Szerző: Csorba Zsuzsanna

Új kihívások a zöldborsó-nemesítésben

Új kihívások a zöldborsó-nemesítésben

A zöldborsó-nemesítésben az elmúlt időszakban jelentős változások mentek végbe. A piac ugyanis átrendeződött, ráadásul, a feldolgozóipar más tulajdonságokkal bíró borsók iránt mutatott keresletet. A Nemzeti Agrárkutatási és Innovációs Központ Zöldségtermesztési Kutató Intézet Zrt. (ZKI) Újmajori Telephelyén 12 hektáron folytat zöldborsó-nemesítést, hogy választ adjon az új igényekre.

A feldolgozók és termelők legfontosabb kitétele, hogy a zöldborsófajta nagy termőképességű legyen, hiszen így növelhető a gazdaságosság és a haszon. Ezen túl azonban, a termés-stabilitás is legalább ennyire fontos tényező, ahogy az is, hogy a nemesítési ciklus minél rövidebb legyen. A borsó esetén a nemesítési ciklus igen hosszú, több generáción keresztül csupán felszaporítás folyik. Ezt kiküszöbölendő, az intézet egy nagy légterű, pótvilágítással felszerelt üvegházban egyszerre akár három nemzedéket is képes felnevelni.

Agilar

A ZKI nemesítési programjainak fókuszában a sötétzöld szemszínű, velő típusú zöldborsók állnak, melyek nagy és közepes szemméretűek. Az apró szemű típus eleinte inkább a nyugati országokban terjedt el, ma már azonban egyre népszerűbb itthon is. Ennek köszönhetően az intézetben pár éve folyamatban van az apró szemű fajták nemesítése és tesztelése is.

Medion

A rezisztencianemesítés igen nagy hangsúlyt kap a kutatások során. Az intézet munkatársai rezisztens fajokat fejlesztettek/fejlesztenek ki például a fuzáriumos hervadás, a borsó-peronoszpóra, a lisztharmat és az enációs mozaikvírus ellen is.

A ZKI fajtasora az évek során folyamatosan bővült. Az utóbbi időkben vezették be a Spartacus fajtát, ami a korai éréscsoportban a tenyészidő rövidségével tűnik ki, valamint rendelkezik peronoszpórával és fuzáriumos tőhervadással szembeni ellenállósággal is. Az Orient fajta kiemelt tulajdonsága, hogy ebben az éréscsoportban kevés az olyan fajta, ami ilyen nagy arányban hoz 3- as hüvelyt emeletenként. Az Agilar nagy szemméretű és kiemelkedő termőképességű, ráadásul stabil tűrőképességet mutat peronoszpórával szemben is. A Medion fajta világító fehér virágai hármas csoportokba tömörülnek, termőképessége nagyon megbízható, jó a koncentráltsága, ami a gépi betakarítás szempontjából lényeges. Végül, de nem utolsó sorban, említésre méltó a Trinity, amely lisztharmattal szemben ellenálló, szilárd szárú, ezáltal késlelteti a növény elfekvését. Mivel az állomány sokáig állva marad, így a szellőzésnek köszönhetően bizonyos betegségek kialakulásának valószínűsége jelentősen csökken.

A ZKI kutatói tevékenysége nemzetközi szintű, célja pedig nem más, mint a zöldborsókat felvevő piac igényeinek kielégítése.

Paprikanemesítés mesterfokon

Paprikanemesítés mesterfokon

A paprika igen sok magyar ételnek alapanyaga, gondoljunk csak a töltött paprikára, a paprikás krumplira, vagy éppen a sokak által kedvelt lecsóra. Ahhoz azonban, hogy a paprikákból ízletes ételek kerüljenek az asztalra, minőségi alapanyagok szükségesek. A minőség pedig gondos és alapos kutatómunkával szavatolható. Nézzük, hogy jár közre ebben a Nemzeti Agrárkutatási és Innovációs Központhoz tartozó Zöldségtermesztési Kutató Intézet Zrt. (ZKI).

