Szerző: Csorba Zsuzsanna

Baromfitenyésztés és klímaváltozás -Mi az összefüggés?

Baromfitenyésztés és klímaváltozás -Mi az összefüggés?

A klímaváltozás nemcsak a növénytermesztésre, hanem az állattenyésztésre is igen nagy hatást gyakorol. Mai bejegyzésünkben megnézzük, miként védhetők ki a klimatikus környezet megváltozásából eredő káros hatások a baromfik esetében.

Alapvető probléma, hogy évtizedekkel ezelőtt a mérsékelt övi területek még nem tartoztak a magas hőmérsékletű területek közé, már azonban már ide sorolandók. A korábban hűvösebb éghajlati területeken kitenyésztett, intenzív rendszerben tartott házityúk genotípusok teljesítménye azonban az emelkedő hőmérséklet hatására romlik, ami komoly kihívás elé állítja a kutatókat.

Kép: Fehér erdélyi kopasz nyakú tyúk, forrás: genmegorzes.hu

Korábbi kutatások rávilágítottak arra, hogy a baromfi hőtűrőképessége „hőkezeléssel” javítható, ami annyit jelent, hogy bizonyos időszakokban hosszabb-rövidebb ideig magas hőmérsékleten tartják az állatokat. Az e téren folytatott első kísérletek során kifejlett baromfit „akklimatizáltak”, és rájöttek arra, hogy a magas és alacsony hőmérséklet ciklikus változásával magasabb hőtűrőképesség érhető el. Kiderült azonban az is, hogy a kifejlett állatok „kezelése” hosszabb időt igényel, hatása azonban nem élethosszig tartó. Ebből adódóan fordultak a fiatalabb egyedek irányába, és megállapították, hogy a hőkezelés abban a korban a legeredményesebb, amikor a hőszabályzó rendszer még nem fejlődött ki teljesen. A fiatal korban történő kezelés ugyanis később is érzékelteti hatását.

A Haszonállat-génmegőrzési Központ és a Mezőgazdasági Biotechnológiai Kutatóintézet a primordiális őscsírasejtekkel végez kutatásokat, amelyek végső célja, hogy ezek az őscsírasejtek alkalmasak legyenek az őshonos baromfifajták genetikai állományának megőrzésére. Kutatásaik során a kelést követő napokban végzett hőkezelés hatását vizsgálták a tojástermelésre, az ondóminőségre, mennyiségre és az embrióelhalásra. Az eredmények alapján megállapították, hogy a fiatalkori hőkezelés a tojástermelésre jelentősen pozitívan hatott. Ezek után a PG sejteket vizsgálták hőkezelt, nem hőkezelt és telepi körülmények között tartott állatok tojásaiban, minek eredményeképp a hőkezelt tojások esetében kétszer nagyobb arányban találtak PG sejt kinyeréséhez megfelelő állapotú embriót. Végül pedig az ivarsejt specifikus és a pluripotencia markerek expresszióját elemezték PGC tenyészetekben.

Kutatásaik során a szakemberek sikeresen építették be a PGC tenyésztést a laboratóriumi munkába, ami a madarak genetikai diverzitásának megőrzésére egy ígéretes megoldás, emellett pedig igazolták két őshonos tyúkfajtánál a bal-jobb oldali ivarszerv aszimmetrikus fejlődését is.

Az őshonos fajták alapos megismerése és vizsgálata tehát hozzájárulhat ahhoz, hogy új, az időjárási körülményekhez jobban alkalmazkodó vonalakat alakítsanak ki a kutatók.

A poszt a NAIK Változások Kora című könyv (Klímaváltozás és fertilitás: Hogyan védhetjük ki a káros hatásokat baromfiban) alapján készült!

Elektromos járművek a földeken – A nagy akkumulátor-kérdés

Elektromos járművek a földeken – A nagy akkumulátor-kérdés

Az elektromos hajtású gépek térnyerése minden iparágban egyre inkább növekszik, nem kivétel ez alól a mezőgazdaság sem. Nézzük, mit kell tudni ezekről a mezőgazdasági gépekről!

