt venni a szántóföldi munkákban is, mivel a természetet nagyon szeretem. Csoportunk tagjaival egy rendkívüli csapatot alkotunk, mindenki másban igazán tehetséges, így nagyon jól kiegészítjük egymást, szerintem ez nagy szerepet játszik abban, hogy sikeresen tudjuk végezni a munkánkat.

Milyen kutatásokat terveznek a jövőben?

A már fent említett vizsgálatainkat szeretném kiterjeszteni, tovább folytatni, így a terveink között szerepel egy úgynevezett asszociációs térképezési feladat elvégzése is. Ennek során a már meglévő genotípus adatokat, valamint a populáció struktúra adatokat, továbbá a szántóföldi vizsgálatokból származó fenotípus adatokat egyszerre használnánk fel. Ezek együttesen lehetővé tennék akár azt is, hogy olyan új génszakaszt/szakaszokat azonosítsunk, melyek kapcsolatban állhatnak valamely kórokozó elleni védekezéssel. A vizsgálataink összessége pedig azt célozza, hogy egy markerekkel támogatott szelekció valósulhasson meg, így segítve a nemesítők munkáját. Ugyanis, ha megfelelő információval rendelkezünk az egyes búza genotípusokról, akkor a nemesítés adott céljának megfelelő keresztezési partnereket irányítottan tudjuk kiválasztani, így rövidítve a nemesítés folyamatát. Ez a markertámogatott szelekció a jövőben biztos, hogy egyre nagyobb hangsúlyt fog kapni.

Ha pályakezdő lenne és most állna választás előtt, akkor milyen terület felé indulna el?

Nem igazán tudom, hogy milyen más hivatást is választhattam volna magamnak, de ha újra is kezdhetném, valószínűleg hasonló területen kötnék ki. Ennek ellenére, ami a legjobban kikapcsol az a sütés. Pár évvel ezelőtt ismerkedtem meg Libor Mária gasztroblogjával, így kezdtem el otthon a különféle kelt tészták készítését, bár az érdeklődés már korábban is megvolt anyukám révén, aki több, mint 20 évet dolgozott pékként. Az igazi áttörést azonban egy olyan szakácskönyv jelentette, amiben már csak vadkovásszal készített kenyér receptek voltak. A kezdeti nehézségek után sikerült beletanulnom, így már heti, havi rendszerességgel sütök itthon, hagyományos, lassú kelesztésű, vadkovászos kenyeret a család és a barátok nagy örömére. Szerencsére a közösségi médiában rábukkantam egy nagyon támogató közösségre a „Kovászlabor” csoportra, ahonnan szintén nagyon sok segítséget, hasznos tudást és tapasztalatot lehet szerezni. Ezek után azt mondhatom, hogy egy kézműves pékség életébe szívesen betekintenék, nagyon érdekes világot lehetne felfedezni.

KUTATÓI PORTRÉ – Balogh Péter, a NAIK Zöldségtermesztési Kutató Intézet (ZKI) munkatársa

KUTATÓI PORTRÉ – Balogh Péter, a NAIK Zöldségtermesztési Kutató Intézet (ZKI) munkatársa

A NAIK tudományos műhelye több mint 1200 embert ölel fel. Kiváló koponyákkal dolgozunk itt együtt, akik életüket és egész munkásságukat a tudománynak szentelik. Sorozatunkban hétről hétre megismerkedhettek egy szakemberrel, ma Balogh Péterrel, a NAIK Zöldségtermesztési Kutató Intézet (ZKI) uborkanemesítési csoport vezetője.

Szakterület: Uborka hibrid fajták nemesítése, a konzervuborka és a beth-alpha (minikígyó) uborka fajtatípusokban. A konzervuborka fajtákat hazánkon kívül számos más országban is termesztik, a beth-alpha fajtákat elsősorban a Mediterráneumban és a közel-keleti országokban, így cél az olyan fajták nemesítése, amelyek a hazai és nemzetközi vetőmagpiacon jelentős részarányt érnek el.

Mottó: „A jó nemesítő arról ismerszik meg, hogy szigorú, amikor a növényanyaga szelekciójáról van szó. Ez az alapja ugyanis annak, hogy a nemesítő kontrollálja a nemesítési anyagát és ne fordítva legyen.”

Munka főbb irányai:

  • Betegségellenállóságra való nemesítés: növénypatológus kollégájával Balogh Péternek elsőként sikerült a konzervuborka fajtatípusban olyan hibrideket előállítani, amiket a peronoszpóra gombabetegség nem tud legyűrni. Komplex, több betegséggel szemben is ellenálló fajtáik esetében ez kiegészül a lisztharmat és néhány vírusos betegséggel szembeni rezisztenciával is. A termés minősége iránti követelmények is nagyon megnövekedtek az utóbbi évtizedben, ezért nem könnyű ezt a sok különböző gént egyetlen hibridben összeépíteni.

Hogy mondaná el egy laikusnak, hogy mivel foglalkozik?

