KUTATÓI PORTRÉ – Csóka György, a NAIK Erdészeti Tudományos Intézet Erdővédelmi Osztályának tudományos tanácsadója, osztályvezetője

KUTATÓI PORTRÉ – Csóka György, a NAIK Erdészeti Tudományos Intézet Erdővédelmi Osztályának tudományos tanácsadója, osztályvezetője

A NAIK tudományos műhelye több mint 1200 embert ölel fel. Kiváló koponyákkal dolgozunk itt együtt, akik életüket és egész munkásságukat a tudománynak szentelik. Sorozatunkban hétről hétre megismerkedhettek egy szakemberrel, ma Csóka Györggyel, aki a NAIK Erdészeti Tudományos Intézet Erdővédelmi Osztályának tudományos tanácsadója, osztályvezetője.

Szakterület: erdővédelem, erdőegészség, rovartan, rovarökológia, erdei diverzitás, klímaváltozás

Mottó: „Ne akarj többnek látszani, mint ami vagy! Akarj inkább több lenni, mint aminek látszol!”

Munka főbb irányai:

  • az idegenhonos, inváziós rovarok/kórokozók terjedésének, hatásainak, az ellenük való védekezés lehetőségeinek kutatása,
  • az erdők ellenálló és visszaszerző képességének összetevői vizsgálata, mert hosszabb távon ezek biztosíthatják az erdők létét egy negatív irányban változó környezeti rendszerben,
  • főbb őshonos fafajok (tölgyek, bükk) egészségi állapot monitoringja,
  • szakmai tudástranszfer (hagyományos és elektronikus formában),
  • az erdei diverzitás megőrzésének, javításának lehetősége,
  • az erdők egészségi állapota szempontjából jelentős ökoszisztéma szolgáltatások.

Hogy mondaná el egy laikusnak, hogy mivel foglalkozik?

A magyarországi erdők egészségi állapotára rövid, illetve hosszú távon ható tényezők vizsgálatával, az abiotikus (például: időjárási szélsőségek) és biotikus (például: rovarok, kórokozók) hatásaival, illetve e tényezők egymásra hatásával foglalkozunk.

Ez hogyan segíti a magyar agráriumot?

Az erdők léte és szolgáltatásai kiemelt jelentőségűek az egész társadalom számára. Az erdők által nyújtott ökoszisztéma szolgáltatásokat csak az egészséges erdők képesek megfelelő volumenben és minőségben biztosítani.

Mit gondol, milyen érdekes fejlesztések/kutatási eredmények várhatóak a saját szakterületén a jövőben?

Szakterületemből fakadóan, a rövid távú, áttörés jellegű kutatási eredmények „kirobbanásának” esélyét kisebbnek látom. Ezzel együtt bizonyos innovatív kutatási módszerek/megközelítések gyorsan beépülhetnek, illetve az eddigieknél jobban elterjedhetnek a kutatásban (pl. drónok, térinformatika, stb.).

Hosszabb távon esélyét látom az olyan kutatási eredményeknek, amik jelentős szemléletváltást hozhatnak az erdőkkel való gazdálkodás vonatkozásában. Ilyen eredmények lehetnek például a természetesség/diverzitás erdő-egészségre gyakorolt hatásainak feltárása, stb.

Miért és hogyan vált kutatóvá?

Gyerekkorom helyszíne (Ásotthalom, Csongrád megye) végtelen lehetőséget nyújtott az erdő-mezőn való bóklászásra, bogarászatra, madarászatra. Akkor támadt bennem máig is megmaradó érdeklődés, hogy megtudjam „hogy hívják, mit eszik, mit csinál, azt miért csinálja, őt mi eszi”, stb.? Úgy éreztem (ma is úgy érzem), hogy kutatóként van a legtöbb lehetőségem ilyen kérdéseket feltenni, illetve próbálkozni a megválaszolásukkal.

Iskolai pályafutásom különböző szintjein számos tanítóm, tanárom, egyetemi oktatóm támogatott. Munkahelyi vezetőim, munkatársaim is messze túlnyomó részben pozitív hatással voltak/vannak munkámra. Nagyon jótékony hatásúnak, inspirálónak tartom fiatal kollégáim friss, kevésbé becsontosodott gondolkodásmódját is.