A Zöldségtermesztési Kutató Intézet Zrt. egyik fő csapásirányát a paprikanemesítés adja. A legfontosabb típus a cecei, amit közismertebb nevén TV paprikának hívnak. A rendszerváltást követően komoly problémát jelentett, hogy a szabad árumozgással különféle újabb kórokozók is megjelentek, melyek más termőterületekről érkeztek ide. Így jutott el Magyarországra a TSWV is, ami leginkább a cecei hajtatása során okoz problémát. Erre válaszul a ZKI Zrt. egy TSWV ellenálló hibridet fejlesztett ki, ez a Hurricane F1, illetve egy enyhe foltosság ellen rezisztens fajtát is, a Century-t.

Fehér cecei paprika – Kereskedelmi igényeknek megfelelő termések

A fehér blocky típus főleg a balkáni régióban és Romániában elterjedt. A ZKI Apolló F1 hibridje igen nagy népszerűségnek örvend ebben a kategóriában, Törökországban például a téli termesztésben piacvezető. Legújabb hibridjük a Tm2, ami a környezeti tényezőkkel szemben igazán ellenálló, ennek köszönhetően szabadföldi termesztésre alkalmas.

A kápia paprika egyre népszerűbb hazánkban is, szinte már az összes zöldséges polcán találkozhatunk vele. Az intézetben külön nemesítenek tálcázható méretű fajtát, illetve nagytestű balkáni típust is.

Az enyhe teleknek köszönhetően megjelent a levéltetvek által terjesztett CMV, amire az intézet rezisztens fajok nemesítésével reagált. A paradicsomalakú paprikák piacán baktérium ellenálló hibriddel tudtak piacvezetők lenni, és már van CMV ellenálló hibridjük is.

Az almapaprika nemesítése során konzervgyárakkal, üzemekkel működnek együtt az intézet munkatársai. Legújabb fejlesztéseik az édes Békés F1, a Regös F1 és a csípős Ispán F1. A fűszerpaprika-nemesítés területén is jelen van a ZKI, a Palotás F1 nevű édes hibrid a legnépszerűbb szabadföldi genotípus, és a környező országokban is igen kedvelt.

Palotás F1 – Rendkívül magas hozam, gazdaságos szedhetőség

A ZKI legújabb hibridjei a Kontessa F1, ami igen tetszetős, húsa kívül-belül egyöntetűen színeződik, ráadásul, homoktalajon és talaj nélküli termesztésben is jól szerepel. Újítás még a Mitosz F1 kápia hibrid is, mely átlagon felülien teljesít a tárolhatósági teszteken.

A paprikanemesítés igen lényeges kutatói tevékenység. E népszerű növényt sajnos sok kórokozó és környezeti elem veszélyezteti, a megfelelő hibridek kifejlesztésével azonban erősíthető a piaci pozíció.

5 karácsonyi hagyomány – Ismered őket?

5 karácsonyi hagyomány – Ismered őket?

A karácsonyt számos népszokás övezi, melyek néhány országrészben mind a mai napig élnek. Bejegyzésünkben ismert és kevésbé ismert hagyományokat gyűjtöttük össze. Jó szemezgetést kívánunk!

A betlehemezés

Az egyik legismertebb karácsonyi hagyomány a betlehemezés. Ha máskor nem, óvodás-iskolás korában biztosan mindenki szerepelt olyan karácsonyi műsorban, melynek ez volt a fő attrakciója. A népi játék Jézus születésének történetét mutatja be. A betlehemezők pásztoroknak öltözve, szent énekek, versikék és vicces anekdoták közepette elevenítik fel az eseményeket.

A mendikálás

A régi időkben a gyerekek szokása volt a karácsonyi időszakban, hogy házról házra jártak és némi ajándék, adomány fejében karácsonyi nótákat énekeltek és verseket szavaltak. A kántálás ehhez képes leginkább a felnőttek terepe volt, amikor is karácsonykor énekekkel köszöntötték a házban lakókat.