Az elektromos meghajtású mezőgazdasági gépek nem számítanak ritkaságnak egy modern gazdaságban. Ilyen technológiát használnak már számos gépnél, például az önjáró gépek vagy éppen a takarmánykeverők esetében.

Az elektromos hajtású traktorok sorozatgyártásáig azonban eddig nagyon kevés gyártó jutott el. A piacra dobott elektromos traktorokat leginkább felszíni mezőgazdasági munkákra, vetésre, műtrágyaszórásra használják. Ezek a gépek 100 LE alattiak, meghajtásukhoz pedig 700 kg-os 0,3-0,4 m3 térfogatú lítium-ion akkumulátorblokk szükséges. Ez azonban a jelenleg ismert technológiát alapul véve lélektani határnak tűnik. Szakértők szerint ugyanis a 180 LE-s traktorhoz már 2 m3-es akkumulátorblokk kellene, ami bizony 75-100%-kal megnövelné a jármű tömegét.

A fejlett gazdaságok az elektromos meghajtás előnyeit még inkább kiaknázhatják azáltal, hogy a gépeket a saját maguk által (például: napenergia, szélenergia) termelt árammal hajtják meg, vagyis a keletkezett villamosenergiát az akkumulátorok töltésére hasznosítják. Németországi kísérletek azt igazolták, hogy az elektromos kisrakodók esetén a beszerzési ár ugyan 30%-kal magasabb, az üzemeltetés költségei azonban 50%-kal is alacsonyabbak lehetnek. A szakértők szerint ezeknek a gépeknek ráadásul kisebb a karbantartási igényük, 6-8 órán át képesek üzemelni, jelenleg a legújabb lítium-ion akkumulátorok élettartama pedig akár 5-8 év is lehet.

Az elektromos hajtású mezőgépek még nagyobb arányú elterjedése nagyban függ attól, hogy az akkumulátorok milyen fejlődési ívet járnak be a jövőben, és természetesen attól is, hogy a gazdaságok mennyire költséghatékonyak az energia előállításában, ami rendszerint a megújuló energia használatával függ össze.

A cikk a Mezőgazdasági Technika cikke alapján készült!

A klímaváltozás hatásai Magyarországon

A klímaváltozás hatásai Magyarországon

A klímaváltozás globális probléma, így annak hatásaival Magyarországon is egyre inkább számolni kell. A természeti katasztrófák és a szélsőséges időjárási viszonyok számának növekedése arra utal, hogy a klimatikus viszonyok valóban változásban vannak, és bizony, ez a jelenség a mezőgazdaságra is kedvezőtlenül hat, határozott és tudatos reakciókat követel.

Magyarország időjárását a mediterrán, a kontinentális és az óceáni éghajlat határozza meg. Ez a hármas magában hordozza a változékonyság lehetőségét, amihez olyan „tarkító tényezők” társulnak, mint a domborzat, vagy éppen a vízrendszeri sajátosságok.

Az előrejelzések értelmében a Kárpát-medencében nem egyöntetű és eltérő ütemű felmelegedés várható, amihez a szélsőséges tényezők gyakoriságának növekedése társul. A hőmérséklet emelkedése az egyik ilyen fontos változás: egyre többször fordulnak elő hőhullámok, amik hőstresszhez vezetnek, emellett pedig növekszik a hirtelen változó hőmérséklet valószínűsége is. Ezzel ellentétben csökken az éves csapadékmennyiség, a XX. század elejéhez képest például tavasszal már 25%-kal kevesebb eső esik. További problémát okoz a csapadékkiválás intenzitásának növekedése, vagyis az, hogy a kevesebb csapadék rövidebb idő alatt zúdul le, vagyis kisebb mennyiségű víz tud beszivárogni a talajba, így növekszik az elfolyás és az árvízveszély.

A megváltozott viszonyokra a mezőgazdaság három irányból adhat választ. Nézzük ezeket!