A célom egyre nagyobb termőképességű és egyre jobb minőségű fajták előállítása, keresztezések és kiválogatások segítségével. Szeretném elérni a lehető legtöbb betegségellenállóság beépítését, amelyek miatt kevesebb növényvédőszert kell a termesztés során használni. Ezeknek a nemesítéssel előállított fajtatulajdonságoknak a segítségével kivívni a termelők elégedettségét és egyszersmind legyőzni a konkurencia fajtáit.

Ez hogyan segíti a magyar agráriumot?

Az örökletesen betegségellenálló uborkafajták termesztése lehet az egyik pillére az egészséges, vegyszermaradékoktól mentes emberi táplálkozásnak. A világon szinte minden uborkanemesítő igyekezett ilyen fajtákat előállítani a ’80-as évekig. Ekkortól azonban a nemesítő-vetőmagtermelő cégek többsége növényvédőszer gyártó és forgalmazó cégekbe olvadt bele, és a rezisztencianemesítés gyorsan elsorvadt. Ma már csak kevesen dolgoznak betegségellenálló uborkák nemesítésén, mivel ez rendkívül költséges, nehéz és hosszadalmas munka.

Mit gondol, milyen érdekes fejlesztések/kutatási eredmények várhatóak a saját szakterületén a jövőben?

Egyértelműen a növényi biotechnológia és a molekuláris genetika újabb és újabb eredményei fognak a következő években átkerülni a nemesítési gyakorlatba. A nemesítést a leghatékonyabban a megkettőzött haploid technika (DH) tudná segíteni, ha sikerülne a mostaninál hatékonyabbá és olcsóbbá tenni a módszert. A molekuláris markerezés is sok apró segítséget tud már ma is nyújtani, de itt még várat magára a nemesítést áttörés értékűen segítő módszer.

Hosszú távon a klímaváltozás a zöldségnövényeket is súlyosan érinti majd, akkor is, ha az uborka már évtizedek óta az öntözött kultúrák kategóriájába tartozik. Az erős besugárzás, az időjárási és csapadékeloszlási szélsőségek jelentősen befolyásolják a termesztés sikerét. Az uborka génkészletét maradéktalanul és részleteiben is átvizsgálva lehet majd megmondani, hogy mely klimatikus kihívásokra van még a fajon belül olyan géntartalék, amit a nemesítés ténylegesen hasznosítani tud. Ez a korszak már nem annyira az egyes uborkafajtákról, hanem inkább az uborkáról, mint zöldségnövényről fog szólni.

Miért és hogyan vált kutatóvá?

A nemesítői pályára a véletlen folytán kerültem: a ZKI éppen nemesítőt keresett, amikor négy év termesztési gyakorlat után pályát szerettem volna módosítani. Az első években sokat kellett küzdeni azért, hogy megszűnjön a kutatásnak és a nemesítésnek a köztermesztéstől való elzártsága és a reális termelői igények képezzék egy-egy kutatási-nemesítési program alapját. Később viszont már azért kellett harcolni, hogy tágabb teret kapjon a kutatás és az innováció a fajtaelőállításban. Mára a ZKI-ban egy egészséges egyensúly alakult ki, az alkalmazott kutatást és a piaci térnyerést is szolgáló fajtaelőállítás között.

Mit szeret a kutatói pályában?

Ez a pálya nagyszerűen ötvözi a magas szintű elméleti tudást és a növények szeretetét. A munkánk eredményességét jelző visszacsatolás talán kissé lassú, hiszen egy fajta nemesítése 8-10 évet is igényel, de a termelői igényeket innovatívan kielégítő sikeres fajta létrehozása és széles körű termesztésbe vonása ezt bőségesen kárpótolja.

Mire a legbüszkébb?

Néhány év alatt sikerült elérnem, hogy a szántóföldi növényeknél már évtizedek óta alkalmazott hibridnemesítési metodika, a ZKI hibridnemesítésében is a mindennapi gyakorlat részévé váljon, az uborka, a görögdinnye, a paprika és a paradicsom esetében is. A ZKI-ban közel 20 éve olyan hibridnemesítési protokoll működik, ami egyszerre alkalmazza a hibridnemesítés megkérdőjelezhetetlen általános elveit és a zöldségnövényekre vonatkozó specialitásokat.

Mik a rövid távú céljai?

Jelenleg abiotikus stresszeket elviselő uborkafajták előállításán dolgozom, mivel a világ számos pontján egyre inkább arra kényszerülnek a termelők, hogy rosszabb klimatikus- és talajadottságú területeket is igénybe vegyenek a termesztéshez. Ehhez speciális fajtákra van szükség, amik jól tolerálják az optimálistól jelentősen eltérő körülményeket is. Az ehhez szükséges stressztűrő vonalakat már sikerült kiemelnünk és elindítanunk az ezekre épülő nemesítési programot, amelynek első fázisát a következő három évben szeretnénk befejezni.

Itt a sütőtök szezon!

Itt a sütőtök szezon!

Az őszi hónapok nagy kedvence a sütőtök. Nézzük meg, mit kell tudni erről a népszerű növényről, amiből fajtától függően kiadós krémleves, ínycsiklandó sütemény, mókás halloween tök és mutatós őszi dísz is készülhet.

