Szerző: Csorba Zsuzsanna

A friss gyümölcsök piacát hódítják meg a hazai bogyósok

A friss gyümölcsök piacát hódítják meg a hazai bogyósok

Néhány évtizeddel ezelőtt a bogyós gyümölcsök termesztése igen jelentős volt idehaza. Mi történt azóta? Milyen globalizációs és klimatikus változások járultak hozzá a termelés visszaeséséhez? És milyen jövő vár a magyar szamócára, szederre, fekete ribiszkére? Jöjjenek a válaszok!

A bogyós gyümölcsök termesztésének fénykora az 1970-es, 1980-as évekre tehető. Ebben az időszakban a málna, a szamóca és a bébiételek és szörpök alapját adó, korán érő fekete ribiszke nemcsak az országhatárokon belül, hanem azokon túl is nagy sikert aratott. A XX. század végéhez közeledve jelent meg új fajtaként a tüskementes fekete szeder és a bodza is. Utóbbinak elterjedését az is segítette, hogy megváltoztak az élelmiszer alapanyagokra vonatkozó szabályozások, minek következtében előtérbe kerültek a természetes színezőanyagok, így például a bodza is.

A termesztés virágkorában a termőterületek robbanásszerű növekedésnek indultak a termesztésre alkalmas régiókban, fejlődött a feldolgozóipar, hideg és meleg feldolgozók épültek, mélyhűtő-üzemek létesültek, ráadásul az ivólevek, szörpök és lekvárok fogyasztása is növekedett.

Mára a bogyós gyümölcsök termelése jelentősen visszaesett, egyedül a bodza tudott erősíteni pozícióján: ma már 6500 hektáron termesztik. A visszaesés több oknak is betudható. Az egyik, hogy a gazdák formalizált egymásrautaltsága a kilencvenes évek elején megszűnt, megjelent a külföldi tőke és sokkal kiszolgáltatottabbak lettek. Ezzel párhuzamosan a munkaerőpiac átalakult, ebben a szférában egyre csökkent a dolgozók száma, minek köszönhetően a munkaerő költsége megnövekedett. A globalizáció pedig a piaci árversenyben állította kihívások elé a gazdákat.

A gazdasági nehézségek mellett azonban aggasztóbb, hogy a klimatikus viszonyok változása is kihatott a termesztésre. A bogyós gyümölcsök ugyanis a környezeti hatásokra rendkívül érzékenyek. A hetvenes években például Magyarország a fekete ribiszke termesztésének déli határán helyezkedett el, mára azonban ez a határ északabbra tolódott, nagyjából Lengyelország vonalába. Kertekben és fedett termesztésben azért még itthon is tudnak szépen teremni, különösen az új, rezisztens fajták, mint a Dyana és a Dorottya. A fekete ribiszke -és a többi bogyós- nemesítése jelenleg is folyik a NAIK Fertődi Kutatóállomásán, ahol az agrárerdészet bogyósokra szabott koncepcióját is tesztelik, ami megoldást jelenthet a klimatikus problémák egy részére.

A szamócák esetében a terméscsökkenés fő oka az volt, hogy a feldolgozó-üzemek bezárásával a friss piacon tudtak csak értékesíteni a termelők. A hazai szamóca e terepen a külföldivel szemben előnyösebb helyzetben van, hiszen a gazdák a biológiai érettséghez a legközelebb álló állapotban szedik le a gyümölcsöt és a szállítási idő is sokkal rövidebb. Ezek mind hozzájárulnak az ízletesebb szamócához. A málna esetén is a termesztés fenntartója a friss piac lehet, főleg, mivel a málna még rosszabbul viseli a tárolást. Nagy áttörést jelentett a sarjon termő fajták megjelenése, melyek jellegzetessége, hogy miután a sarj befejezi a növekedést, virágrügyben záródik és gyümölcsöt képez. A hazai szeder korábban kedvelt mélyhűtött és konzerves áru volt, ma leginkább, az előzőekhez hasonlóan, friss piacra termesztik, 1-2 hektáros ültetvényeken. A legnagyobb területen termesztett bogyós a bodza. Legelterjedtebb fajtája a Haschberg, a Fertődi Kutatóállomáson azonban a bodzanemesítés is terítéken van. Igazi különlegesség a magas piaci áron értékesíthető, de kizárólag a savanyú talajt kedvelő áfonya és a feldolgozásra alkalmas fekete berkenye is, ezek termesztése azonban elenyésző itthon.

