Szerző: Csorba Zsuzsanna

Nemkívánatos állatok a veteményesben

Nemkívánatos állatok a veteményesben

A konyhakertészek számára két dolog tud igazán nagy bosszúságot okozni. Az egyik, amikor az időjárás megtizedeli a termést, a másik pedig, amikor a kártevők teszik ugyanezt. Mai bejegyzésünkben három gyakori, a kert szempontjából kártékony állatot nézünk meg: a csigát, a levéltetvet és a vakondot.

Csiga

A meztelencsigák tavasztól jelentenek fenyegetést a kertre, leginkább a friss hajtásokat, az árnyékliliomot, a salátákat támadják meg, de valójában mindenbe szívesen belekóstolnak, ami az útjukba kerül. Éjszaka bújnak elő, látogatásukat nyálkás nyomvonaluk és harapásnyomaik jelzik. Ha szeretnél megszabadulni tőlük, akkor állíts nekik csapdát vagy kézzel szedegesd össze őket az éj leple alatt. Mivel nem kedvelik a rezet, hatásos lehet az is, ha rézszalagot teszel a virágágyások és cserepek köré. Egyes növények, mint az izsóp, a fokhagyma és a zsálya is segíthetnek a hívatlan vendégek távoltartásában.

Levéltetű

A friss zöldellő levelek és bimbók lakói a levéltetvek. Ezek a megtámadott leveleken szabad szemmel is láthatók, társasan telepednek meg és növényi nedvekkel táplálkoznak, minek következtében a növények anyagcseréje felborulhat, az érintett részek pedig eldeformálódhatnak. Sok természetes ellenségük létezik, ilyen például a katicabogár, a fátyolka, számos pókfajta, a cinege és a pinty is. Megjelenésük elkerülhető levendula, borsikafű, fokhagyma, koriander és metélőhagyma ültetésével is.

Vakond

A vakondról azt szokták mondani, hogy valójában nem kártevő, csak károkat is tud okozni. Jó barát abban a tekintetben, hogy sok kártevőt megeszik, így például előszeretettel fogyaszt lótücsköt, drótférget és cserebogár pajort. Ellenség azonban akkor, amikor kidönti a palántákat, aláássa a veteményest és alagutakat képez. Többféle módon lehet védekezni ellene, különösen hatásosak azok az eszközök, amik a kifinomult hallására és szaglására hatnak. Remek zajkeltő lehet például egy lelógatott szélcsengő, de szakboltokban kaphatók különféle szagos riasztók is, melyekkel elűzhetők a vakondok.

 

Megérett a meggy?

Megérett a meggy?

Édes-savanykás íz, gyönyörű bordó-piros árnyalat, lédús és egyben roppanós – ez bizony a meggy, amely a cseresznye rokonaként a nyár egyik nagy kedvence. Mai bejegyzésünkben a meggytermesztés témáját járjuk körül!

A hazai meggytermesztés nagy múltra tekint vissza, amit bizonyít, hogy igen gazdag génforrások és sok-sok tapasztalat áll a hazai gazdák rendelkezésére. A világon évente termő nagyjából 1 millió tonna meggynek megközelítőleg 5-6%-át adja Magyarország, ami 50-60 ezer tonna gyümölcsöt jelent.

Hazánk adottságai ideálisak a meggytermesztésre. A meggyfa jól viseli a hideget, mélynyugalmi állapotban, akár a -25 °C-ot is kibírja és egyébként, hosszabb ideig is van mélynyugalmi állapotban, mint például a cseresznye. Mivel később virágzik, így a virágok is kevésbé kitettek a fagykárnak, ráadásul a vízigénye sem mondható magasnak, évi 600 mm csapadék mellett már jól termeszthető. A jól levegőző vályogtalajt kedveli a leginkább, a kötött talajokban azonban nem terem megfelelően. Összességében a cseresznyénél jobban alkalmazkodik az időjárás kihívásaihoz és a talaj változatosságához, ezért tudott ilyen mértékben elterjedni Magyarországon.

Fája nem nő túl nagyra, így akár kisebb kertekbe is jó választás lehet. Ügyelni kell azonban arra, hogy a fák között elegendő (4 méteres tőtávolság) legyen, így ugyanis a betegségek nehezebben terjednek át egyik fáról a másikra. Gondozása során ügyelni kell a megfelelő metszésre, a tápanyagutánpótlásra és a növényvédelemre is. 