A sütőtök eredetileg Közép- és Dél-Amerikából származik. A világban számos fajtája létezik, itthon Maxima és Bananina (banántök) fajták, a hosszú nyakú Cucurbita moschata, a Hokkaidó tök és a Cucurbita pepo terjedtek el, utóbbi egyébként kiváló alapanyag a Halloween töklámpáshoz. Október utolsó napjaiban ebből a típusból faragják ki az ünnep szimbólumává vált halloween tököket, melyek mókás és ijesztő arcokat mintáznak, fényükkel pedig különleges hangulatot varászolnak.

Általánosságban elmondható, hogy a sütőtök szereti a sok helyet és a meleget, nagy gyökérzetének köszönhetően viszont alacsonyabb a vízigénye, mint a főzőtöké. Talaj tekintetében kevésbé „válogatós”, szinte bárhol megterem, leszámítva a savas és vizes földet. A trágyázást meghálálja, érdemes 50–70 t/ha, fészektrágyaként 8–10 t/ha szerves trágyával számolni. A sütőtök magjait április végén vetik, 3-5 cm mélyre. Mivel fészkenként 4-6 maggal lehet számolni, így a teljes vetőmagszükséglet hektáronként 1,8-3 kg. Miután ősszel megcsípte a dér, akkor jöhet a termés betakarítása: hektáronként 30-50 tonna tökre számíthatunk. Kizárólag az érett darabokat szabad leszedni, kocsánnyal együtt és fagymentes, száraz helyen érdemes tárolni.

Magyarországon töktermő vidékek Szabolcs-Szatmár-Bereg megye és Nagydobos környéke is. Az egyik kedvelt tökfajta a Nagydobosi, melynek 4-8 kg-os termése lapított alakú, héja szürkés, húsa pedig narancssárga. A feldolgozóipar kedvence a megnyúlt gömb alakú Kiszombori, ennek rövidebb a tenyészideje, mint a Nagydobosié, jóllehet termése valamivel kisebb, 4-6 kg-os. Megnyúlt körtére emlékeztet az Orange fajta, melynek 2-4 kg-os példányai sötét narancs színűek.

Tápanyagokban igen gazdag eledel a sütőtök, nem véletlenül javasolják rendszerint az egészséges életmód követőinek, sőt, számos bébiétel alapanyagaként is jól szerepel. Titka abban rejlik, hogy sok karotint, C-vitamint, kalciumot és foszfort tartalmaz.

Megkívántad a sütőtököt? Íme egy szuper krémleves recept: https://cutt.ly/aebugtb

KUTATÓI PORTRÉ – dr. Csizmadia László, a NAIK Zöldségtermesztési Kutató Intézet ZRT. nemesítési csoportvezetője

KUTATÓI PORTRÉ – dr. Csizmadia László, a NAIK Zöldségtermesztési Kutató Intézet ZRT. nemesítési csoportvezetője

A NAIK tudományos műhelye több mint 1200 embert ölel fel. Kiváló koponyákkal dolgozunk itt együtt, akik életüket és egész munkásságukat a tudománynak szentelik. Sorozatunkban hétről hétre megismerkedhettek egy szakemberrel, ma dr. Csizmadia Lászlóval, aki a NAIK Zöldségtermesztési Kutató Intézet ZRT. nemesítési csoportvezetője.

Szakterület: zöldborsó-nemesítés

Munka főbb irányai:

  • termőképesség növelése,
  • betegségellenállóság,
  • termékminőség javítása

Hogy mondaná el egy laikusnak, hogy mivel foglalkozik?

Olyan új feldolgozóipari zöldborsófajták előállításával foglalkozom, amelyek konzerv és mélyhűtött formában is kiváló minőséget képviselnek. Ezt igazolja többek között az is, hogy a ZKI zöldborsó vetőmag eladásainak 60-80%-a exportra kerül, vagyis keresik a minőségi vetőmagot a külföldi vásárlók.

Mit gondol, milyen érdekes fejlesztések/kutatási eredmények várhatóak a saját szakterületén a jövőben?

Számítok rá, hogy a közeljövőben javított beltartalmú, komplex rezisztenciájú zöldborsófajták jelennek majd meg. A távolabbi jövőt nehezebb megjósolni, valószínűleg a génszerkesztés eredményeként számos újdonság fog megjelenni, ami bőven ad majd feladatot a kutatóknak.

Miért és hogyan vált kutatóvá?

Személyes okok miatt indultam el ezen a pályán: egyik nagybátyám állami díjas kukoricanemesítő volt, ő keltette fel az érdeklődésemet.

Mit szeret a kutatói pályában?

Szeretem a munkámban, hogy nagyon változatos, tele van kreativitást igénylő kihívásokkal. Azért van bennem némi irigység azokkal a szakmákkal szemben, ahol a munka sikeressége független az időjárástól.

Mire a legbüszkébb?

Az általam, illetve a közreműködésemmel nemesített több mint 30 fajtára vagyok a legbüszkébb.