A bogyós gyümölcsök termesztése tehát jelentősen átalakult az elmúlt évtizedekben, a hazai gyümölcsökre azonban mindenképp nagy szükség és kereslet lenne. A friss gyümölcsök piacának megcélzása jó stratégia lehet a gazdák számára, hiszen itt a külföldi áruval is fel tudják venni a versenyt.

„Gondozd otthon” – 15 ezer tő zöldségpalántát adományozott a NAIK rászoruló embereknek

„Gondozd otthon” – 15 ezer tő zöldségpalántát adományozott a NAIK rászoruló embereknek

„Gondozd otthon” névvel vette kezdetét a Nemzeti Agrárkutatási és Innovációs Központ (NAIK) legújabb kampánya, aminek célja az önellátás egy formájának, a hobbi- és konyhakertészetnek a népszerűsítése. Az akció nyitányaként 15 ezer tő zöldségpalántát adományozott a kutatóhálózat a Magyar Máltai Szeretetszolgálatnak, a Katolikus Karitásznak, továbbá Budafok-Tétény Önkormányzatának. A „Gondozd otthon” kezdeményezés mellé állt Borbás Marcsi is, aki hasznos tanácsaival száll be a közösségi média kampányba.

A paprika, paradicsom és uborka palánták átadása ünnepélyes keretek között zajlott a Budatétényi Rózsakertben, amelyen részt vett Dr. Gyuricza Csaba, a Nemzeti Agrárkutatási és Innovációs Központ főigazgatója, Szentkirályi Alexandra, kormányszóvivő, Karsay Ferenc, a XXII. kerület polgármestere, Győri-Dani Lajos, a Magyar Máltai Szeretetszolgálat ügyvezető alelnöke, valamint Écsy Gábor, a Katolikus Karitász – Caritas Hungarica országos igazgatója.

Az adományozott palánták alapanyagát a Zöldségtermesztési Kutató Intézet Zrt. kifejezetten hazai körülményekhez nemesített vetőmagjai szolgáltatták, olyan magyar fajták, amelyek nemzetközileg is nagy elismerésnek örvendenek.

„A mezőgazdaság rengeteg potenciált rejt még magában, nemcsak a professzionális, ipari szféra, hanem a magánemberek, családok számára is. A „Gondozd otthon” akcióval fel szeretnénk hívni a figyelmet ezekre a lehetőségekre. Hiszen, ha van megfelelő vetőmag, jó minőségű palánta, föld és a körülményeket is biztosítani tudjuk, akkor saját magunk is termelhetünk otthon, akár a balkonon is egészséges zöldségeket. Mindehhez pedig kiváló hazai vetőmagok állnak a rendelkezésünkre ” – mondta el Dr. Gyuricza Csaba, a NAIK főigazgatója.

Szentkirályi Alexandra, kormányszóvivő szerint „a megbízható forrásból származó hazai termékek iránti igény egyre inkább növekszik. Különösen az olyan időszakokban érezhetjük jelentőségüket, mint a most előállt járványhelyzetben. Éppen ezért lényeges, hogy keressük a kiváló minőségű, biztonságos, hazai élelmiszereket, amelyek egyébként magyar munkahelyek megmaradását és családok megélhetését is biztosítják. Hozzátette: amennyiben lehetőségünk van rá, mi magunk is termesszük ezeket – akár csak egy kis konyhakertben-, hiszen így láthatjuk azt is, hogy mennyi gondoskodás kell azoknak a növényeknek, amik a gazdáktól az asztalainkra kerülnek.

A „Gondozd otthon” kampány keretein belül 15 ezer tő paprika, paradicsom és uborka palántát juttatott el a NAIK a Magyar Máltai Szeretetszolgálatnak, a Katolikus Karitásznak, továbbá Budafok-Tétény Önkormányzatának. A szervezeteken keresztül kerülnek majd a növények a rászoruló családok és az idős emberek otthonaiba.

A szemléletformáló akció része, hogy a szervezők hasznos tanácsokkal segítik a kertészkedőket. Ebben vesz részt Borbás Marcsi is, aki tapasztalatait és kedvenc receptjeit osztja meg a kutatóhálózat Facebook oldalának követőivel.