Az ostyahordás

A kántortanító a karácsony előtti napokban a gyerekekkel ostyát küldött haza, annyi szeletet, ahány tagú volt a család. Az ostya a karácsonyi vacsorán került terítékre, közösen fogyasztották el, gyakran lekvárral, vagy fokhagymával.

A karácsonyi asztal

A karácsonyi terítékhez nagyon sok hagyomány, babona kötődik. Így például a karácsonyi abroszt az év során is felhasználták, ebből vetették el a magokat, az asztalra magokat tettek, amivel megetették a baromfikat. Annak emlékére, hogy Jézus jászolban született, szalmát szórtak az asztal alá. A vacsora során a háziasszony nem állhatott fel az asztaltól, ellenkező esetben a tyúkok rossz tojók lettek a következő évben. Az almát annyi gerezdre vágták, ahány családtag volt, ezt közösen fogyasztották el, hogy a család mindig összetartson.

A borszentelés

A karácsonyi időszakhoz köthető hagyomány a borszentelés is. December 27-én, Szent János napján a családok bort vittek a templomba, amit aztán a pap megáldott. Úgy tartották, a szentelt borral betegségeket gyógyíthatnak, sőt, még a boroshordóba is öntöttek, hogy ne romoljon meg a bor.

Növények, amiket karácsonykor szeretünk a legjobban

Növények, amiket karácsonykor szeretünk a legjobban

Az év legmeghittebb ünnepe a karácsony, amikor szívünket és környezetünket is ünneplőbe öltöztetjük. A sok-sok karácsonyi dísz mellett csempéssz egy kis természetességet a dekorációba néhány karácsonyi dísznövénnyel! Adunk hozzá egy kis segítséget!

Fenyő

Természetesen a karácsonyi növények sorát a fenyővel kezdjük. Ez az illatos, szépséges növény az örök élet szimbóluma, a karácsony jelképe. Több kedvelt fajtája is létezik, így például az ezüstfenyő, a vörösfenyő, a lucfenyő, az erdeifenyő, a nordmann jegenyefenyő és a feketefenyő. Mindegyik más-más tulajdonságokkal bír, van amelyik szúrósabb, van amelyik kevésbé hullatja a leveleit, abban azonban megegyeznek, hogy a karácsonyi dekoráció lelkét adják, hiszen köré gyűlik össze az egész család.

Mikulásvirág

Az egyik legkedveltebb dísznövény ilyenkor a lakásban a mikulásvirág. A klasszikus változata, a „piros levelű”, igazi karácsonyi hangulatot tud varázsolni bárhova. A növény egyébként Dél-Amerikából származik, ahol 3-4 méteresre is megnőhet, nálunk azonban maximum 1 méteresre. A mikulásvirág nem szereti a huzatot, kedveli azonban a napfényt, ideális hőmérséklet számára a 20 Cº. Nem mellékesen ajándékba is nagyon mutatós!

Karácsonyi kaktusz

A karácsonyi kaktusz nevét onnan kapta, hogy november végétől kezd virágozni és még az ünnepek alatt is pompázik. Világos, szórt fényű helyen érzi igazán jól magát, itt hozza legszebb színpompás virágait. Ez a kedves virág, ami az otthonunkat díszíti a brazil esőerdőkből származik.

Magyal

Fényes, zöld leveleiről és piros bogyóiról ismert a magyal, mely igazi karácsonyi gyönyörűség. A magyal számos dísznek az alapanyaga és kedvelt motívum csomagolópapírokon, képeslapokon is. Angolszász területen különös jelentést tulajdonítanak a magyalnak: szúrós levelei Krisztus töviskoszorúját jelképezik, a piros bogyók pedig a lehulló vércseppeket.