Mik a rövid távú céljai?

Jelenleg elsősorban a szakmai célom, hogy sikeresen felépítsek két borsóbetegséggel (egy gomba és egy vírus kórokozó) szembeni rezisztencianemesítési programot.

Ha pályakezdő lenne és most állna választás előtt, akkor milyen terület felé indulna el?

Ha most lennék pályakezdő és új érdeklődési irány után kellene kutatnom, akkor valószínűleg a szoftverfejlesztés területét választanám.

Ezt kell tudnod a világ egyik legelterjedtebb táplálékáról, a rizsről

Ezt kell tudnod a világ egyik legelterjedtebb táplálékáról, a rizsről

Fehér, barna, vörös, basmati, jázmin, vad – ezek bizony a világ egyik legelterjedtebb szénhidrát-dús ételének, a rizsnek a típusai, melyeket emberek milliói fogyasztanak naponta. Nézzük, mit kell tudni a rizsről és milyen kutatások folynak a hazai termesztéssel kapcsolatban.

A rizs aminosav-összetétele miatt az egészséges táplálékok sorát erősíti, nem csoda hát, hogy a Földön élő emberek 60%-ának fő tápláléka. A rizsszemek színe és formája alapján 8000 fajta különül el, jóllehet némelyik típusok között csupán a szakavatott szemek tudnak különbséget tenni.

A rizs termesztésének három alappillére: a megfelelő hőmérséklet, az elegendő mennyiségű víz és a jó talaj. Azokat a területeket kedveli leginkább, ahol a nagyjából fél éves tenyészidő alatt az átlaghőmérséklet legalább 22 °C, a talaj pedig kissé savas és kötött, így a víz nem tud elszivárogni. A legnagyobb termésátlagot Egyiptomban, Ausztráliában és Görögországban tudja produkálni.

A szárazrizs csoportba tartozó típusok öntözés és árasztás nélkül termelhetőek. Ezek hozama azonban alacsonyabb az árasztásos termesztésűeknél. Ebből adódóan leginkább kisebb területeken, saját felhasználásra termelik őket főleg Ázsiában, Dél-Amerikában és Afrika bizonyos részein.

A rizstermesztés a magágykészítéssel kezdődik: ősszel, tavasszal vagy télen 10-15 cm-es szántással kell indítani, elvégezni a gyomirtást és a talajművelési feladatokat. A rizs a talajba sorban, vagy felületre szórva is vethető, a lényeg, hogy a talaj hőmérséklete 16 °C vagy annál melegebb legyen. Vízigénye 610mm és 1525 mm között van, de ha túlságosan áteresztő a talaj, akkor ennél nagyobb mennyiségre is szükség lehet. Kaliforniában például a kikelés után 30 napig váltakozva önözik és csapolják a területet. Amikor már 15-20 cm magasak a növények, akkor 2,5-5 cm vízzel árasztják el, majd ahogy növekszik a rizs, a vízmennyiséget is növelik, akár 10 cm-ig. Nagyjából 2-3 hónapig, a betakarításig tartják ezt a vízmennyiséget, amit egyébként túlfolyókkal ellátott gátakkal szabályoznak. A fejlettebb országokban a betakarításhoz kombájnokat használnak, utána pedig a mesterséges szárítás következik.

A rizstermelés hazai honosításával, termesztési módszerek kidolgozásával foglalkozik a NAIK égisze alá tartozó Öntözési és Vízgazdálkodási Kutatóintézet (ÖVKI) is. Talán furcsának tűnhet, hogy Magyarországon is lehet rizst termelni, a helyzet azonban az, hogy még éppen beleesünk a rizstermesztésre alkalmas zóna felső határába. Tény, hogy a hőmérséklet-ingadozás negatív ága és a „rosszkor jött fagyok” hátráltató tényezők, ezt kompenzálja azonban, hogy a rizsre veszélyes kórokozók sem szaporodnak olyan mértékben.

A kutatóintézetben egyébként árasztásos termelés helyett egy újfajta aerob módszert dolgoznak ki, amivel megvalósítható a víztakarékosság. Emellett természetesen stressztűrő fajokkal kísérleteznek, olyanokkal, amik a hazai klimatikus viszonyokhoz is képesek alkalmazkodni.

Ősz a kertben – Ezek a teendők várnak rád októberben!

Ősz a kertben – Ezek a teendők várnak rád októberben!

Októberben az idő hűvösebbre fordul, a napok rövidülni kezdenek, egyre gyakrabban kell hideg esővel és széllel számolni, így nem árt a kertet is felkészíteni ezekre a tényezőkre. Nézzük, milyen teendők várnak októberben!

Habár a legtöbb kerti „öröm” ilyenkor már a kis kamra polcain csücsül vagy a fagyasztó mélyén vár bevetésre, vannak még olyanok, amiket októberben kell betakarítani. Ilyen például a krumpli, amit érdemes még a téli fagyok előtt felszedni, az édesburgonya, a bab, a sárgarépa és a káposzta is. Néhány növényt még ültethetsz is ebben az időszakban, például a dughagymát és a lóbabot, de akár spenótot és salátát is.