A rendezett kert titkai

A rendezett kert titkai

A kerti munkák számának és gyakoriságának növekedésével egyre nagyobb kihívást jelent a kert rendben tartása. Mai bejegyzésünkben összegyűjtöttünk néhány tippet, amelyek segíthetnek a rendezettség érzetét kelteni!

Általánosságban elmondható, hogy egy kertet könnyebb létrehozni, mint fenntartani. Ha ugyanis nem fordítasz elég figyelmet a gondozásra, akkor egyre több, és egyre nagyobb problémák ütik majd fel a fejüket, a kertápolás pedig folyamatos „veszélyelhárítás” lesz.

Legyen rendszeres program a fűnyírás!

Ha szép és rendezett udvart szeretnél, akkor a legalapvetőbb tevékenység, amit a naptárba ismétlődő eseményként kell bevésned, az a fűnyírás. Időjárástól függ, hogy milyen időközönként kell a füvet nyírni: a tavaszi időszakban a leggyakrabban. Akkor lesz igazán kellemes látvány, ha nem vágod 5 cm-nél rövidebbre a szálakat!

Öntözni, öntözni!

A növények növekedéséhez vízre van szükség, amit napi öntözéssel tudsz kijuttatni a kertbe. Ha ez elmarad, akkor a korábban virító zöldségeid, virágaid elszáradnak és a gondozatlanság érzetét keltik. Minden reggel, még a nyári forróság előtt, és utána, este végezd el az öntözést!

Vedd fel a harcot a gyomokkal!

A kert és az udvar legnagyobb ellensége a gaz. A veteményesben, a házfal tövében, a térkő fugáiban, bárhol felütheti a fejét. Ezek eltávolításáról mindenképpen gondoskodj, ha ugyanis nem teszed meg, akkor elfelejtheted a rendezett kertedet!

Ne feledd a kerti tavat sem!

Kifejezetten jól mutathat a kertben egy tó vagy egy medence, ezek gondozása azonban külön feladat, sőt, nem is kicsi! A párolgás és a növények vízfelhasználása miatt a vízmennyiséget olykor pótolni kell, az algásodás megelőzése miatt a ellenőrizd a víz kémhatását és távolítsd el a felszínén lebegő szennyeződéseket is.

Legyen praktikus a kerti tároló

A kerti tároló rendben tartása hozzájárulhat ahhoz, hogy a kerted is rendezett legyen. Ha ugyanis nem találod a szerszámaidat, a növényvédő és tápanyag-utánpótlásra szolgáló szereket, akkor ezek a munkálatok könnyen „későbbre csúsznak”, esetleg teljesen elmaradnak. Sokat könnyít a feladatokon, ha minden szükséges eszköz egyszerre rendelkezésre áll.

A „kiegészítők”

Végül, de nem utolsósorban a „kiegészítőkre” is gondolj! Fesd le a kerti bútorokat, helyezz el fényforrásokat és díszeket a kertben, ezek ugyanis otthonosabbá varázsolhatják a területet.

Megfelelő takarmány, egészséges állat

Megfelelő takarmány, egészséges állat

Az állatok egészségének kulcsfontosságú komponense a takarmányozás, a bevitt tápanyagok és a környezeti hatások összessége. A táplálék emésztésének minősége, a felszívódó tápanyagok mennyisége a jó közérzetet, ezáltal a minőségi állattenyésztést teszi lehetővé.

Ahogy a természet ökoszisztémájának felborulásakor is káros, veszélyes folyamatok indulhatnak meg, ez a folyamat egy állat tápcsatornájában is lejátszódhat. Az állatok bélrendszerében lévő mikroorganizmusok egy ökoszisztéma részei, melyek együtt, mikrobiótát alkotva felelnek az állat egészségéért.

A haszonállatoknál a mikrobióta az állat energia-szabályozásában, a pH érték szabályozásában, a vitaminok és az aminosavak kezelésében, az anyagcsere folyamatokban játszik szerepet. Ezek összessége az állat immunrendszerére is nagy hatással van, a bélrendszer, bélbolyhok fejlődését segíti.