Fagyöngy

Elmaradhatatlan karácsonyi dekoráció a fagyöngyből készült csokor. A hagyomány szerint ha a fiú és a lány éppen a fagyöngy alatt áll, akkor csókot kell váltaniuk. A hiedelmek szerint a fagyöngy szerencsét és gazdagságot hoz, illetve fenntartja a családban a békét és az egyensúlyt.

Ez a titka a szép és egészséges kajszinak és szilvának

Ez a titka a szép és egészséges kajszinak és szilvának

A csonthéjas gyümölcsök igen népszerűek Magyarországon. Kevés olyan ember van, aki visszautasítana egy finom szilvát vagy éppen egy kajszibarackot. Sajnos azonban a sharka vírus komoly pusztítást tud végezni e típusú gyümölcsök körében. Így nem csoda, hogy a Nemzeti Agrárkutatási és Innovációs Központhoz tartozó Magyar Kertészeti Szaporítóanyag Nonprofit Kft (MKSZN) éppen ez ellen a kártékony vírus ellen veszi fel a harcot. Lássuk, hogyan!

Az MKSZN vírusrezisztenciához kapcsolódó kutatásait a Mezőgazdasági Biotechnológiai Kutatóintézettel (MBK) karöltve valósítja meg. A kutatások fókuszában a csonthéjas gyümölcsök állnak, egészen pontosan a szilva és a kajszi, hiszen ezek a gyümölcsök jelentős termőterületen nevelkednek itthon és fontosságuk is kimagasló. Tény azonban, hogy igen vírusérzékenyek, ami komoly gazdasági károkhoz tud vezetni.

A szervezet célja nem más, mint olyan növények létrehozása, amik ellenállóak a különféle kórokozókkal szemben, gazdaságosan és környezetkímélő módon termeszthetőek, és megfelelnek a piac által támasztott követelményeknek.

Ceglédi gömbölyű kajszi fajta

A probléma ott kezdődik, hogy az eddig használt módszerek segítségével a vírusrezisztencia növelése az eredeti kedvező fajtatulajdonságok romlásával jár. Az MKSZN fejlesztés alatt álló módszerének lényege éppen az, hogy nem egy új fajta nemesítése a cél, ami igen költséges és hosszadalmas, hanem egy meglévő, ismert tulajdonságokkal bíró fajtát „készítenek fel” az ellenállóságra.

A termésveszteséget és minőségromlást okozó sharka vírus elleni védekezés jelenleg kimerül a prevencióban és a levéltetvek kémiai irtásában. A gyakorlat szerint azonban, még ha sikerül is vírusmentes szaporítóanyagot előállítani, a telepítés után nagyon hamar ismét befertőződhet az állomány. Ebből adódóan a legjobb megoldás a rezisztens fajták nemesítése.

Kajszi fitoplazma

A cél tehát, úgy ellenállóvá tenni a növényeket, hogy azok nem veszítenek beltartalmi tulajdonságaik minőségéből. Erre nyújthat megoldást a transzgenetikus technológia, ez azonban Európában nem támogatott. A szervezet által fejlesztett egyedülálló CRISPR/CAS9 technológia azonban túl megy mindezen, hiszen képes arra, hogy irányított mutációt hozzon létre kizárólag a célgénben, ami jelen esetben a vírusokra fogékonyságért felelős gén. A transzgenetikus eljárások helyett, sokkal inkább hasonlít a kémiai kezeléssel vagy a besugárzással előidézett mesterségesen indukált mutagenizáláshoz.

Az MKSZN és az MBK közös kutatása a jövőben forradalmi megoldást jelenthet majd a vírus rezisztens szilva és kajszi fajták termesztésében. Munkájuknak köszönhetően olyan gyümölcsök teremhetnek, melyek nemcsak ellenállóak, de a minőségük is kifogásolhatatlan.

Csodás ajándékok karácsonyra a konyhából!

Csodás ajándékok karácsonyra a konyhából!