Happy parents and child with harvested vegetables in garden

Ahogy szépen lassan kiürül a kertben a föld, magától értetődő, hogy annak a karbantartása a következő lépés. A felásással levegőt juttathatsz a talajba, de emellett ne feledkezz meg a trágyázásról sem. Minél mélyebbre sikerül juttatnod a tápláló anyagokat, annál jobban kiterjesztheted a talaj termőrétegét.

Október ideális hónap arra, hogy rendet vágj a portádon. Gyűjtsd össze az üres kaspókat, edényeket, cserepeket, hiszen itt az idő, hogy megkezdjék „téli álmukat”, hajtsd össze a fóliákat, gondoskodj a fél zacskó földekről, magokról, növényápolókról, hogy tavasszal is tudd majd használni őket. Ha üvegházad is van, itt az idő, hogy kívül-belül megtisztítsd, így ugyanis sokkal hatékonyabban tudnak dolgozni a napsugarak.

A gyümölcsösben érdemes még egy utolsó, lemosó permetezést eszközölni. Szakértők szerint ezt még a lombhullatás előtt kell megtenni, így a fertőtlenítés a lehullott leveleket is érinti. Ilyenkor metszik a ribizlit és az egrest, a málna- és szederborok új hajtásait is ekkortájt ültetik szét. Októberben cserjéket és fákat is ültethetsz, ha pedig sövényt szeretnél, annak telepítésére is ideális ez az időszak.

A kerti munkák elvégzésének legtöbb esetben ilyenkor már az időjárás vet gátat. Hajts rá a napsütéses és száraz időszakokra, akkor ugyanis jobban és élvezetesebben megy majd a munka. Ne feledd, kertészkedni közösen a legjobb! Vond be a család legkisebb tagjait is a kerti munkába, így értékes időt tölthettek együtt a szabadban.

KUTATÓI PORTRÉ – Dr. Süle Judit, PhD, a Magyar Tejgazdasági Kísérleti Intézet Kft. (MTKI Kft.) Biológiai K+F+I Osztályának tudományos munkatársa

KUTATÓI PORTRÉ – Dr. Süle Judit, PhD, a Magyar Tejgazdasági Kísérleti Intézet Kft. (MTKI Kft.) Biológiai K+F+I Osztályának tudományos munkatársa

A NAIK tudományos műhelye több mint 1200 embert ölel fel. Kiváló koponyákkal dolgozunk itt együtt, akik életüket és egész munkásságukat a tudománynak szentelik. Sorozatunkban hétről hétre megismerkedhettek egy szakemberrel, ma Dr. Süle Judittal, aki a Magyar Tejgazdasági Kísérleti Intézet Kft. (MTKI Kft.) Biológiai K+F+I Osztályának tudományos munkatársa.

Szakterület: tejtudomány és az élelmiszer-mikrobiológia

Mottó: „Mindenre van erőm Krisztusban, aki megerősít engem.” Filippi 4, 13.

Munka főbb irányai:

  • tejsavbaktériumok és bifidobaktériumok számbeli meghatározására alkalmas módszerek összehasonlító értékelése
  • tehén-, kecske-, juh- és tevetejből készített probiotikus savanyú tejtermékek hasznos élősejt-számának vizsgálata
  • tejsavbaktériumok izolálása különböző élőhelyekről (tej, aludttej, sajt, vaddisznó emésztőrendszer)
  • mikroorganizmusok probiotikus tulajdonságait mérő, in vitro vizsgálati módszerek fejlesztése

Hogy mondaná el egy laikusnak, hogy mivel foglalkozik?

A probiotikumok élő, szabad szemmel nem látható mikroorganizmusok, melyeket, ha nagy számban és életképes formában juttatunk a szervezetbe, számos jótékony hatást fejtenek ki az egészségre. A probiotikus mikroorganizmusok megtalálhatók savanyított tejtermékekben (pl. joghurt, kefir), kapszulázott étrend-kiegészítőkben. A fogyasztók számára kulcsfontosságú a probiotikumok hasznos élősejt-számának meghatározása és az általuk kifejtett jótékony hatások igazolása. Ezen jótétemények igazolására egy átfogó in vitro probiotikus tesztrendszer létrehozását tűztük ki.

Ez hogyan segíti a magyar agráriumot?

Kutatásaink eredményeként egy átfogó, probiotikus mikroorganizmusokra alkalmazható in vitro vizsgálati rendszer jön létre, amely bővíti az MTKI Kft. laboratóriumi szolgáltatásainak palettáját a jövőben. Impaktfaktoros folyóiratokban publikált közleményekkel is öregbítjük az MTKI hírnevét.

Mit gondol, milyen érdekes fejlesztések/kutatási eredmények várhatóak a saját szakterületén a jövőben?

Az élelmiszer-mikrobiológia területén egyre nagyobb kihívást jelent az újabb és újabb patogén mikroorganizmusok megjelenése. Az antibiotikum-rezisztencia fokozódásával egyre nagyobb szerepet kaptak és kapnak a probiotikumok. A személyre szabott diéták mellett az egyénre szelektált probiotikus törzsek alkalmazása lehet a kutatások egyik perspektivikus iránya.