A bélrendszer működése a születéskor kezd kialakulni, amelyben az anyatejes táplálás miatt, az anyai mikrobiótának jelentős szerepe van. Ha ez az ökoszisztéma megbomlik, akkor az betegségek táptalaja lehet. Úgynevezett probiotikumok, azaz megfelelő mikroorganizmusok segítségével az egyensúly visszaállítható. 

A nagyüzemi állattenyésztés a haszonállatoknak, például a sertéseknek óriási stresszforrás lehet, amely felboríthatja az emésztőrendszeri mikrobióta helyes működését. A legkritikusabb időszak a szopós malacok elválasztása a kocától és a takarmányra való áttérés. Ekkor, a stresszhelyzetből és az új táplálékból kifolyólag megváltozik az egyedek mikrobiótája.

Korábban e folyamat ellen antibiotikumokkal, különféle fémek sóival védekeztek, de ezt a legtöbb országban betiltották. A kutatások bebizonyították, hogy a hangsúlyt a megelőzésre kell helyezni.

A felmérések alapján, a szopós malacok elválasztásakor a leggyakoribb káros baktériumok: a Salmonella, Clostridium és az Escherichia coli. Ezek a baktériumok hatással vannak az állatok növekedési ütemére, mikrobiótájuk fejlődésére, sőt gyakran elhullással járnak. Számos probiotikum, például a Enterococcus faecium, Bacillus, Lactobacillus hatékony szerepet tud betölteni a káros baktériumok elleni védekezésben.

A házi sertések megfelelő gondozását, a vaddisznók mikrobiótájának megfigyelése is segítette. Az eredeti környezetében élő vaddisznó bélflórája természetes módon tartalmaz Lactobacillust, ami védi az állat bélrendszerét és fejlődését, azaz természetes probiotikum. Ezzel szemben a háziasítás során a házi sertés bélflórája megváltozott.

A vaddisznó minták vizsgálata hozzájárul a sertéstenyésztés számára fontos probiotikus készítmények megtalálásához. Fontos, a helyes takarmányozás, hiszen a nagyüzemi sertéstartás termelékenységét, és egyben jövedelmezőségét tudjuk növelni vele.

Modern megoldások egy régi ágazatban: szarvasmarha-tenyésztés a XXI. században

Modern megoldások egy régi ágazatban: szarvasmarha-tenyésztés a XXI. században

A szarvasmarha-tenyésztés esetében is növekvő igény mutatkozik a hatékonyság növelésére. Ma már egyre több technológia tört be a piacra, ami elősegíti a kézi erő felváltását és az automatizálást. Összegyűjtöttünk néhány „okos” megoldást, amiket a marhatenyésztők alkalmaznak!

Etetés, almozás, fejés

Az automatizáció megjelent az etetés és az almozás területén, sőt a modernizáció a fejés folyamatára is kiterjedt: különféle fejőberendezések és fejőrobotok képesek végig kísérni a fejés teljes folyamatát, amely a következőkből áll: felhelyezés, stimuláció, tőgytisztítás, fejés és utófürösztés. Természetesen az itatók is automatizálhatók víznyomás vagy vízszint alapján. Ezeket a feladatokat a gépek emberi erő nélkül végzik el, ami igen nagy terhet vesz le a gazdák válláról.

Ellátás, kezelés

A nyakfogó a tejelő marháknál már használatos, a húsmarháknál azonban egyelőre ritkább. Az állatok megfogásában nyújt segítséget és igen előnyös, ha például valamilyen vizsgálatot szeretnél végrehajtani az állatokon. Az elhullás lehetőségét csökkentik azok a rendszerek, melyek a beteg, a normálistól eltérő egyedeket detektálják és jelzik a gondozóknak. Egészségi szempontból lényeges kérdés a körmözés, mely ma már billenőajtós körmöző kalodák segítségével is megoldható, a rendszer segítségével pedig pár perc alatt elvégezhető a folyamat.

Körülmények

Az állatok számára megfelelő körülmények megteremtése nemcsak erkölcsi kötelesség, de törvényi előírás is. A hőstressz különösen veszélyes a marhák számára, ugyanis a tejelők esetén a tejtermelés visszaeséséhez, a húsmarhák esetén pedig a takarmányfelvétel csökkenéséhez vezethet. Ezt küszöbölik ki a hőmérsékletet alapul vevő ventilátor-rendszerek, amik segítenek a kritikus helyzet elkerülésében és még a páratartalmat is képesek követni.