A kibocsátás csökkentése

A gépesítésnek köszönhetően az egyre mélyebb és gyakoribb talajmozgatás jelentősen hozzájárulhat a bomló szerves anyagok légkörbe juttatásához, így a mezőgazdasági kibocsátás növeléséhez. A talaj humusztartalmának csökkentése forgatás nélküli művelési módszerekkel megállítható, sőt, ezek segíthetnek a csapadékmegőrzésben és az éghajlathoz történő adaptációban is.

Alkalmazkodás

Az alkalmazkodás egyik hatásos módszere a növények stressztűrésének növelése, de hatásos lehet a vetésidők eltolása is. Ígéretes megközelítésnek tűnik a legtöbb előnyt egyesítő megoldás, a talajforgatás nélküli, takarásos művelés, melyet az USA-ban számos farmon már évtizedek óta alkalmaznak.

Tájgazdálkodás megváltoztatása

Az agrárerdészet során a fás kultúrákat tudatosan integrálják a növénytermesztés vagy az állattenyésztés folyamatába, ugyanazon a földterületen. Az agrárerdészet segíthet választ adni a klímaváltozás okozta problémákra, hiszen általa csökkenthető a talajerózió, a lombhullás természetes trágyaként szolgál, a fák segítenek felszínre hozni a mélyebb rétegekből a tápanyagokat, árnyékot nyújtanak, a magasabb talajvíz-tartalom pedig lehetővé tesz egy újabb termesztési ciklust.

A klímaváltozás komoly kihívások elé állítja a gazdákat, az új módszerek, technológiák és fajták azonban nagy segítséget nyújthatnak a kritikus időszakok átvészelésében.

A cikk a NAIK – Változások kora című könyv alapján készült!

Ezerszemű régi barát – A mák

Ezerszemű régi barát – A mák

Magyarországon a mák fontos gyógynövény és élelmiszer, a gasztronómia szerves része. A klimatikus viszonyok ideálisak idehaza a mákfélék családjába tartozó kerti mák termesztésére. Mai bejegyzésünkben megnézzük, mit kell tudni erről a növényről!

A mák az egyik legrégebben termesztett kultúrnövény, idehaza az étkezésre alkalmas kerti mákot termesztik. A Papaver somniferum (kerti mák) a Kárpát-medencében egynyári növényként van jelen, a mediterrán éghajlaton azonban évelőként terem. A máknövény szára lehet szőrös és sima is, levelei nyél nélküliek, fűrészesek, virágai pedig fehér, vörös, rózsaszín és lila színekben pompázhatnak. A mákgubó mérete igen változatos, akár ökölnyi nagyságú is lehet.

Vetését már februárban lehet kezdeni, 3-4 °C-on csírázik, és kedveli a napos, szélvédett helyeket. Termesztéséhez ideális a nedves talaj, ennek ellenére a szárazságot is jól tűri, a kémhatásra pedig nem érzékeny. A növekedési szakaszban a mák igényli a nagy mennyiségű vizet, a gumók kifejlődéséhez azonban száraz melegre van szükség. Tenyészideje 120-140 nap, termésátlaga pedig 500-550 kg/ha. A betakarított mákot tárolás előtt napos helyen érdemes szétteríteni, így a magok megszáradhatnak és nem avasodnak meg olyan gyorsan.

Európában, több országban is könnyedén megterem, a legjelentősebb máktermelő országok: Törökország, Franciaország, Csehország, Németország és Magyarország. Fontos élelmiszeripari és gyógyszer alapanyag, több alkaloidot is tartalmaz, magjából pedig magas kalcium és cink tartalmú mákolajat sajtolnak. Érdekesség, hogy a csontritkulás ellen alkalmazott olaj a fényre érzékeny, így sötét üvegben kell tárolni.