A gasztroajándékok igen divatosak manapság. Az ajándékkészítés örömét és az ételek szeretetét ötvöző ajándékok rengetegfélék lehetnek, ráadásul a legtöbbjüket akár hazai alapanyagokból is elkészíthetjük. Nézzünk néhányat!

Hagymalekvár

Kezdő gasztrohuszárok kedvence lehet a hagymalekvár, hiszen alig néhány hozzávalóból egy óra alatt kényelmesen szuper ajándékot lehet varázsolni. Ehhez nem kell más tenni, mint felkarikázni a hagymát és vajon karamellszínűre megdinsztelni, barna cukrot adni hozzá, meglocsolni egy kis balzsamecettel és várni, hogy besűrűsödjön. Kiváló színfolt húsok mellé!

Tojáslikőr

Igazi karácsonyi ital a tojáslikőr, ami egy szép üvegbe töltve, egy kis díszítéssel csodás ajándék. A tojáslikőrt érdemes már néhány héttel az ünnepek előtt elkészíteni, hogy legyen idő összeérni az ízeknek, sőt, az sem hátrány, ha a tejet és a tojást házi forrásokból tudjuk beszerezni. Hogy is készül? Verd habosra a tojássárgáját a cukorral, adj hozzá tejet, tejszínt, tiszta szeszt és vaníliát, és már kész is vagy. Lezárt üvegben tárold!

Házi vaj

Friss kenyér, ízletes vaj és egy pohár tea – nincs is ennél jobb reggeli egy hideg téli napon! Ajándékozd meg szeretteidet ezzel az élménnyel, legalábbis a vajjal! A házi vaj készítéshez két tippet is adunk. Az egyszerűbb, ha a puha vajat ízesítjük úgy, hogy egyszerűen belekeverjük az ízesítőket, például chilit, diót, aszalt paradicsomot, bazsalikomot vagy éppen fokhagymát, majd hengert formázunk belőle. Bevállalósabbak jófajta tejszínből is megpróbálhatják elkészíteni a vajat!

Bon-bon

A zserbó igazi magyar csemege, amiből mutatós ajándék válhat egy kis trükkel. Keverj össze kekszmorzsát, darált diót és annyi lekvárt, hogy formázható masszát kapj, gyúrj belőle golyócskákat, hagyd kihűlni, majd vond be olvasztott csokival. A tetejére darált diót szórj!

Mosolygó alma, fénylő meggy – Így marad friss a finom gyümölcs!

Mosolygó alma, fénylő meggy – Így marad friss a finom gyümölcs!

A gyümölcsök tárolhatósága között fajonként és fajtánként igen jelentős különbségek vannak. A Nemzeti Agrárkutatási és Innováció Központhoz tartozó Magyar Kertészeti Szaporítóanyag Nonprofit Kft. (MKSZN) munkatársai olyan fajtaspecifikus tárolási eljárásokat fejlesztettek ki, melyeknek köszönhetően ki tudják szolgálni a feldolgozóipar és a kereskedők igényeit.

A Magyar Kertészeti Szaporítóanyag Nonprofit Kft. 1949-ben kezdte meg működését, leginkább alma és meggy fajokkal kísérleteztek, kísérleteznek. A 60-as 70-es években nagy almatermesztési projekteket koordinált a szervezet, minek köszönhetően Magyarország Európa legnagyobb almaexportőrévé vált. Céljuk mind a mai napig az, hogy olyan gyümölcsöket hozzanak létre, melyek maximálisan igazodnak a piac igényeihez.

Az alma tárolása többféle technikával történhet. Magyarországon a legelterjedtebb az ULO (Ultra Low Oxygen) módszer, melynek lényege, hogy az érési folyamatot az oxigénszint alacsonyan, a szén-dioxid szint magasan tartásával lassítják le. Előnye, hogy a gyümölcs színe stabil marad, a termény szilárdsága és keménysége kiváló, a magház kevésbé barnul, és csökken az etilén felszabadulás is. Az ULO azonban önmagában nem alkalmas a teljes frissesség megőrzésére, a NAIK GYKI által fejlesztett SmartFresh technológiával kiegészülve azonban választ tud adni az összes kihívásra. A SmartFresh lényege, hogy az érési folyamatot az etilén receptorok blokkolásával lassítja le.