Nagyobb időtávlatban az élelmiszer-mikrobiológiában még több automatizált vizsgálati rendszer bevezetésére/robotizálásra számítok. Jelenleg a „probiotikus” jelzőt csupán arra a termékre lehet ráírni, amely bizonyítottan egészségre jótékony hatásokat fejt ki. 15 év múlva a probiotikumok gyártói már rendelkezni fognak azokkal a deklarált vizsgálati metódusokkal és eredményekkel, amelyek révén bátran használhatják majd ezt a jelzőt.

Miért és hogyan vált kutatóvá?

A középiskolai évek döntően meghatározták életpályám alakulását. Büszke vagyok arra, hogy a Türr István Gimnázium speciális biológia tantervű osztályába járhattam, ahol tanáraim (Helt Gyuláné és Pénzes Ferenc) a tantárgyi ismereteim megalapozásán kívül az emberi értékek fontosságára (pl. tisztelet, odafigyelés, szorgalom, kitartás) is neveltek.

Az egyetemi éveim alatt olyan kiváló oktatókkal és egyben kutatókkal (Prof. Dr. Szigeti Jenő, Prof. Dr. Varga László, Dr. Krász Ádám) és munkatársakkal (Dr. Farkas László, Ankhelyi Istvánné Anikó, Göncz Ferencné Ica, Németh Ferenc) találkoztam, akiktől rengeteget tanulhattam, és akik nem csupán a tananyagot és a tapasztalataikat, hanem a szakma szeretetét is átadták.

A Magyar Tejgazdasági Kísérleti Intézet Kft. már doktori tanulmányaim ideje alatt nagymértékben segítette a kísérleteimhez szükséges laboreszközök, anyagok beszerzését. Nehézségek természetesen mindenütt vannak, de mindezek eltörpülnek a felsorolt pozitívumok mellett.

Mi a kedvenc története szakmai életével kapcsolatban?

Legkedvesebb történetem a doktori tanulmányaimhoz kötődik. Tevetejes joghurt gyártásához készülődtem kollégáimmal (Dr. Szücs Petrával és Németh Ferenccel). A tevetejet Dr. Nagy Péter c. egyetemi tanár, a dubaji Emirates Industries for Camel Milk & Products (EICMP) cég osztályvezetője és vezető szaporodásbiológus állatorvosa juttatta el légi közlekedés útján, hűtött körülmények között (0-8°C) Mosonmagyaróvárra, a SZE-MÉK akkreditált Élelmiszer- és Vízvizsgáló Laboratóriumába. Délután négykor érkezett meg a tevetej, melynek fermentációja egészen másnap hajnalig tartott. A kísérlet eredménye pedig két idegen nyelvű impaktfaktoros cikk lett. Hálával gondolok kollégáimra, akik segítették munkámat.

Mit szeret a kutatói pályában?

Azt csinálom, amit mindig is szerettem volna! Változatos a kutatói munka, nincs két egyforma napom. Új kihívásokkal, feladatokkal teli a kutatói pálya, a szakmai fejlődés kulcsa, hogy kellő szorgalommal, kitartással és alázattal készek legyünk új ismeretek elsajátítására.

Mire a legbüszkébb?

Sokat tettél értünk, Uram, Istenem, csodáiddal és terveiddel. Nincs Hozzád hasonló. Hirdetném és elbeszélném, de több az annál, semhogy fölsorolhatnám.” (Zsolt 40,6.)

Mik a rövid távú céljai?

A kutatói ranglétra fokozatainak végig járását tűztem ki rövid és hosszú távú célul. Az élelmiszeripar számos mikrobiológiai vonatkozású kérdést fogalmaz meg az Intézet felé, célom a felmerülő problémák megoldásában való aktív részvétel.

Ha pályakezdő lenne és most állna választás előtt, akkor milyen terület felé indulna el?

Ha most újra kezdeném, akkor is alapvetően ezt az életpályát választanám. A tejipari szakmérnöki és a mikrobiológusi képzést semmiképpen nem hagynám ki.

KUTATÓI PORTRÉ – Dr. Varga Jenő, a NAIK Gyümölcs- és Dísznövénytermesztési Kutatóintézet Fertődi Kutatóállomás vezetője

KUTATÓI PORTRÉ – Dr. Varga Jenő, a NAIK Gyümölcs- és Dísznövénytermesztési Kutatóintézet Fertődi Kutatóállomás vezetője

A NAIK tudományos műhelye több mint 1200 embert ölel fel. Kiváló koponyákkal dolgozunk itt együtt, akik életüket és egész munkásságukat a tudománynak szentelik. Sorozatunkban hétről hétre megismerkedhettek egy szakemberrel, ma Dr. Varga Jenővel, aki a NAIK Gyümölcs- és Dísznövénytermesztési Kutatóintézet Fertődi Kutatóállomás vezetője.

