Igazi ünnepi eledel: a hal

Igazi ünnepi eledel: a hal

A karácsonyi vacsora fénypontjait mutatjuk be legújabb, ünnepi sorozatunkban. Ma a hal „kerül az asztalra”, nézzük, hol, milyen halakat érdemes venni, és mit készíthetsz belőlük! A legtöbb családban karácsony alkalmával kerül az asztalra valamilyen hal is. Sajnos, Magyarországon rendkívül alacsony a halfogyasztás, míg átlagosan Európában 20 kilogrammot fogyaszt el egy ember évente, addig itthon nagyjából …

Bővebben Bővebben

KUTATÓI PORTRÉ – Dr. Németh Krisztina, a NAIK Szőlészeti és Borászati Kutató Intézet Kecskemét-Katonatelepi Állomásának tudományos főmunkatársa

KUTATÓI PORTRÉ – Dr. Németh Krisztina, a NAIK Szőlészeti és Borászati Kutató Intézet Kecskemét-Katonatelepi Állomásának tudományos főmunkatársa

A NAIK tudományos műhelye több mint 1200 embert ölel fel. Kiváló koponyákkal dolgozunk itt együtt, akik életüket és egész munkásságukat a tudománynak szentelik. Sorozatunkban hétről hétre megismerkedhettek egy szakemberrel, ma Dr. Németh Krisztinával, aki a NAIK Szőlészeti és Borászati Kutató Intézet Kecskemét-Katonatelepi Állomásának tudományos főmunkatársa. Szakterület: környezetkímélő szőlőtermesztési technológiák kidolgozása Mottó: „Az ember néha csodálatos kerülőkkel jut …

Bővebben Bővebben

Mi kerül a karácsonyi asztalra? – A bejgli

Mi kerül a karácsonyi asztalra? – A bejgli

Az év legszebb ünnepének közeledtével az emberek díszbe öltöztetik otthonukat, gondolkodnak, mivel lepjék meg szeretteiket, és bizony, azon is eltöprengenek, hogy milyen finomságok kerüljenek a karácsonyi asztalra. Legújabb sorozatunkban a karácsonyi menüt vesszük szemügyre, kicsit más perspektívából. Ma a bejgli lesz terítéken. A bejgli egy tradicionális finomság Magyarországon, de számos országban, például Lengyelországban is komoly hagyományokkal …

Bővebben Bővebben

KUTATÓI PORTRÉ – Kótiné Dr. Seenger Julianna, a Mezőgazdasági Gépesítési Intézet tudományos főmunkatársa és kutatási főosztályvezetője

KUTATÓI PORTRÉ – Kótiné Dr. Seenger Julianna, a Mezőgazdasági Gépesítési Intézet tudományos főmunkatársa és kutatási főosztályvezetője

A NAIK tudományos műhelye több mint 1200 embert ölel fel. Kiváló koponyákkal dolgozunk itt együtt, akik életüket és egész munkásságukat a tudománynak szentelik. Sorozatunkban hétről hétre megismerkedhettek egy szakemberrel, ma Kótiné Dr. Seenger Juliannával, aki a Mezőgazdasági Gépesítési Intézet tudományos főmunkatársa és kutatási főosztályvezetője. Szakterület: Okleveles agrármérnök törzsállattenyésztő, szaporodásbiológia és takarmányozástan szakirányon; az állattenyésztés tudományok doktora: …

Bővebben Bővebben

Zöld löket a kertnek – Mit kell tudni a komposztról?

Zöld löket a kertnek – Mit kell tudni a komposztról?