Ezek a fejlesztések ugyan még nem fordulnak elő minden hazai gazdaságban, a precíziós technológia térnyerése azonban kívánatos és szükséges azok számára, akik versenyben szeretnének maradni.

Így marad sokáig friss a meggy

Így marad sokáig friss a meggy

Sötétpiros szín, kerekded forma és kellemesen savanykás íz – ez jellemzi a mindenki által ismert meggyet, ami Magyarország egyik legfontosabb gyümölcse. Ez ugyanis a második legnagyobb területen termesztett növény itthon: 14-15 ezer hektáron 65-85 ezer tonnát termesztünk belőle évente. A NAIK munkatársai a meggytermesztéssel kapcsolatban is folytatnak kutatásokat, melyekkel új felhasználási irányokat alapoznak meg.

Alapvetően a meggy a felhasználás alapján lehet friss fogyasztásra alkalmas és ipari célra termesztett fajta, illetve léteznek olyan típusok, melyek kettős hasznosításúak. Leginkább feldolgozott formában fogyasztják a meggyet Európában, befőtt, gyümölcslé készül belőle, esetleg fagyasztva kerül az otthonokba. Nincs ez másként Magyarországon sem, jóllehet a magyar fajták friss fogyasztásra is kiválóan alkalmasak. Ahhoz azonban, hogy a friss fogyasztás aránya növekedni tudjon, növelni kell a fogyasztási időszak hosszát. Ez a megfelelő minőségű és különböző érési idejű fajták nemesítésével és a tárolás technológiájának fejlesztésével lehetséges.

A friss gyümölcsök eltarthatóságát növeli, ha a megfelelően érett állapotban történik a betakarítás, különösen azért, mivel a meggy nem utóérő típus, a szüret után pedig hamar romlásnak indul. Ezen segíthet a megfelelő tárolási technika megválasztása. A tárolás fontossága nemcsak az eltarthatósági idő növelésének szempontjából fontos, hanem a minőségi paraméterek megőrzésének tekintetében is. A legjellemzőbb tárolási módszer a hűtés, mely az életfolyamatokat lelassítja. Létezik ezen kívül a szabályozott légterű tárolás, melyet leginkább a zöldségek és gyümölcsök betárolásakor alkalmaznak és a CO2 és az O2 mennyiségét változtatják meg, hátránya azonban, hogy nagy mennyiségű gázra van szükség az eljárás során. A harmadik típus a módosított légterű hűtéses tárolás, melynek lényege, hogy a csomagolásból kiszívják a levegőt és megfelelő arányban juttatnak be gázokat, esetleg a gyümölcs saját légzését használják ki.

A NAIK Gyümölcs- és Dísznövénytermesztési Kutatóintézetben friss fogyasztásra is alkalmas meggyfajták beltartalmi értékeinek változását vizsgálják eltérő tárolási módok mellett. Három hazai fajtát vizsgálnak: az Érdi bőtermőt, az Újfehértói fürtöst és a Petri fajtát. A meggy egészségvédő szerepe széles körben ismert, 17 antioxidáns alkotóelemet tartalmaz, melyek közül a melatoninok, az egyes flavonoidok és az antocianinok a legfontosabbak.

A kutatók hat hetes tárolási időszakot vizsgálnak kétféle tárolási módszerrel: az egyik a normál légterű, a másik pedig a gyümölcs saját légzése által módosított légtér. A -80 °C-on tárolt mintákat felhasználás előtt kiolvasztják, kimagozzák és megdarálják, ezt a gyümölcspépet alkalmazzák a vizsgálatok során, melyek a különféle minőségi paraméterekre, a cukortartalomra, a pH-ra, a savasságra, a hamutartalomra, a nedvességtartalomra és a fajlagos elektromos vezetőképességre (sótartalomra utal) irányulnak.