A nemesítéseknek köszönhetően ma már eltérő időpontokban érő fajtákkal is lehet találkozni: a Meteor például június elején terem, június végén pedig az Újfehértói fürtös és a méltán híres Pándy érik be.

Jótékony hatása nem vitatható: gazdag antioxidánsokban, nagyon magas a rosttartalma és káliumban is gazdag. Nyersen, kompótként, süteményben, levesben, mártásban is megállja a helyét és nagyon jól kombinálható húsokkal is. Íme egy szuper meggyes recept:

Kiváló fajta és ideális termőhely – Ezektől függ a bogyósok termésmennyisége

Kiváló fajta és ideális termőhely – Ezektől függ a bogyósok termésmennyisége

Az egészséges és bőséges termés titka – általában, és a bogyósok esetében is – a környezeti adottságok felmérése és a megfelelő fajta kiválasztása. Az ökológiai jellemzők közül a legfontosabb a domborzat, a talaj, az éghajlat és a vízháztartás feltérképezése. Ezt ma már szakértők is elvégzik helyetted, akik egy szakértői vélemény keretében tesznek javaslatot arra, hogy milyen bogyós fajtát válassz és mire ügyelj a termesztés során!

A jogi szabályozás értelmében a 2500 négyzetméternél nagyobb területű ültetvények árutermő ültetvénynek számítanak, így a telepítés előtt regisztrálni kell. Habár ma már nem kötelező a termőhely előzetes minősítése, nem érdemes azonban kihagyni ezt a lépést, hiszen egy ilyen szakvélemény segíthet a jövedelmezőség felépítésében felépítésében. Termőhelyminősítést a NAIK Gyümölcstermesztési Kutatóintézete is végez: a munka előkészítése után, helyszíni szemlén veszik szemügyre a szakemberek a környezeti adottságokat, majd ezek alapján megnevezik azokat a gyümölcsfajtákat, amik nagy biztonsággal termeszthetők az adott területen.

A domborzat vizsgálatakor a szakemberek a tengerszint feletti magasságot, a lejtő szögét, irányát mérik fel, vagyis azokat a tényezőket, amik befolyásolják a terület mezoklímáját. A tengerszint feletti magasság emelkedésével például a fényviszonyok javulnak, viszont az átlaghőmérséklet 100 méterenként csökken. De ugyanígy befolyásoló tényező a természetes és épített környezet és a talaj- és vízveszteség kérdése is.

A talaj tekintetében a fizikai jellemzőket kell felmérni, a tömődöttséget és a humuszosságot. Szántóföldi kultúra esetén a meglévő növényállomány jellemzőiből lehet a talaj minőségére következtetni. A talajról készül egy mélyszelvényes talajfeltáráson alapuló laboratóriumi vizsgálat is, hiszen előfordulhat, hogy a szemlén a talaj alkalmasnak tűnik a telepítésre, a laborvizsgálat során felmerülő talajhibák azonban keresztülhúzzák a terveket.

Magyarországon a napfényes órák száma 1800-2100 között van, az évi középhőmérséklet pedig 9,4-10,6 °C között mozog, ezek teszik lehetővé igazán a bogyósok termesztését.  Fontos az átlagok mellett figyelembe venni ezeknek a tényezőknek a havi alakulását is, hiszen az egyes fajok más-más igényekkel rendelkeznek a különböző fejlődési stádiumokban. Számításba kell venni a kora tavaszi kisugárzási fagyokat, a szállított fagyokat, a virágzás idején bekövetkező fagyos napok számát. Fontos kérdés az éves csapadékmennyiség is, ebből a szempontból a Dél-Dunántúlon és Nyugat-Dunántúlon kedvezőbb a termőterületek helyzete, mint az Északi-Hegyvidéki területeken. A száraz időszakok nyáron veszélyeztetik a termőrügyek kialakulását és a későn érő szeder termését.