Gála almafajta

Újfajta megközelítés, hogy az MKSZN a tárolás kérdését kutatásaikban holisztikusan kezeli, vagyis már az ültetvény kialakításánál is az előre tervezés fontosságára hívja fel a figyelmet. Ezen felül, a szervezet kiemelten kezeli a csomagolóanyagok vizsgálatát és az új tárolóeszközök kifejlesztését is.

A magyar nemesítésű meggy igen jó kvalitásokkal bír, nagy szemmérete és jó sav-cukor tartalma teszi igazán különlegessé. Az egyik legjelentősebb ipari gyümölcsünk, évi 60-80 ezer tonnát termelünk belőle. Népszerűségét mutatja például, hogy a német konzervipar által előállított meggybefőttek több mint 90%-a magyar meggyet tartalmaz.

Érdi bőtermő meggyfajta

Habár a termelésben igen kimagasló eredményeket ér el az ország, probléma, hogy a feldolgozóipar külföldi kézben van, nehezen megállapítható a valós termésmennyiség, ráadásul a termelők kiszolgáltatottak, mivel az eladás jellemzően nem egy szerződésben rögzített ár szerint történik.

Ahhoz, hogy a termelők a piacot folyamatosan el tudják látni meggyel, szükséges kutatásokat folytatni a nemesítés és a tárolhatóság területén is. A meggy gyümölcse nem etilén-érzékeny, lédús és igen sérülékeny, ráadásul tárolásra és forgalmazásra csak a száras, kézzel szedett alkalmas. Viszont, mivel utóérése nem jelentős, így a már érett gyümölcsöt lehet csak szedni. A jelenleg alkalmazott módszer lehetővé teszi, hogy gyors lehűtés segítségével 2-4 hétig tárolható legyen a gyümölcs, az MKSZN ezt a periódusi hónapokra igyekszik kitolni. Ennek érdekében az Újfehértói Kutatóállomáson egy olyan egyedülálló kutatási központot hoznak létre, ahol a kis térfogatú kamráktól egészen a kereskedelmi hűtőtermekig adott a lehetőség a kísérletek lefolytatására.

A gyümölcsök frissen tartása igen lényeges kérdés, hiszen így kerülhetnek friss és ízletes, esztétikailag is kimagasló gyümölcsök az asztalokra. Az MKSZN-nek köszönhetően fejlődhet a termeléstechnológia, ami gazdasági szempontból is igen jelentős előrehaladás.

Egy farmer a legfelsőbb körökből

Egy farmer a legfelsőbb körökből

Agrármágnások sorozatunk utolsó részében Howard Buffett történetével ismerkedhettek meg, aki a világ negyedik leggazdagabb emberének, Warren Buffettnek a fia. A milliárdos fia jelenleg farmerként dolgozik, illetve több alapítványban is érdekelt, melyek a világ éhezési problémáit hivatottak felszámolni.

Howard Buffett 1977-ben, 23 évesen szagolt bele a gazdálkodás világába. Apja egy farmot vásárolt neki 760 ezer dollárért Tekamah-ban, Nebraskaban, amit aztán visszabéreltetett. Ma már Illinois-ban él, ahonnan egy 6,1 km2 nagyságú családi gazdaságot felügyel. Ezen kívül szívén viseli a mezőgazdasági kutatások alakulását is, így olyan alapítványokban is szerepet vállal, melyek a mezőgazdasági kutatásokra specializálódta. Vannak területeik Arizonában és Dél-Afrikában is.