Az eredmények rámutattak arra, hogy az összes cukortartalom egyik fajtában sem változott a tárolási idő alatt, a savasság azonban csökkent, amiből a gyümölcsökben lévő savak bomlására lehet következtetni. Ezzel összhangban azonban növekedett a gyümölcsök pH értéke, ami a karakteres, savanyú íz csökkenését jelenti. A jótékony hatású antocianinok, a flavonoidok, a fenolok és a teljes antioxidáns kapacitás is csökkent. Összességében tehát a tápérték ugyan nem változott, a kedvező élettani hatásaiból azonban veszített a gyümölcs.

A NAIK berkein belül a meggy-kutatások jelenleg is folynak. Az eddigi tapasztalatok azt mutatják, hogy a sav-és az antocianintartalom jó mérőszám lehet a későbbiekben is egy-egy tárolási technológia sikerességének jellemzésére.

Így állunk az agrármutatók tükrében

Így állunk az agrármutatók tükrében

A mezőgazdaság Magyarországon mindig is kiemelt ágazat volt, köszönhetően az ideális természeti viszonyoknak és a kulturális hagyományoknak. Mai bejegyzésünkben a hazai agrárágazat és az élelmiszeripar jellemzői és mutatói közül szemezgetünk. Kibocsátás, foglalkoztatás, földterületek, ágazatok, export – Jöjjenek a részletek!

A magyar mezőgazdaság és az élelmiszeripar részesedése 0,2% volt a GDP növekedéséből 2018-ban. A mezőgazdaság kibocsátásának értéke 2720 milliárd forintot érte el, az élelmiszeripar termelési értéke pedig 3217 milliárd forint volt. A mezőgazdaság tekintetében az export taglalása mellett sem szabad elmenni: a teljes nemzetgazdasági export 8,3%-át tette ki az agrárexport.

Az agrárium nemcsak a termelés szempontjából lényeges, de jelentős a munkahelyteremtő ereje is: 2018-ban az agrárium 214,9 ezer főt foglalkoztatott, az élelmiszeripar pedig 144 ezer főt.

Az Európai Unión belüli teljesítmény is a hazai mezőgazdaság egy mérőszáma. Az utóbbi években a magyar agrárium részesedése 2,2-2,4% volt, az állattenyésztésé pedig 1,5-1,7%.

Az agrár termelés alapja a rendelkezésre álló földterület, mely 2018-ban a következőképp alakult a KSH adatai szerint:

Földterület művelési ágak szerint 2018-ban (ezer hektár)

Szántó 4333,7
Egyéb 3959,6
Gyep 799,3
Gyümölcsös 94
Szőlő 71,5
Konyhakert 45,4

 

A hazai termelési értékből az élelmiszeripari ágazatok eltérő mértékben vették ki a részüket. A legjelentősebb 10,4%-kal a baromfihús feldolgozása és tartósítása volt, ezt követte (9,1%) a tejtermékek gyártása, a húsfélék feldolgozása és tartósítása (8,8%), az üdítőital és ásványvíz gyártása (7,6%) és az egyéb gyümölcs- és zöldségfeldolgozás, ami 7%-ot tett ki.

A mezőgazdaság idehaza csaknem 10 millió embert lát el élelmiszerrel, emellett azonban az export jelentősége is igen nagy. 2018-ban az agrárexport 13,4%-át a gabonafélék tették ki, 11,5%-át a húsfélék, valamivel több mint 10%-át a feldolgozott takarmányok, 8%-át pedig az italok, a szesz és az ecet. A zöldség- és gyümölcskészítmények a teljes kivitel 6,4%-át adták, 4,2%-ot pedig az élőállatok határon túlra szállítása.

Magyarország klimatikus viszonyai ideálisak a mezőgazdaság virágzásához, tény azonban, hogy a száraz, aszályos időszakok elnyúlása és sűrűsödése, illetve a kifejezetten forró napok növekvő gyakorisága új kihívások elé állítja a gazdákat. Új növények, technológiák, eljárások, eszközök használata válik szükségessé, melyekkel a gazdák alkalmazkodni tudnak a megváltozott helyzethez és javítani tudják a termelésüket.

Hagymakörkép: a vöröstől a fehérig, a medvétől a mogyoróig

Hagymakörkép: a vöröstől a fehérig, a medvétől a mogyoróig

Sütve, pirítva, rántva, fűszerként, fő- és mellékszereplőként is ismert és kedvelt zöldség a hagyma. Egyes adatok szerint idehaza évente akár 7-8 kg-ot is fogyasztunk belőle fejenként. Nemcsak rengeteg ételünk elengedhetetlen alapanyaga, de ismert az egészségre gyakorolt  jótékony hatásáról is. Összegyűjtöttük a legismertebb fajtáit!