A termőhely értékelésekor a vízháztartást is fel kell mérni. A szakértők feltérképezik a talajvíz elhelyezkedését, lejtős területeken a felszíni vizek elfolyását, a talajeróziót, síkvidéken pedig a belvíz mértékét. A vízháztartás kérdése azért kap kiemelt figyelmet, mivel a bogyósok nem bírják a tartós vízborítást, különösen a vegetációs időben. A vizsgálatok alapján a felmérés után a szakemberek a fajta mellett arra is javaslatot tesznek, hogy milyen öntözési gyakoriság, megoldások szükségesek.

Látható, hogy a sikeres bogyótermesztés kulcsa a megfelelő fajta mellett a megfelelő környezet. Legközelebbi posztunkban azt nézzük meg, hogy milyen igényei vannak a különféle bogyósoknak!

 

A bejegyzés A bogyósok termesztése (NAIK) című könyv alapján készült!

Termelés és fogyasztás – Kitalálod, hány kg baromfihúst fogyaszt évente egy átlagos magyar ember?

Termelés és fogyasztás – Kitalálod, hány kg baromfihúst fogyaszt évente egy átlagos magyar ember?

A mezőgazdaság értékelése jellemzően ágazatokra bontva történik meg. Ez lehetőséget nyújt arra, hogy kiderüljön, mely területeken sikeres és ígéretes egy adott terület, ország. Mai bejegyzésünkben azt nézzük meg, hogy Magyarország hogyan teljesített 2018-ban a különféle agrárágazatokban, és az is kiderül, hogy mennyit fogyasztottunk az egyes termékekből.

A legfontosabb szántóföldi növényeink a búza, a kukorica, a repce, a lucerna és a rozs. Összesen 2,3 millió hektáron termett 2018-ban gabona, ahonnan csaknem 15 millió tonna termést takarítottak be. Kiemelkedő értéket produkált a repce az előző évhez képest, hiszen elérte az 1 millió tonnás termésmennyiséget.

A kertészeti ágazaton belül a zöldség- és gyümölcstermesztés igen jelentős szerepet játszik. Ezt igazolja, hogy 2018-ban a teljes mezőgazdasági kibocsátás 13,6%-át adta ez az ágazat. Paradicsomból abban az évben 212 ezer tonna, almából 679 ezer tonna, meggyből 84 ezer tonna, cseresznyéből 12 ezer tonna, szőlőből pedig 533 ezer tonna termett.

Az állatállomány jó részét a tyúk tette ki (30 657 ezer darab) 2018-ban, ezt követte a sertés (2871 ezer darab), a juh (1108 ezer darab), végül pedig a szarvasmarha (884 darab). Az állattenyésztés egyébként az egyik legmeghatározóbb ágazat, hiszen a mezőgazdasági kibocsátás 35%-át adja.

A megtermelt növények egy része takarmányként hasznosul, másik része pedig az családi asztalra kerül. Felmerülhet a kérdés, hogy vajon milyen termékekből mennyit fogyasztanak az emberek. 2017-ben például az egy főre jutó éves tojásfogyasztás 145 darab, az ásványvíz fogyasztás 73 liter, a tejfogyasztás 53 liter volt. Éves szinten, fejenként 37 kg kenyeret, 29 kg burgonyát, 20 kg baromfihúst, 18 kg sertéshúst és 15 kg cukrot fogyasztottunk el.

A mezőgazdasági termelés célja, hogy ellássa az országot megfelelő mennyiségű és minőségű élelmiszerekkel és az export révén erősítse pozícióját és anyagi haszonra tegyen szert. A gazdák és a termelés erősödésével egyre több hazai élelmiszer kerülhet a polcokra, ez pedig az egész társadalomra pozitív hatással lehet.

A friss gyümölcsök piacát hódítják meg a hazai bogyósok

A friss gyümölcsök piacát hódítják meg a hazai bogyósok

Néhány évtizeddel ezelőtt a bogyós gyümölcsök termesztése igen jelentős volt idehaza. Mi történt azóta? Milyen globalizációs és klimatikus változások járultak hozzá a termelés visszaeséséhez? És milyen jövő vár a magyar szamócára, szederre, fekete ribiszkére? Jöjjenek a válaszok!