Ezek a betegségek támadhatják meg a málnát, a szamócát és a szedret

Ezek a betegségek támadhatják meg a málnát, a szamócát és a szedret

A bogyós gyümölcsöket számos betegség megtámadhatja. Fajtától függően változik, hogy milyen megbetegedésekkel kell számolni a gazdáknak, ezek lehetnek vírusos, fitoplazmás, baktériumos és gombás eredetűek is. Mai bejegyzésünkben összegyűjtöttük a málna, a szamóca és a szeder jellemző betegségeit. Nézzük őket!

A málna betegségei

A málna jellemző vírusos betegsége a málnamozaik, amelynek leginkább a szaporítóanyag előállítása során van jelentősége. A levélen sárgászöld levélérhálózat és foltok jelennek meg, esetenként pedig a növény torzulása is megfigyelhető. Legfőbb terjesztőik a levéltetvek, melyek ellen rendszeresen kell védekezni.

Fitoplazmás betegség a málna törpülés, amely szórványosan fordul elő. A töveken rövid, sárgászöld sarjhajtások fejlődnek ki, miközben a tövek fejlődésükben visszamaradnak. A kabócák által terjesztett betegség ellen fitoplazmamentes szaporítóanyag előállításával és a kabócák irtásával lehet védekezni.

Baktériumos málnabetegség az agrobaktériumos vesszőgolyva, ami szintén a szaporítóanyagok előállítása során jelenik meg leginkább. A növény hajtásain és a vesszőn daganatok jelennek meg, a kéreg felrepedezik, majd pedig elhámlik. Ennek másik változata a gyökérgolyva, ami a gyökéren jelenik meg. Ebben az esetben a talaj a fertőzés forrása, innen jut a kórokozó a fő- és oldalgyökerekbe.

Számos gombás betegséggel is számolnia kell a málnatermesztőknek. Ilyen például a málna elzínoés betegsége, a mikoszferellás levélfoltosság, a növény didimellás betegsége vagy éppen a lisztharmat.

A szamóca betegségei

A szamóca esetén, ahogy a málnánál is, számolni kell a mozaik betegségekkel és a levélsodródással is. Ezek vírusos megbetegedések, így egészséges szaporítóanyag alkalmazásával ki lehet őket védeni. A szamóca fitoplazmás betegsége a söprűsödés, aminek következtében a növény torz növekedése figyelhető meg, a tövek pedig alig hoznak termést.

Gombás szamócabetegség a diaheás nyálkásság, ami a nyálkával borított növényrészek elhalásához vezet, de jelentkezhet lisztharmat, levélfoltosság, botrítiszes, gnomóniás vagy fitoftórás gyümölcsrothadás is.

A szeder betegségei

A szeder esetén is jelentkezhet a vírusos mozaik betegség és a fitoplazmás szeder törpülés, de felütheti fejét a baktériumos vesszőgolyva és a gyökérgolyva is. A gombás betegségek közül a mikoszferellás levélfoltosság, a botrioszfériás, a szeptocitás és a leptoszfériás betegségek a veszélyesek. Jelentkezhet még a sárgarozsda, a narancsrozsda és a feketerozsda is. Utóbbi a vadon előforduló és a termesztett fajoknál is igen gyakori, tüneteként a levél színén szembetűnő liláspiros foltok jelennek meg.

A bogyósok jellegükből adódóan igen érzékenyek a megbetegedésekre, megfelelő körültekintéssel azonban kivédhető a nagy termésveszteség.

A bejegyzés a NAIK A bogyósok termesztése című könyv alapján készült!

 

A magyar kutatók halgenetikában elért új eredményeire a New York Times is felfigyelt

A magyar kutatók halgenetikában elért új eredményeire a New York Times is felfigyelt

A Nemzeti Agrárkutatási és Innovációs Központ Halászati Kutatóintézete vezetésével a tokféléket vizsgáló magyar kutatócsoport létrehozta az őshonos vágótok és az amerikai lapátorrú tok életképes hibridjét, amely evolúciós és génmegőrzési szempontból egyaránt nemzetközi jelentőségű felfedezés.