Vöröshagyma

A vöröshagyma nevét burokleveleinek színéről kapta, ez a legismertebb és legelterjedtebb hagymafajta itthon. Aromája igen intenzív, így remek alapanyag a főzéshez.

Lila hagyma

A salátákba ideális lila hagyma a vöröshagymánál sokkal szelídebb, íze pedig édesbe hajló. Magas a C-vitamin tartalma és vízhajtó hatású.

Fehér hagyma

Szép nagy fejéről és gyöngyház színéről ismerheted fel a fehér hagymát, aminek íze kissé édeskés és egyáltalán nem csípős. Mivel hamburgerek ismert hozzávalója, így hamburger hagyma néven is találkozhatsz vele.

Fokhagyma

Számos fokhagymatípus ismert, melyek a gerezdek számában, méretében, színében és formájában térnek el egymástól. Erős antibakteriális és gombaölő hatása van.

Medvehagyma

Igazi tavaszi zöldség, aminek íze és illata is a fokhagymára emlékeztet. Minden része fogyasztható, azonban vigyázni kell, mert könnyű összetéveszteni a gyöngyvirággal!

Sonkahagyma

Kifejezetten kellemes íze miatt vált kedveltté a sonkahagyma, ami hosszúkás hengeres formájáról könnyedén felismerhető. Gyakran keverik össze a salotta hagymával.

Forrás: tessgruun.eu

Mogyoróhagyma

A mogyoróhagyma, más néven salotta kissé hosszúkás és kerekded alakú, kisebb méretű és gerezdekre szedhető szét. A francia konyhaművészet előszeretettel használja!

Gyöngyhagyma

A gyöngyhagyma hasonlít a póréhagymára, annál azonban kisebb. Az apró, gömbölyű, fehér hagyma csomókban nő.

Forrás: sobors.hu

Póréhagyma

A póréhagyma egy igazán friss és zsenge zöldség, minek a fehér és a zöld része is felhasználható. Előnye, hogy jól viseli a tárolást és egész évben könnyen hozzá lehet jutni.

Molekuláris módszerekkel a betegség-ellenállóbb fűszerpaprikáért

Molekuláris módszerekkel a betegség-ellenállóbb fűszerpaprikáért

A hungarikumok egyik legismertebb és legkedveltebb képviselője a fűszerpaprika: kevés olyan háztartás lehet ebben az országban, amiben nem lapul a polcon egy „erős” vagy egy „édes” verzió. A paprikákat azonban a termesztés során számos kórokozó támadhatja meg, melyek minőségbeli romlást és termésvisszaesést okozhatnak. A NAIK Mezőgazdasági Biotechnológiai Intézetben olyan rezisztens paprikákat tanulmányoznak, melyek ellenállnak a természet adta kihívásoknak is!

Magyarország fűszerpaprikában igen erős – ha lehet ilyen általánosan fogalmazni. A világ 10 legjelentősebb paprikatermelő országai között is szerepelünk, a hazai paprikafogyasztás pedig kifejezetten magas: nagyjából 10 kg/fő/év. Nem csoda, hogy ennyire elterjedt, tekintve, hogy termesztése igen komoly hagyományokra tekint vissza: már 1793-ban készültek feljegyzések a növényről. 2014-ben a Kalocsai fűszerpaprika-őrlemény, 2015-ben pedig a Szegedi fűszerpaprika-őrlemény is bekerült a Hungarikumok Gyűjteményébe.

A paprikát szabadföldön és növényházban is termesztik, a kórokozókkal azonban mindkét esetben számolni kell. A paprika esetén jelentős károkat okozhat a Meloidogyne nemzetséghez tartozó gyökérgubacs fonálféreg, illetve a Xanthomonas campestris pv. Euvesicatoria (Xcv) által okozott, bakteriális eredetű levélfoltosság. A gyökérgubacs eredetileg a mediterrán régióban fordult elő leggyakrabban, a klímaváltozás következtében azonban itthon is több helyen felbukkan. Nevüket arról kapták, hogy a fonálférgek a gazdanövény gyökerén gyöngyfüzérszerű gubacsokat hoznak létre. A fertőzés idővel a fejlődés visszamaradását, hiánytüneteket, hervadást és a termés mennyiségének csökkenését idézi elő. A Xanthomonas campestris pv. euvesicatoria egy igen mozgékony parazita, ami a szántóföldön meleg, csapadékos időjárás esetén, növényházban pedig a nem megfelelő szellőztetés következtében jelenik meg. A levélfoltosság betegség levélhulláshoz és csökkenő terméshozamhoz vezet.