A bogyós gyümölcsök termesztésének fénykora az 1970-es, 1980-as évekre tehető. Ebben az időszakban a málna, a szamóca és a bébiételek és szörpök alapját adó, korán érő fekete ribiszke nemcsak az országhatárokon belül, hanem azokon túl is nagy sikert aratott. A XX. század végéhez közeledve jelent meg új fajtaként a tüskementes fekete szeder és a bodza is. Utóbbinak elterjedését az is segítette, hogy megváltoztak az élelmiszer alapanyagokra vonatkozó szabályozások, minek következtében előtérbe kerültek a természetes színezőanyagok, így például a bodza is.

A termesztés virágkorában a termőterületek robbanásszerű növekedésnek indultak a termesztésre alkalmas régiókban, fejlődött a feldolgozóipar, hideg és meleg feldolgozók épültek, mélyhűtő-üzemek létesültek, ráadásul az ivólevek, szörpök és lekvárok fogyasztása is növekedett.

Mára a bogyós gyümölcsök termelése jelentősen visszaesett, egyedül a bodza tudott erősíteni pozícióján: ma már 6500 hektáron termesztik. A visszaesés több oknak is betudható. Az egyik, hogy a gazdák formalizált egymásrautaltsága a kilencvenes évek elején megszűnt, megjelent a külföldi tőke és sokkal kiszolgáltatottabbak lettek. Ezzel párhuzamosan a munkaerőpiac átalakult, ebben a szférában egyre csökkent a dolgozók száma, minek köszönhetően a munkaerő költsége megnövekedett. A globalizáció pedig a piaci árversenyben állította kihívások elé a gazdákat.

A gazdasági nehézségek mellett azonban aggasztóbb, hogy a klimatikus viszonyok változása is kihatott a termesztésre. A bogyós gyümölcsök ugyanis a környezeti hatásokra rendkívül érzékenyek. A hetvenes években például Magyarország a fekete ribiszke termesztésének déli határán helyezkedett el, mára azonban ez a határ északabbra tolódott, nagyjából Lengyelország vonalába. Kertekben és fedett termesztésben azért még itthon is tudnak szépen teremni, különösen az új, rezisztens fajták, mint a Dyana és a Dorottya. A fekete ribiszke -és a többi bogyós- nemesítése jelenleg is folyik a NAIK Fertődi Kutatóállomásán, ahol az agrárerdészet bogyósokra szabott koncepcióját is tesztelik, ami megoldást jelenthet a klimatikus problémák egy részére.

A szamócák esetében a terméscsökkenés fő oka az volt, hogy a feldolgozó-üzemek bezárásával a friss piacon tudtak csak értékesíteni a termelők. A hazai szamóca e terepen a külföldivel szemben előnyösebb helyzetben van, hiszen a gazdák a biológiai érettséghez a legközelebb álló állapotban szedik le a gyümölcsöt és a szállítási idő is sokkal rövidebb. Ezek mind hozzájárulnak az ízletesebb szamócához. A málna esetén is a termesztés fenntartója a friss piac lehet, főleg, mivel a málna még rosszabbul viseli a tárolást. Nagy áttörést jelentett a sarjon termő fajták megjelenése, melyek jellegzetessége, hogy miután a sarj befejezi a növekedést, virágrügyben záródik és gyümölcsöt képez. A hazai szeder korábban kedvelt mélyhűtött és konzerves áru volt, ma leginkább, az előzőekhez hasonlóan, friss piacra termesztik, 1-2 hektáros ültetvényeken. A legnagyobb területen termesztett bogyós a bodza. Legelterjedtebb fajtája a Haschberg, a Fertődi Kutatóállomáson azonban a bodzanemesítés is terítéken van. Igazi különlegesség a magas piaci áron értékesíthető, de kizárólag a savanyú talajt kedvelő áfonya és a feldolgozásra alkalmas fekete berkenye is, ezek termesztése azonban elenyésző itthon.

A bogyós gyümölcsök termesztése tehát jelentősen átalakult az elmúlt évtizedekben, a hazai gyümölcsökre azonban mindenképp nagy szükség és kereslet lenne. A friss gyümölcsök piacának megcélzása jó stratégia lehet a gazdák számára, hiszen itt a külföldi áruval is fel tudják venni a versenyt.