Fotó: Tóth Flórián

A kutatásban a NAIK Halászati Kutatóintézete mellett a keszthelyi Georgikon Kar Hal Laboratóriuma, a Debreceni Egyetem Általános Orvostudományi Kara, a Szent István Egyetem Halgazdálkodási Tanszéke és a Nemzeti Biodiverzitás- és Génmegőrzési Központ Haszonállat-génmegőrzési Intézete vett részt. A projektet segítette egy amerikai tokhal specialista is a Kentucky Állami Egyetemről. A kutatók ún. indukált ginogenezis segítségével szerettek volna utódokat létrehozni a Duna vízrendszerében őshonos, fokozottan veszélyeztetett vágótok egy ivarérett génbanki egyedétől. A NAIK Halászati Kutatóintézete tartja fenn ugyanis Európa egyik legnagyobb és egyben legteljesebb élő tokgénbankját, amelynek kiemelt célja ezen veszélyeztetett fajok dunai populációinak génmegőrzése és rehabilitációja. Az indukált ginogenezis módszere abban segítheti a génmegőrzés munkáját, hogy ebben az esetben egy ivarérett anyai példány is elegendő a szaporodáshoz, míg az apai vonal genetikai anyaga abban nem vesz részt, csupán elindítja a zigóta fejlődését.

A kutatócsoport az eredeti kutatási célok elérése mellett meglepő eredményre jutott, ugyanis a ginogenezis indukálására az amerikai lapátorrú tok spermáját használták (spermára a ginogenezishez is szükség van), mivel az eddigi vizsgálatok szerint a két fajnak nem volt életképes hibridje. A két faj 184 millió évvel ezelőtt vált szét egymástól az evolúció során, és azóta a Föld két különböző kontinensén élnek. A vágó tok a Fekete-tenger és a Kaszpi-tenger vízgyűjtőjének őshonos halfaja, míg a lapátorrú tok az Észak-amerikai kontinensen honos. Ennek ellenére ebben a vizsgálatban nagyszámú életképes utód kelt ki, amelyek azóta már 1-3 kilogrammos méretűre nőttek.

A kutatás eredménye nemzetközi jelentőségű, hiszen az eredmény rávilágít a tokfélék lassú evolúciójára és segít megérteni hogyan is maradhatnak meg olyan élő kövületek, mint például a tokfélék. Génmegőrzési szempontból fontos felismerés, hogy a lapátorrú tok és a vágó tok a természetben is képes lehet életképes utódok létrehozására, így amennyiben a földrajzi elkülönülés bármilyen okból megszűnik, az a fajok adaptációs képességeinek függvényében veszélyeztetheti az őshonos, kritikus helyzetben lévő tokfajok populációinak fennmaradását.

A kutatás eredményei 2020. július 6-án publikálta a kutatócsoport a Genes című tudományos folyóiratban. A tudományos cikk nagy nemzetközi érdeklődést váltott ki, így a napokban több jelentős sajtóorgánum, köztük a New York Times Tudomány rovata, a Quanta Magazine, és a USA Today, is interjút készített a kutatócsoporttal. A New York Times cikke itt olvasható.

Ekétől a drónig: digitalizálódik a mezőgazdaság

Ekétől a drónig: digitalizálódik a mezőgazdaság

Nemzetközi trendek alapján újul meg a hazai agrároktatás

Nagy szükség mutatkozik a mezőgazdasági oktatásban a modern technológiai tárgyak arányának növelésére. Mivel az agrárium ma már széles körben alkalmazza hazánkban és külföldön egyaránt a robotika, a programozás, vagy éppen a szenzortechnológiák vívmányait, a jövő diplomásainak ismerniük és alkalmazniuk kell tudni mindezeket. Az intézményünket is értintő egyetemi integrációs folyamat egyik fontos lépése éppen azt célozza, hogy végzőseink a fejlett technológiákat készség szinten tudják már használni és azokat akár tovább is tudják fejleszteni.