A rezisztencia a hatékony termelés szempontjából fontos kérdés. Rezisztenciáról akkor beszélünk, amikor a növény felismeri és ellenállóságot alakít ki bizonyos kórokozók ellen. A gyökérgubacs fonálféreg váladékában lévő effektor fehérjéket és a bakteriális effektor fehérjéket a nucleotide-binding (NB)-LRR fehérjék családjába tartozó receptorok ismerik fel. 

A gyökérgubacs fonálféreg és az Xcv elleni védekezés környezetbarát módja lehet a rezisztens fajták nemesítése, ez azonban a hagyományos nemesítéssel igen költséges és időigényes. Éppen ezért kerülnek előtérbe a molekuláris módszerek, mint például a marker alapú szelekció (MAS), amely során egy előnyös tulajdonságért felelős génhez, annak szenzitív és rezisztens allélját megkülönböztető DNS-alapú molekuláris markereket alkalmaznak. A folyamatos visszakeresztezéssel pedig az előállított populációból a kapcsolt genetikai markerek segítségével az előnyös tulajdonságokat hordozó egyedek könnyen kiválogathatók. Így a markerek segítségével a nemesítés gyorsabb és pontosabb lehet.

Így telik a május a kertben

Így telik a május a kertben

A tavasz legszínesebb hónapja a május, ami nemcsak illatos és virágban pompázó növényeket hoz, hanem bizony sok-sok kerti munkát is. Mai bejegyzésünkben összegyűjtöttük, hogy mik a legfontosabb teendők ebben a hónapban.

A május a kert szempontjából igazán mozgalmas hónap. A nap sugarai egyre erősebbek, láthatjuk, ahogy a növényeink növekednek, a kerti teendőkről pedig távolról sem a munka és kényszer jut eszünkbe, sokkal inkább kellemes, jó levegőn töltött, izgalommal és várakozásokkal teli „testmozgás”.

A veteményesben ebben az időszakban lehet megritkítani a sűrűre sikeredett vetést, melyet nagy körültekintéssel kell végezni. Amennyiben szükséges, a gyengébb növényeket érdemes eltávolítani, hiszen így több tápanyag jut az életerősebbeknek. Ebben az időszakban melegigényes növényeket vess, így például tököt, cukkinit, patiszont, padlizsánt, babot, céklát. Májusban kerülnek ki a földbe a paradicsom, a paprika és az uborka palánták, érdemes azonban megvárni a hónap második felét, így nagyobb eséllyel kerülhető el a hideg okozta károsodás. A káposztát, a póréhagymát, a salátát, a zellert (időjárástól függően) jellemzően már hó elején lehet vetni, azt azonban tudd, hogy a zeller nem fog normális ütemben fejlődni, ha akár egyszer is megfázik. Az ültetés mellett kiemelten fontos, hogy a gyomlálás semmi esetre se maradjon el!

A virágokra is figyelmet kell fordítani ebben az időszakban. A kora tavaszi hagymás növények, mint a nárcisz, májusra már elnyílnak, előtérbe kerülnek azonban a nyár szépségei, így például a dália és a kardvirág, amiket májusban már ki lehet ültetni.

Az emelkedő hőmérséklet miatt a virágok, zöldségek megfelelő növekedését öntözéssel lehet biztosítani. Kora reggelre és/vagy estére időzítsd az öntözést, a növények ugyanis ekkor párologtatnak a legkevesebbet.

Végül, nem szabad megfeledkezni a fűnyírásról sem, hiszen ebben az időszakban növekszik a legintenzívebben a fű. Ennek köszönhetően előfordulhat, hogy hetente akár kétszer is fűnyírót kell ragadni. Ezért azonban a rendezett udvar látványa kárpótol majd!