„Gondozd otthon” – 15 ezer tő zöldségpalántát adományozott a NAIK rászoruló embereknek

„Gondozd otthon” – 15 ezer tő zöldségpalántát adományozott a NAIK rászoruló embereknek

„Gondozd otthon” névvel vette kezdetét a Nemzeti Agrárkutatási és Innovációs Központ (NAIK) legújabb kampánya, aminek célja az önellátás egy formájának, a hobbi- és konyhakertészetnek a népszerűsítése. Az akció nyitányaként 15 ezer tő zöldségpalántát adományozott a kutatóhálózat a Magyar Máltai Szeretetszolgálatnak, a Katolikus Karitásznak, továbbá Budafok-Tétény Önkormányzatának. A „Gondozd otthon” kezdeményezés mellé állt Borbás Marcsi is, aki hasznos tanácsaival száll be a közösségi média kampányba.

A paprika, paradicsom és uborka palánták átadása ünnepélyes keretek között zajlott a Budatétényi Rózsakertben, amelyen részt vett Dr. Gyuricza Csaba, a Nemzeti Agrárkutatási és Innovációs Központ főigazgatója, Szentkirályi Alexandra, kormányszóvivő, Karsay Ferenc, a XXII. kerület polgármestere, Győri-Dani Lajos, a Magyar Máltai Szeretetszolgálat ügyvezető alelnöke, valamint Écsy Gábor, a Katolikus Karitász – Caritas Hungarica országos igazgatója.

Az adományozott palánták alapanyagát a Zöldségtermesztési Kutató Intézet Zrt. kifejezetten hazai körülményekhez nemesített vetőmagjai szolgáltatták, olyan magyar fajták, amelyek nemzetközileg is nagy elismerésnek örvendenek.

„A mezőgazdaság rengeteg potenciált rejt még magában, nemcsak a professzionális, ipari szféra, hanem a magánemberek, családok számára is. A „Gondozd otthon” akcióval fel szeretnénk hívni a figyelmet ezekre a lehetőségekre. Hiszen, ha van megfelelő vetőmag, jó minőségű palánta, föld és a körülményeket is biztosítani tudjuk, akkor saját magunk is termelhetünk otthon, akár a balkonon is egészséges zöldségeket. Mindehhez pedig kiváló hazai vetőmagok állnak a rendelkezésünkre ” – mondta el Dr. Gyuricza Csaba, a NAIK főigazgatója.

Szentkirályi Alexandra, kormányszóvivő szerint „a megbízható forrásból származó hazai termékek iránti igény egyre inkább növekszik. Különösen az olyan időszakokban érezhetjük jelentőségüket, mint a most előállt járványhelyzetben. Éppen ezért lényeges, hogy keressük a kiváló minőségű, biztonságos, hazai élelmiszereket, amelyek egyébként magyar munkahelyek megmaradását és családok megélhetését is biztosítják. Hozzátette: amennyiben lehetőségünk van rá, mi magunk is termesszük ezeket – akár csak egy kis konyhakertben-, hiszen így láthatjuk azt is, hogy mennyi gondoskodás kell azoknak a növényeknek, amik a gazdáktól az asztalainkra kerülnek.

A „Gondozd otthon” kampány keretein belül 15 ezer tő paprika, paradicsom és uborka palántát juttatott el a NAIK a Magyar Máltai Szeretetszolgálatnak, a Katolikus Karitásznak, továbbá Budafok-Tétény Önkormányzatának. A szervezeteken keresztül kerülnek majd a növények a rászoruló családok és az idős emberek otthonaiba.

A szemléletformáló akció része, hogy a szervezők hasznos tanácsokkal segítik a kertészkedőket. Ebben vesz részt Borbás Marcsi is, aki tapasztalatait és kedvenc receptjeit osztja meg a kutatóhálózat Facebook oldalának követőivel.

A rendezett kert titkai

A rendezett kert titkai

A kerti munkák számának és gyakoriságának növekedésével egyre nagyobb kihívást jelent a kert rendben tartása. Mai bejegyzésünkben összegyűjtöttünk néhány tippet, amelyek segíthetnek a rendezettség érzetét kelteni!

Általánosságban elmondható, hogy egy kertet könnyebb létrehozni, mint fenntartani. Ha ugyanis nem fordítasz elég figyelmet a gondozásra, akkor egyre több, és egyre nagyobb problémák ütik majd fel a fejüket, a kertápolás pedig folyamatos „veszélyelhárítás” lesz.