Szakterület: Nemesítés, fajtakutatás, kiemelt helyen feltüntetve a bogyósgyümölcsűek közül a fekete ribiszkét, a piros ribiszkét, valamint az almatermésűek közül a körtét.

Mottó: A kitartás és a sok munka előbb, vagy utóbb meghozza a várt eredményt.

Kutatási terület:

• Növényi genetikai erőforrások ex situ megőrzése, túlnyomórészt bogyós gyümölcsű fajokból, illetve, körte tájfajtákat magában foglaló, mintegy 1383 tételből álló gyűjtemény megfigyelése.

• Körte alanykutatási kísérletek: fajtakutatás, fajtamegfigyelések, teljesítmény vizsgálatok, stresszélettani megfigyelések.

• Drosophilla suzukii adatfelvételek, a kártevő folyamatos megfigyelése, a kártétel mérséklését szolgáló kísérletek beállítása, kiértékelése.

• Keresztezéses nemesítésből származó birs és alma hibridek, honosításra kerülő gyümölcsfajták értékelése, konkrét faj megjelölésével, körtenemesítés témában.

• Klimatikus változásokhoz adaptált bogyós gyümölcstermesztés technológiai fejlesztések: Ribiszke nemesítés, technológiai kísérletek (árnyékoló hálóval fedett málna és agrárerdészeti bogyós rendszerek) értékelése.

Hogy mondaná el egy laikusnak, hogy mivel foglalkozik?

Munkánk során a klímaváltozásból eredő problémák (napégés, rossz termékenyülés) kiküszöbölésére keresztezések tervezésével olyan utódokat állítunk elő, melyek jobban alkalmazkodnak a jelen problémáihoz. Szülőpárok kiválasztásával, párosításával, majd a kapott utódok válogatásával keressük a napjaink szélsőségeivel szemben leginkább ellenálló új fajtajelöltet.

Persze a nemesítés csak egy pillére a munkánknak. Amíg a keresztezések nem hoznak kedvező eredményeket, addig technológiai modellkísérletekkel próbáljuk vizsgálni a kutató profiljában szereplő bogyósok reakcióját árnyékolóhálóval fedett sátrakban, vagy agrárerdészeti rendszerekben.

Természetesen a gyümölcstermesztés nem választható el a növényvédelem kérdéskörétől, ezért a témában érintett új kórokozók, kártevők kérdése is kutatási feladat. Jelenleg az intézetben egy új, bogyós ültetvényekben jelentős károkat okozó kártevő a Pettyesszárnyú muslica (Drosophilla suzukii) megfigyelésével is foglalkozunk, kísérleti körülmények között szeretnénk tesztelni a védekezési lehetőségeket a kártevő visszaszorításának érdekében.

Ez hogyan segíti a magyar agráriumot?

A kutatás a technológiai újítások, az új lehetőségek alapja. Munkánkkal olyan megoldásokat keresünk a klimatikus szélsőségek tompítására, melyek reményeink szerint a későbbiekben a jövő termelőit fogják szolgálni. Célunk a bogyós ágazat kimozdítása a jelenlegi kedvezőtlen pozíciójából, a kapott eredmények beépítése a termelői munkába. Bízom benne, hogy munkánk lehetőséget nyújt egy fenntartható termesztéstechnológia kidolgozására. Folyamatos konzultációkkal kérjük ki a termelők problémáit, s arra törekszünk, hogy új tudományos eredményeinkkel, fajtajelöltjeinkkel, fajtáinkkal segíteni tudjuk a vállalkozó kedvű gazdákat.

Mit gondol, milyen érdekes fejlesztések/kutatási eredmények várhatóak a saját szakterületén a jövőben?

Jelenleg is fenntartunk fajta összehasonlító kísérleteket, és vizsgálunk több ezer magoncot, de azt nehéz megmondani, hogy a leszaporított hibridek valamelyikéből lesz-e valaha új fajta, eljut-e a magonc a fajtabejelentésig, vagy sem. Jelenleg a fekete ribiszke fajta összehasonlító kísérletemben elődeimtől örökölten 1998-ban keresztezett tételeket vizsgálok. A magoncok között található ígéretes jelölt, így előfordulhat, hogy néhány éven belül lesz új fajta is.

15 év távlatában talán már bátrabban jelenthetünk ki új eredményt, új fajtát. Azt, hogy milyen eredmények várhatók ennyi idő távlatában, nehéz megjósolni, hiszen 15 év múlva elképzelhető, hogy a körülmények és az igények is teljesen átalakulnak.

Miért és hogyan vált kutatóvá?

A tudományos pálya mosonmagyaróvári egyetemi tanulmányaim során kezdett körvonalazódni. Professzoraim indíttatására került tervbe a doktori iskola, a PhD fokozat elnyerése. Később az élet más felé irányított, de egy megkeresést követően öt éve eljutottam Fertődre a Kutatóintézethez. Tanulmányaim során mindig is érdekelt a tudomány, hajtott a kíváncsiság, a kertészet, a növények szeretete pedig még nagyobb lendületet adott elhivatottságomhoz.