A talaj számára igazi ínyencség a humusz, ami tápanyagainak köszönhetően serkenti a gyökérzetet, a mikroorganizmusokat, ezáltal elősegíti a növény növekedését. Ez az anyag a természetben automatikusan képződik, a komposztálás segítségével azonban te is termelhetsz értékes és tápláló anyagokat a ház körül keletkező szerves hulladékokból. Mai bejegyzésünkben minden hasznos tudnivalót összegyűjtöttünk a komposztról és magáról a …

Bővebben Bővebben

KUTATÓI PORTRÉ – Csóka György, a NAIK Erdészeti Tudományos Intézet Erdővédelmi Osztályának tudományos tanácsadója, osztályvezetője

KUTATÓI PORTRÉ – Csóka György, a NAIK Erdészeti Tudományos Intézet Erdővédelmi Osztályának tudományos tanácsadója, osztályvezetője

A NAIK tudományos műhelye több mint 1200 embert ölel fel. Kiváló koponyákkal dolgozunk itt együtt, akik életüket és egész munkásságukat a tudománynak szentelik. Sorozatunkban hétről hétre megismerkedhettek egy szakemberrel, ma Csóka Györggyel, aki a NAIK Erdészeti Tudományos Intézet Erdővédelmi Osztályának tudományos tanácsadója, osztályvezetője. Szakterület: erdővédelem, erdőegészség, rovartan, rovarökológia, erdei diverzitás, klímaváltozás Mottó: „Ne akarj többnek látszani, …

Bővebben Bővebben

A bőséges burgonyatermés titka

A bőséges burgonyatermés titka

Sokoldalú felhasználhatósága tette népszerűvé a világon mindenhol ismert burgonyát: sütve, főve, pirítva, pürésítve, köretként, főételként, levesként – számos módon kerülhet az asztalokra. Nézzük, mit kell tudni erről a közismert növényről! A burgonyát Amerikában már több ezer éve is termesztették, kezdetben leginkább a magasabb fekvésű, hűvösebb területeken, például Chilében és Peruban. Európába a spanyolok révén került az 1600-as …

Bővebben Bővebben

Talajtuning trágyázással

Talajtuning trágyázással

A növénytermesztés egyik legfontosabb lépése a talaj tápanyagtartalmának visszapótlása, vagyis a trágyázás. Akárcsak az autóknak, a talajnak is szüksége van „üzemanyagra”. Mai bejegyzésünkben megnézzük, milyen típusú trágyák léteznek és mit kell tudni róluk. A tápanyag-gazdálkodás egy összetett folyamat, mely során a cél, hogy a talaj mikro- és makrotápanyagokhoz jusson. A talaj minőségét a szervesanyag-tartalom határozza meg: minél magasabba, …

Bővebben Bővebben

KUTATÓI PORTRÉ – Schmidtné Szantner Barbara Ildikó, a NAIK ZÖKO tudományos segédmunkatársa

KUTATÓI PORTRÉ – Schmidtné Szantner Barbara Ildikó, a NAIK ZÖKO tudományos segédmunkatársa

A NAIK tudományos műhelye több mint 1200 embert ölel fel. Kiváló koponyákkal dolgozunk itt együtt, akik életüket és egész munkásságukat a tudománynak szentelik. Sorozatunkban hétről hétre megismerkedhettek egy szakemberrel, ma Schmidtné Szantner Barbara Ildikóval, aki a NAIK ZÖKO (Zöldségtermesztési Önálló Kutatási Osztály) tudományos segédmunkatársa. Szakterület: Az ipari paradicsom nemesítése és fajtafenntartása, termesztéstechnológiai kísérletek tervezése, kivitelezése Doktori …

Bővebben Bővebben

Így terem az értékes mogyoró

Így terem az értékes mogyoró

A hazai gyümölcstermő területek tizedén termelnek héjasokat, természetesen ennek nagy részét a dió teszi ki, míg mogyoró csupán 440 hektáron terem. Leginkább ízletes termése miatt ültetik, jóllehet arányos felépítésének és küllemének köszönhetően a kert dísze lehet, vesszőjéből pedig remek szerszámnyél és sétapálca is készülhet. Nézzük, mit kell tudni a mogyoróról és a termesztéséről. A 2-5 méter magas mogyoróbokrok már a tőtől elágaznak, így tudnak igazán …

Bővebben Bővebben