Legyen rendszeres program a fűnyírás!

Ha szép és rendezett udvart szeretnél, akkor a legalapvetőbb tevékenység, amit a naptárba ismétlődő eseményként kell bevésned, az a fűnyírás. Időjárástól függ, hogy milyen időközönként kell a füvet nyírni: a tavaszi időszakban a leggyakrabban. Akkor lesz igazán kellemes látvány, ha nem vágod 5 cm-nél rövidebbre a szálakat!

Öntözni, öntözni!

A növények növekedéséhez vízre van szükség, amit napi öntözéssel tudsz kijuttatni a kertbe. Ha ez elmarad, akkor a korábban virító zöldségeid, virágaid elszáradnak és a gondozatlanság érzetét keltik. Minden reggel, még a nyári forróság előtt, és utána, este végezd el az öntözést!

Vedd fel a harcot a gyomokkal!

A kert és az udvar legnagyobb ellensége a gaz. A veteményesben, a házfal tövében, a térkő fugáiban, bárhol felütheti a fejét. Ezek eltávolításáról mindenképpen gondoskodj, ha ugyanis nem teszed meg, akkor elfelejtheted a rendezett kertedet!

Ne feledd a kerti tavat sem!

Kifejezetten jól mutathat a kertben egy tó vagy egy medence, ezek gondozása azonban külön feladat, sőt, nem is kicsi! A párolgás és a növények vízfelhasználása miatt a vízmennyiséget olykor pótolni kell, az algásodás megelőzése miatt a ellenőrizd a víz kémhatását és távolítsd el a felszínén lebegő szennyeződéseket is.

Legyen praktikus a kerti tároló

A kerti tároló rendben tartása hozzájárulhat ahhoz, hogy a kerted is rendezett legyen. Ha ugyanis nem találod a szerszámaidat, a növényvédő és tápanyag-utánpótlásra szolgáló szereket, akkor ezek a munkálatok könnyen „későbbre csúsznak”, esetleg teljesen elmaradnak. Sokat könnyít a feladatokon, ha minden szükséges eszköz egyszerre rendelkezésre áll.

A „kiegészítők”

Végül, de nem utolsósorban a „kiegészítőkre” is gondolj! Fesd le a kerti bútorokat, helyezz el fényforrásokat és díszeket a kertben, ezek ugyanis otthonosabbá varázsolhatják a területet.

Megfelelő takarmány, egészséges állat

Megfelelő takarmány, egészséges állat

Az állatok egészségének kulcsfontosságú komponense a takarmányozás, a bevitt tápanyagok és a környezeti hatások összessége. A táplálék emésztésének minősége, a felszívódó tápanyagok mennyisége a jó közérzetet, ezáltal a minőségi állattenyésztést teszi lehetővé.

Ahogy a természet ökoszisztémájának felborulásakor is káros, veszélyes folyamatok indulhatnak meg, ez a folyamat egy állat tápcsatornájában is lejátszódhat. Az állatok bélrendszerében lévő mikroorganizmusok egy ökoszisztéma részei, melyek együtt, mikrobiótát alkotva felelnek az állat egészségéért.

A haszonállatoknál a mikrobióta az állat energia-szabályozásában, a pH érték szabályozásában, a vitaminok és az aminosavak kezelésében, az anyagcsere folyamatokban játszik szerepet. Ezek összessége az állat immunrendszerére is nagy hatással van, a bélrendszer, bélbolyhok fejlődését segíti.

A bélrendszer működése a születéskor kezd kialakulni, amelyben az anyatejes táplálás miatt, az anyai mikrobiótának jelentős szerepe van. Ha ez az ökoszisztéma megbomlik, akkor az betegségek táptalaja lehet. Úgynevezett probiotikumok, azaz megfelelő mikroorganizmusok segítségével az egyensúly visszaállítható. 

A nagyüzemi állattenyésztés a haszonállatoknak, például a sertéseknek óriási stresszforrás lehet, amely felboríthatja az emésztőrendszeri mikrobióta helyes működését. A legkritikusabb időszak a szopós malacok elválasztása a kocától és a takarmányra való áttérés. Ekkor, a stresszhelyzetből és az új táplálékból kifolyólag megváltozik az egyedek mikrobiótája.