Mi a kedvenc története szakmai életével kapcsolatban?

Doktori tanulmányaim során az egyetem egyik legkeményebb professzorával kerültem össze, akit mindenki csak óvatosan keresett fel. Később ezt az említett professzorom (aki egyben témavezetőm is lett doktori éveim alatt) is felemlegette, hogy őt bizony nem sokan keresték meg ilyen felkéréssel, kevesen voltak olyan bátrak, mert nála bizony nincs sumákolás, nincs lazítás, dolgozni kell. Mára tudom megérte, hiszen neki köszönhetem doktori címem, és jelenleg jó baráti kapcsolatban kollégákként köszönthetjük egymást az utcán. Köszönöm neki, hogy lehetővé tette számomra, hogy ide juthattam. Persze nem ő volt az egyetlen, aki ehhez hozzásegített.

Mit szeret a kutatói pályában?

Szeretem a kihívásokat, az új lehetőségeket, a kapcsolatokat, a pozitív gondolkodást, és örömmel tölt el, hogy munkámmal segíthetek a gazdáknak a termelési feltételek javításában. Hátrány a szakma alacsony megbecsülése, az olykor lenéző tekintetek. Ma már sem a tudományos fokozat, sem a kutatói pálya nem kapja meg azt az elismerést, ami járna neki. Nem utolsó sorban említenem kell az anyagi megbecsülés hiányát is, ami sajnos olykor a legnagyobb nehézségeket hozza a pálya iránti elhivatottságunk megingatásában.

Mire a legbüszkébb?

A kitartó munkára, családom, barátaim és kollégáim támogató segítségére és a munkám során elért szakmai sikerekre.

Mik a rövid távú céljai?

Rövid távú céljaim között a jelen problémáinak mielőbbi megoldása szerepel, munkámmal, munkánkkal a még lelkes és lendületben lévő termelőket szeretnénk szolgálni. Véleményem szerint azért vagyunk kutatóintézet, és azért vagyunk kutatók, hogy a felmerülő problémák kérdésköreiben legyen kihez fordulnia a gazdáknak.

Ha pályakezdő lenne és most állna választás előtt, akkor milyen terület felé indulna el?

Az biztos, hogy a természettől, a kertészettől, mai választásom során sem szakadnék el, mindenképpen valami hasonló szakterületben gondolkodnék. Hogy a kutatói pálya felé fordulnék-e, vagy sem, azt nem tudom, mert sok mindennek kellett így alakulni, hogy oda kerüljek, ahol vagyok. Két tématerületet tartok ma számomra fontosnak, a kutatást és az oktatást, így valószínű, ma sem döntenék másképp.

Szüreti forgatag régen és most

Szüreti forgatag régen és most

A szőlőtermesztők számára a legizgalmasabb időszak a szüret, ami fajtától, időjárástól függően akár október végéig is eltarthat. Nézzük, hogy nézett ki a szüret nagyanyáink idején és most!

A hagyományok szerint a szüret ősi gonoszűző zajkeltéssel indult, ezután kezdődött csak a tényleges és kemény munka. A szedők, akik általában nők voltak, egy görbe késsel vagy szőlőollóval vágták le a fürtöket, amit aztán a gyűjtőedénybe tettek. Innen a puttonyosok szőlőszállító edénybe pakolták a termést, amit aztán háton/vállon vittek a kádba. Itt a szőlő összetörésével kezdődött meg tulajdonképpen maga a borkészítés folyamata.

A betakarítás végeztével szüreti koszorút vittek a szüretelők körbe a vállukon, amit szőlővel, búzával és szalagokkal díszítettek. A szüreti mulatságot a földesúr szolgáltatta, a hangulat felelőse pedig a választott borkirály volt. Jellegzetes figura volt a forgatagban a piros ruhás bábu, a baksus, akinek neve Bacchus római boristenre utal, de nem hiányozhattak a népet szórakoztató csőszök sem. Természetesen a lakoma sem maradhatott el a munka után. A legtöbb háznál birkából vagy bárányból készült bográcsos ételt, kalácsot, húslevest, töltött káposztát és csörögefánkot tettek az asztalra.

A kicsike családi szőlőbirtokokon talán még megmaradt valamennyi ezekből a hagyományokból, a professzionális termelők azonban már komoly gépeket vetnek be. Nagyon sok helyen továbbra is a kézi munkaerő a nyerő a szőlő leszedésénél, néhány szőlősgazda azonban már a gépi technikának is bizalmat szavazott. Ezek a szőlőszedő gépek igen hatékonyak tudnak lenni, egyesek vibráló karjaikkal verik le a fürtöket, naponta akár 7 hektáron is képesek végigmenni.

A szüret egy valódi közösségi esemény, éppen ezért meg is adták a módját az ünneplésnek, sőt, sok helyen még a törvénykezést is felfüggesztették erre az időre. Az ünneplés hagyománya habár szolidabb formában, de ma is tovább él: szerte az országban rendeznek ugyanis ebben az időszakban szüreti fesztiválokat, ahol színes programokkal várják a kicsiket és a borbarát felnőtteket.