5G nemcsak az űrben, de földművelésben is

Az 5G a mobilhálózatok legújabb generációjaként vált ismertté, de azt talán kevesebben tudják, hogy egy általános célú technológiáról van szó, amely a gazdaság és mindennapi életünk jelentős átalakulásához vezethet. Új távlatokat nyit, nagyobb biztonságot és innovatív megoldásokat nyújthat többek közt az iparban és a mezőgazdaságban is. A mezőgazdasági termelésbe bevont és 5G hálózatokba kapcsolt érzékelők segítségével például hatékonyabbá válik a földek tápanyagellátása, az öntözés és a növényvédelem, ez pedig hozzájárul az egészségesebb élelmiszerek előállításához. Kína keleti részén, Zhejiang tartományban található az az intelligens üvegház, ahol 5G-s hálózat segítségével termesztenek több mint 2.800 paradicsompalántát. A szenzorok folyamatosan figyelik a hőmérsékletet, a páratartalmat, a fény- és vízigényt, és valós idejű adatokat küldenek a vezérlőrendszernek, ami ezek alapján optimalizálja a beállításokat, így maximalizálva a terméshozamot. Az itt dolgozó agrármérnökök haladó felhasználói és fejlesztői ezeknek a technológiáknak.

Szárnyaló ötletek a szárnyas kártevők ellen

A drónok először csak hobbiként funkcionáltak, majd később a technológiai újításoknak köszönhetően olyan szenzorokat és dróntechnológiákat fejlesztettek ki, amelyek az ipar és a mezőgazdaság területén is jól használhatók. A drónok segítségével többek között könnyen felbecsülhető például a belvízhelyzet, a talajdegradáció, a különféle stresszhatások mértéke, valamint a növények állapota. 2020 februárjában az Egyesült Nemzetek Élelmezési és Mezőgazdasági Szervezete bejelentette, hogy speciális drónokat fognak bevetni Kelet-Afrika egyes részein a hatalmas sáskarajok leküzdésére. A drónok prototípusait porlasztókkal és speciális érzékelőkkel szerelték fel, hogy felismerjék a kártékony rovarokat, amelyek akár napi 95 mérföldet is repülhetnek és nagy mértékben pusztítják a haszonnövényeket.

Megújuló egyetemi oktatás

Ahogyan a fenti példák is mutatják, a mezőgazdaság versenyképességének és termelési hatékonyságának növeléséhez elengedhetetlen a technológiai korszerűsítés. Ez hazánkban sincs másképp. Ez a modernizációs folyamat magában foglalja az oktatás megreformálását is. Hogy hogyan? Például azzal, hogy az agrár-felsőoktatásban is egyre nagyobb szerepet kapjanak a technológiai tárgyak – a programozás, az automatizálás, a szenzortechnológiák használatának elsajátítása.

Míg a külföldi egyetemeknél a technológiai tárgyak az oktatás mintegy 20-25 százalékát teszik ki, addig az itthoni egyetemeknél jellemzően csupán öt százalék ez az arány. Az agrár-felsőoktatás megújításának egyik tervezett lépése éppen ez. Ahol pedig ez leghamarabb hazánkban bekövetkezhet, az a Kaposvári Egyetemet, a Szent István Egyetemet, az Eszterházy Károly Egyetem Keszthelyi campusát és a Pannon Egyetem Georgikon karát tömörítő új Szent István Egyetem lehet. Az augusztusban összeolvadó, de városi campusait és nagy hagyományú helyi szakmai specializációjukat megtartó intézménycsoportban tanulók a következő években egyre magasabb óraszámban tanulnak majd a modern gazdálkodáshoz ma már nélkülözhetetlen robotikát, programozást és szenzortechnológiai tárgyakat.

A pulykatenyésztés szépségei és nehézségei

A pulykatenyésztés szépségei és nehézségei

A pulykatenyésztés legnagyobb kihívása, hogy nehéz őket gazdaságosan tenyészteni, mivel nagy mennyiségű állati eredetű takarmányra van szükségük. Ráadásul, a napos állatoknak különleges igényeik vannak, melyek figyelmen kívül hagyása komoly veszteséget okozhat. Nézzük, mire kell figyelned, ha pulykát szeretnél tenyészteni!