Korábban e folyamat ellen antibiotikumokkal, különféle fémek sóival védekeztek, de ezt a legtöbb országban betiltották. A kutatások bebizonyították, hogy a hangsúlyt a megelőzésre kell helyezni.

A felmérések alapján, a szopós malacok elválasztásakor a leggyakoribb káros baktériumok: a Salmonella, Clostridium és az Escherichia coli. Ezek a baktériumok hatással vannak az állatok növekedési ütemére, mikrobiótájuk fejlődésére, sőt gyakran elhullással járnak. Számos probiotikum, például a Enterococcus faecium, Bacillus, Lactobacillus hatékony szerepet tud betölteni a káros baktériumok elleni védekezésben.

A házi sertések megfelelő gondozását, a vaddisznók mikrobiótájának megfigyelése is segítette. Az eredeti környezetében élő vaddisznó bélflórája természetes módon tartalmaz Lactobacillust, ami védi az állat bélrendszerét és fejlődését, azaz természetes probiotikum. Ezzel szemben a háziasítás során a házi sertés bélflórája megváltozott.

A vaddisznó minták vizsgálata hozzájárul a sertéstenyésztés számára fontos probiotikus készítmények megtalálásához. Fontos, a helyes takarmányozás, hiszen a nagyüzemi sertéstartás termelékenységét, és egyben jövedelmezőségét tudjuk növelni vele.

Modern megoldások egy régi ágazatban: szarvasmarha-tenyésztés a XXI. században

Modern megoldások egy régi ágazatban: szarvasmarha-tenyésztés a XXI. században

A szarvasmarha-tenyésztés esetében is növekvő igény mutatkozik a hatékonyság növelésére. Ma már egyre több technológia tört be a piacra, ami elősegíti a kézi erő felváltását és az automatizálást. Összegyűjtöttünk néhány „okos” megoldást, amiket a marhatenyésztők alkalmaznak!

Etetés, almozás, fejés

Az automatizáció megjelent az etetés és az almozás területén, sőt a modernizáció a fejés folyamatára is kiterjedt: különféle fejőberendezések és fejőrobotok képesek végig kísérni a fejés teljes folyamatát, amely a következőkből áll: felhelyezés, stimuláció, tőgytisztítás, fejés és utófürösztés. Természetesen az itatók is automatizálhatók víznyomás vagy vízszint alapján. Ezeket a feladatokat a gépek emberi erő nélkül végzik el, ami igen nagy terhet vesz le a gazdák válláról.

Ellátás, kezelés

A nyakfogó a tejelő marháknál már használatos, a húsmarháknál azonban egyelőre ritkább. Az állatok megfogásában nyújt segítséget és igen előnyös, ha például valamilyen vizsgálatot szeretnél végrehajtani az állatokon. Az elhullás lehetőségét csökkentik azok a rendszerek, melyek a beteg, a normálistól eltérő egyedeket detektálják és jelzik a gondozóknak. Egészségi szempontból lényeges kérdés a körmözés, mely ma már billenőajtós körmöző kalodák segítségével is megoldható, a rendszer segítségével pedig pár perc alatt elvégezhető a folyamat.

Körülmények

Az állatok számára megfelelő körülmények megteremtése nemcsak erkölcsi kötelesség, de törvényi előírás is. A hőstressz különösen veszélyes a marhák számára, ugyanis a tejelők esetén a tejtermelés visszaeséséhez, a húsmarhák esetén pedig a takarmányfelvétel csökkenéséhez vezethet. Ezt küszöbölik ki a hőmérsékletet alapul vevő ventilátor-rendszerek, amik segítenek a kritikus helyzet elkerülésében és még a páratartalmat is képesek követni.

Ezek a fejlesztések ugyan még nem fordulnak elő minden hazai gazdaságban, a precíziós technológia térnyerése azonban kívánatos és szükséges azok számára, akik versenyben szeretnének maradni.