Buffett származásán kívül szociális érzékenységéről vált híressé. Olyan szervezetek zászlaja alá állt be, mint például a National Geographic Council of Advisors, a World Wildlife Fund National Council, a Cougar Fund, az Africa Foundation, a Barefoot Foundation és a ONE Campaign, de alapítvány hozott létre a gepárdok védelmére is. 2007-ben az ENSZ a World Food Prgramme-jának nagykövetévé választotta Buffettet, így vette fel a harcot az éhínséggel.

Kép forrása itt érhető el!

A társadalom és a világ problémái iránt fogékony Buffett egy alapítványt hozott létre Howard G. Buffett Foundation néven. Ennek jóvoltából beutazta a világ 130 országát, megtapasztalhatta milyen az élet a hátrányosabb helyzetű régiókban. Utazásait, tapasztalatait dokumentálta, különös figyelmet fordítva a hely specifikus kihívásoknak, és annak, hogy miféle segítségnyújtás lehet valóban hasznos az adott területeken. Az alapítvány nagyrészt Afrikára és Közép-Amerikára összpontosít, és kiemelt ügyként kezeli a mezőgazdaság támogatását, a táplálkozási problémákat, az ivóvíz szűkösségét és a béke kérdését is. 2007-ben hozta létre a Global Water Initiative szervezetet, melynek fókuszában az ivóvízellátás és a tiszta víz fontossága áll, hét évvel később pedig 23,7 millió dollárt adományozott az orvvadászat visszaszorítására.

Howard Buffett munkássága példaértékű lehet minden ember számára. Igaz, hogy vagyonát nem a mezőgazdaságból szerezte, mégis helyet van a legnagyobb, agráriumhoz köthető emberek sorában. Karitatív tevékenysége nagyban hozzájárulhat a fejlődő országok gazdaságának és életszínvonalának erősödéséhez, ami nem csak helyi érdek, de világszinten is fontos tényező.

Igazi áttörés a fajtahasználat területén

Igazi áttörés a fajtahasználat területén

A növénynemesítés egyik legnagyobb problémája, hogy a kikísérletezett fajták nyomon követése igen komplikált, ebből adódóan viszont a kutatóintézetek jelentős jogdíjaktól esnek el. Hasonlóan fontos kérdés a kórokozók visszaszorítása, korai felismerése is, mely az integrált növénytermesztés bevezetését teszi szükségessé. A Nemzeti Agrárkutatási és Innovációs Központhoz tartozó Magyar Kertészeti Szaporítóanyag Nonprofit Kft. (MKSZN) éppen ezekre a kihívásokra keresi a megoldást. Nézzük hogyan!

AZ MKSZN az MTA SZTAKI intézetével, illetve a Debreceni és a Kecskeméti Egyetemmel karöltve dolgoz ki egy olyan módszert és eszközt, mely képes választ adni nemzetközi szinten is égető problémákra, mint például a fajtahasználat és az integrált növénytermesztés.

Ceglédi arany Kajszi fajta

A fajtahasználatból és az elterjedésből adódó gondok veleje, hogy a szaporítóanyag kikerülésével sokszor már nem követhető nyomon a terjedés. Ugyan léteznek olyan módszerek, melyekkel meghatározhatók az egyedek, ezek azonban genetikai eljárások, így igen költségesek, pláne, ha belegondolunk abba, hogy egy hektár gyümölcsösben akár több ezer egyed is lehet.

Sajnos azonban a követhetetlenség miatt a kutatóintézetek jelentős, a jogdíjakból származó bevételektől esnek el, amit aztán nem tudnak a további tevékenységeikre visszaforgatni. Nem beszélve arról, hogy egy fás szárú fajta kinemesítése 15-30 év, költsége pedig akár 200 millió forintra is rúghat.

Hasonlóan nagy problémát okoz a kártevők felmérésén és pontos helyi meghatározásán alapuló integrált növénytermesztés is. A jelenlegi általános gyakorlat: ha a termesztő kórokozó jeleit fedezi fel az ültetvényben, akkor jó esetben egy szakértő segítségével igyekszik beazonosítani a betegséget, ami akár hetekig is eltarthat. Az irtás során nem tudja teljes pontossággal lokalizálni a kórokozó jelenlétét, így inkább az egész területet vegyszerrel kezeli.