A pipék első hónapja igen kritikus, magas ugyanis az elhullás aránya ebben a korban. Ennek oka amellett, hogy magas a hő- és fehérjeigényük, hogy nehezen találják meg az élelmet és az itatót a kezdetben még gyenge látásuk miatt, sőt gyakran tömörülnek össze egy csoportba és előfordulhat, hogy összenyomják egymást. Eleinte a 35-37 °C-ot biztosítani kell számukra, majd hétről hétre csökkenteni kell ezt a hőfokot, ha ugyanis teljesen kinőnek a tollaik, akkor már képesek tartani a saját testhőmérsékletüket.

A pulykáknak nagyon magas a fehérjeigénye. Ezt megfelelő és igényre szabott takarmányozással lehet biztosítani, de jó kiegészítés, ha legelőn tartod őket, ahol egyéb fehérjeforrásokra is lelhetnek. Megoldást jelenthet az is, ha takarmánynövények vagy akár dió is kerül az etetőbe. Fontos, hogy ezek az állatok mészkőgritt segítségével őrlik meg a táplálékot, így ezt mindenképp biztosítsd számukra.

Tojása fogyasztható, azonban nagyon drága, mivel gyenge a tojástermelő képessége: 20-24 hét alatt 70-110 db, nagyjából 80 grammos tojást tojik.

A brojlerpulyka jellemzően egészben kerül értékesítésre és 12-16 hetes korban 2,5-6,5 kg-os súlyban vágják, míg a gigantpulykát 22-24 hetes korig 20-35 kilogrammosra hizlalják, majd darabolva értékesítik. 2,5 kg tiszta mellhús kinyeréséhez 10 kg élősúly feletti súly szükséges.

A pulykahús igen kedvelt, mivel alacsony a koleszterintartalma és igen könnyű bánni vele a konyhában. Ennek ellenére a pulykahús-fogyasztás itthon még nem vetekedik a csirkehúséval, évente egy átlagos ember 7 kilogrammot fogyaszt húsából. Íme, egy recept, ha kedvet kaptál a pulykaételekhez:

Ezt kell tudnod a szedertermesztésről!

Ezt kell tudnod a szedertermesztésről!

A szeder savanykás, mégis zamatos íze miatt vált a nyár ínyencségévé. Ma már ugyan gyakrabban találkozhatunk vele a boltok polcain, mégis, elterjedtsége és fogyasztása nem mérhető az almához, körtéhez. Nézzük, mit kell tudni a termesztéséről!

A szeder két éves életciklusú, vagyis minden évben az előző évi sarjon képez termést, majd érés után a vessző elpusztul. Erős gyökérzettel rendelkezik, melyen nincs túl sok oldalelágazás, viszont mélyebben (akár 3 méter mélyen) hatol a földbe.

Az első éves növény a sarj. Növekedése ideális körülmények között igen erőteljes, ez a növekedés azonban a vegetáció végével leáll, a lehűléssel pedig megkezdődik a megfásodás. A másodéves, megfásodott növényi rész a termővessző, a termőhajtások pedig a levelek hónaljában lévő rügyekből fejlődnek a fajtára jellemző virágszámmal, melyekből megtermékenyülés után a gyümölcs fejlődik ki. A letermés után a termőhajtások és termővesszők elpusztulnak, ezeket a betakarítás után el kell távolítani, mivel teret adhatnak a megbetegedéseknek.

A szeder levelei ötösen (olykor hármasan) összetettek, virágai bogas virágzatban helyezkednek el és kocsányon ülnek. A termések csoportokban ülnek a vackon. Így a szeder gyümölcse a húsos vacokkúppal együtt választható le.