Így marad sokáig friss a meggy

Így marad sokáig friss a meggy

Sötétpiros szín, kerekded forma és kellemesen savanykás íz – ez jellemzi a mindenki által ismert meggyet, ami Magyarország egyik legfontosabb gyümölcse. Ez ugyanis a második legnagyobb területen termesztett növény itthon: 14-15 ezer hektáron 65-85 ezer tonnát termesztünk belőle évente. A NAIK munkatársai a meggytermesztéssel kapcsolatban is folytatnak kutatásokat, melyekkel új felhasználási irányokat alapoznak meg.

Alapvetően a meggy a felhasználás alapján lehet friss fogyasztásra alkalmas és ipari célra termesztett fajta, illetve léteznek olyan típusok, melyek kettős hasznosításúak. Leginkább feldolgozott formában fogyasztják a meggyet Európában, befőtt, gyümölcslé készül belőle, esetleg fagyasztva kerül az otthonokba. Nincs ez másként Magyarországon sem, jóllehet a magyar fajták friss fogyasztásra is kiválóan alkalmasak. Ahhoz azonban, hogy a friss fogyasztás aránya növekedni tudjon, növelni kell a fogyasztási időszak hosszát. Ez a megfelelő minőségű és különböző érési idejű fajták nemesítésével és a tárolás technológiájának fejlesztésével lehetséges.

A friss gyümölcsök eltarthatóságát növeli, ha a megfelelően érett állapotban történik a betakarítás, különösen azért, mivel a meggy nem utóérő típus, a szüret után pedig hamar romlásnak indul. Ezen segíthet a megfelelő tárolási technika megválasztása. A tárolás fontossága nemcsak az eltarthatósági idő növelésének szempontjából fontos, hanem a minőségi paraméterek megőrzésének tekintetében is. A legjellemzőbb tárolási módszer a hűtés, mely az életfolyamatokat lelassítja. Létezik ezen kívül a szabályozott légterű tárolás, melyet leginkább a zöldségek és gyümölcsök betárolásakor alkalmaznak és a CO2 és az O2 mennyiségét változtatják meg, hátránya azonban, hogy nagy mennyiségű gázra van szükség az eljárás során. A harmadik típus a módosított légterű hűtéses tárolás, melynek lényege, hogy a csomagolásból kiszívják a levegőt és megfelelő arányban juttatnak be gázokat, esetleg a gyümölcs saját légzését használják ki.

A NAIK Gyümölcs- és Dísznövénytermesztési Kutatóintézetben friss fogyasztásra is alkalmas meggyfajták beltartalmi értékeinek változását vizsgálják eltérő tárolási módok mellett. Három hazai fajtát vizsgálnak: az Érdi bőtermőt, az Újfehértói fürtöst és a Petri fajtát. A meggy egészségvédő szerepe széles körben ismert, 17 antioxidáns alkotóelemet tartalmaz, melyek közül a melatoninok, az egyes flavonoidok és az antocianinok a legfontosabbak.

A kutatók hat hetes tárolási időszakot vizsgálnak kétféle tárolási módszerrel: az egyik a normál légterű, a másik pedig a gyümölcs saját légzése által módosított légtér. A -80 °C-on tárolt mintákat felhasználás előtt kiolvasztják, kimagozzák és megdarálják, ezt a gyümölcspépet alkalmazzák a vizsgálatok során, melyek a különféle minőségi paraméterekre, a cukortartalomra, a pH-ra, a savasságra, a hamutartalomra, a nedvességtartalomra és a fajlagos elektromos vezetőképességre (sótartalomra utal) irányulnak.

Az eredmények rámutattak arra, hogy az összes cukortartalom egyik fajtában sem változott a tárolási idő alatt, a savasság azonban csökkent, amiből a gyümölcsökben lévő savak bomlására lehet következtetni. Ezzel összhangban azonban növekedett a gyümölcsök pH értéke, ami a karakteres, savanyú íz csökkenését jelenti. A jótékony hatású antocianinok, a flavonoidok, a fenolok és a teljes antioxidáns kapacitás is csökkent. Összességében tehát a tápérték ugyan nem változott, a kedvező élettani hatásaiból azonban veszített a gyümölcs.

A NAIK berkein belül a meggy-kutatások jelenleg is folynak. Az eddigi tapasztalatok azt mutatják, hogy a sav-és az antocianintartalom jó mérőszám lehet a későbbiekben is egy-egy tárolási technológia sikerességének jellemzésére.