Nyárfa-ültetvény

Az MKSZN kidolgozás alatt álló új módszere megoldást kínál ezekre a kérdésekre, hiszen képes egy adott területet rövid idő alatt feltérképezni, a precíziós növényvédő gépeknek köszönhetően pedig, akár a kártevőirtás is célzottan történhet.

Az eszköz hiperspektrális légifelvételeket készít drónok segítéségével, ami egy olyan adatgyűjtési technika, mely több száz csatornán keresztül gyűjti be a képeket, ezek pedig egymással érintkező spektrális hullámhossz intervallumokat alkotnak. A végeredménye olyan felvétel, ami több száz keskenysávú csatornát tartalmaz, a multispektrális 3-4 csatornájához képest.

Az MKSZN már most is szép eredményeket ért el e területen, a kutatósokkal azonban nem állnak le. Amellett, hogy folyamatosan fejlesztik és kutatják a fent leírtakat, olyan témák vizsgálatát is célul tűzték ki, mint az, hogy milyen maximális spektrális felbontás érhető el; hogy mekkora az a minimális felbontás, amivel elkülöníthetők az egyedek; mekkora repülési időre van szükség; hogy fejleszthető a drónirányítás.

Így lesz a drón a gazda szeme

Így lesz a drón a gazda szeme

Az ezredforduló környékén még furcsán néztek arra, aki fennhangon hirdette a drónok előretörését a mezőgazdaságban. A jövő azonban pontosan ebbe az irányba vezetett és ma már egyáltalán nem számít kuriózumnak, ha valaki a mezőgazdasági „eszközpark” tagjaként tekint egy drónra. Nézzük, mire használják és mi mindennel kecseget ez a technológia!

Először is tisztázzuk, hogy mit is nevezünk drónnak! A drón egy olyan repülésre alkalmas eszköz, melyet távvezérlés vagy programozás segítségével képes bejárni a megadott területet, elvégezni ott egy adott feladatott vagy éppen információt gyűjteni.

A mezőgazdaságban a precíziós gazdálkodás váltotta ki a drónok elterjedését, hiszen az egész adatokra épül fel, amit a drónok szolgáltatni tudnak. Nem beszélve arról, hogy ezek az eszközök képesek elképesztő gyorsasággal nagyon pontos adatokat szolgáltatni, ami még inkább a hatékonyságot segíti elő.

Alapvetően két típusuk létezik: a merev szárnyú és a forgó szárnyú, az hogy melyikre esik a választás, az az elvégzendő munka függvénye. Előbbi előnye, hogy tovább képes a levegőben maradni és nagyobb területet tud bejárni, utóbbi viszont sokkal „ügyesebb”, ha manőverezésről van szó.

A mezőgazdasági alkalmazás tekintetében nagyon sok előnnyel bírnak. Például, a klasszikus légi felvétel készítési módszerekhez képest sokkal kedvezőbb áron lehetséges képalkotás; pontos adatokat tud szolgáltatni egy területről és a növények állapotáról; nagy rendszerességgel gyűjthetők adatok, így kimutatható, ha valami rendellenesség történik.

Alkalmazási területe igen sokrétű, habár jelenleg inkább kárfelmérésre és növényi vegetációs felvételezésre használják. Alkalmazható azonban a talaj és a termés állapotának, mennyiségének felmérése, a gyomok elterjedésének vizsgálatára, az aszály hatásainak figyelésére és belvíz-monitorozására.

A drónok mezőgazdasági alkalmazása még gyerekcipőben jár itthon, tény azonban, hogy egyre több szakember figyelmét keltik fel. Vitathatatlan, hogy a technológia fejlődni fog tovább és egyre több gazda számára lesz elérhető, remélhetőleg a szabályozási rendszer is igazodik majd ehhez a növekvő népszerűséghez.