Termőhely tekintetében meglehetősen válogatós növény. A téli tartós hideget nem bírja, de a túl erős napsütés is veszélyes lehet rá. A magas UV-sugárzás következtében ugyanis a levelek által nem takart gyümölcs károsodhat, színe szürke marad, értéke pedig jelentősen lecsökken. A szeder az előveteményre is érzékeny, nem szabad olyan helyre telepíteni, ahol előzőleg is bogyós gyümölcs termett. Szaporítása szabad gyökerű és konténeres szaporítóanyaggal is lehetséges. Előbbi esetben a telepítés legjobb időpontja az ősz második fele, utóbbi esetben pedig a szeptember, esetleg a késő tavaszi időszak a legideálisabb.

A szeder termesztéséhez igen erős támrendszerre van szükség, és a 3 méteres sortávot, illetve a 1,5-2 méteres tőtávot is érdemes tartani. Ápolási munkák tekintetében említést kell tenni a sarjak ritkításáról, metszéséről a termőhajtások és a sarjak szétválasztásáról, betakarítás után pedig a letermett vesszőket kell eltávolítani. Ahogy általában a bogyósok esetén, a szedernél is kiemelt kérdés az öntözés, éppen ezért jellemzően valamilyen kiépített öntöző berendezést használnak a termesztők, ez lehet akár felső szórófejes, mikroszórófejes vagy csepegtető öntözés is.

A gyümölcs a vacokkúppal együtt válik le a kocsányról, ennek köszönhetően jobban szállítható és eltartható. Szedése nagy hozzáértést igényel, mivel első osztályú áruként csak a megfelelő érési állapotban lévő gyümölcs adható el. Akkor érett a szeder, amikor a fénye már kissé mattá válik. Érése folyamatos, szezonban (fajtától függően július-augusztustól) hetente nagyjából kétszer kell szedni. 

A bejegyzés a NAIK A bogyósok termesztése című könyv alapján készült!

 

 

 

 

Gyorsan növő zöldek a kertben

Gyorsan növő zöldek a kertben

A kertészkedés egy remek hobbi azok számára, akik szeretik a kezüket hasznossá tenni, majd élvezni a munka gyümölcsét. Erre a „gyümölcsre” azonban gyakran sokáig kell a várni, a növények és termések kifejlődéséhez ugyanis a legtöbb esetben hosszú idő szükséges. Vannak azonban kivételek, gyorsan növekedő zöldségek is, amik hamar megörvendeztetik értékeikkel a türelmetlen és a sikerre kiéhezett kezdő kertészeket.

Saláta

A fejes salátáról köztudott, hogy igen gyorsan nő. Az ültetéstől számítva mindössze 50-75 napra van szüksége ahhoz, hogy betakarítható legyen. A saláta könnyen termeszthető, egészséges, ráadásul többször is szüretelhető.

Spenót

A spenót előnye, hogy cserépben és veteményesben is egyaránt termeszthető. Az ültetést követő 3-5 hétben már felhasználhatók levelei a konyhában, mindössze annyit kell tenned, hogy egy ollóval levágod a kívánt levélmennyiséget.

Zöldborsó

A zöldborsó magjait legalább 3 cm mélyre helyezd a talajba, egymástól 10 cm-re, és ha minden jól megy, 60-80 nap elteltével már virítani fognak a beérett borsószemek. A függőlegesen terjeszkedő növény a hideget jól tűri, a szárazságot azonban nem állja.

Cékla

Nem az igényességéről, sokkal inkább a jó beltartalmi mutatóiról vált híressé a cékla. Tavasszal érdemes ültetni és 60-85 nap múlva már be is lehet takarítani. Érdemes a leveleit még zsengén szüretelni, ezek ugyanis igen egészségesek.

Zöldbab

Ültetés után 40-65 nappal már betakaríthatod a zöldbabot! Ehhez azonban szükséges, hogy a magokat 2,5 cm mélyre ültesd és tartsd a növények között a 12-15 cm-es távolságot. A bokros bab előnye, hogy könnyű termeszteni, nem kell karózni és kisebb helyen is elfér.