Szakmai pályámnak igazi lendületet adott jelentősnek mondható nemzetközi kapcsolatrendszerem. Ez a konkrét barátságok, az ismeretnyerés, a nemzetközileg is megjeleníthető eredmények mellett olyan látókör-bővülést is hozott, ami egy kutató számára kifejezetten hasznos.

Erdészkutatóként fontosnak tartom megemlíteni, hogy az erdészeti gyakorlatban dolgozó kollégák mindenkor segítőkészen állnak a munkámhoz (lásd későbbi történetet).

Végül, de nem utolsóként a sorban meg kell említenem (illetve ki kell emelnem) a családom, illetve feleségem szerepét, aki szintén erdészkutató. Nemcsak maximálisan, lenyűgöző toleranciával támogatta/támogatja szakmai tevékenységemet, hanem annak saját munkája révén is teljes jogú „főrészvényese”.

Mi a kedvenc története szakmai életével kapcsolatban?

2004-ben lehetőségem volt David Attenborough-val személyesen találkozni, amikor egy rovartani témájú filmrészlet elkészítéséhez nyújtottam a BBC stábjának szakértői segítséget. A forgatás során számos kisebb-nagyobb technikai probléma merült fel. Ezek megoldásában, néhány telefonhívást követően rendkívül gyors és hatékony segítő akciók bontakoztak ki, és rövid idő alatt minden probléma megoldódott. Ez a speciális „erdész-internet” David Attenborough-nak is nagyon tetszett. Annyit fűzött hozzá, hogy „ez nagy érték, őrizzétek meg!” Magáról az esetről egyébként az Erdészeti Lapokban egy rövid írást is közzétettem: „Sir David Attenborough és a magyarországi erdész-internet” címmel. A találkozásnak egyébként egy másik nagyon fontos élménye is volt, amit a mai, egyre inkább „elcelebesedő”, tartalomban szegényebb, látványosságban viszont gazdagodó világban egyre fontosabbnak tartok, ez pedig nem más, mint Sir David szerény, közvetlen, barátságos, érdeklődő, sztárallűröktől mentes megnyerő személyisége.

Mit szeret a kutatói pályában?

A változatosságot, a nap mint nap felmerülő új és újabb kérdéseket, problémákat. Azt, hogy a szakmai munkám tele van olyan feladatokkal, amikkel kapcsolatban még 58 évesen is gyermeteg, mondhatni együgyű érdeklődést érzek. Azt, hogy a terepi munkáim során szinte minden alkalommal találkozom olyan dolgokkal, amire rácsodálkozhatok. Kutatóként az ember folyamatosan találkozik az új dolgok megismerésének kényszerével és lehetőségével.

Irigyelni igazából semmit sem irigylek más szakmáktól, a kutatói életpálya anyagi és erkölcsi megbecsülésének hiányát azonban sajnálatosnak, illetve hosszabb távon tarthatatlannak tartom. Különösen súlyosnak látom ezt a kutatói utánpótlás szempontjából.

Mire a legbüszkébb?

Szakmai vonatkozásban arra vagyok a legbüszkébb, hogy véleményemet külső behatások, egyéni érdekek hatásától függetlenül nyilváníthattam és nyilváníthatom ki. Talán ennek is köszönhető, hogy több szakmai körben (erdőgazdálkodás, természetvédelem, ökológia, stb.) is meghallgatják a mondandómat. Személyes tekintetben pedig a feleségemre és a gyerekeimre.

Mik a rövid távú céljai?

Rövid távon célom, hogy támogassam fiatal kollégáim szakmai előrehaladását. Szeretném elhitetni, elfogadtatni velük, hogy a kutatói pálya hosszabb távon még akkor is több örömöt szolgáltat, ha az anyagi megbecsültsége finoman szólva is szerény. Saját magamra nézve pedig számos könyv, weblap, előadás terve van napirenden, melyek csak a megvalósításra várnak.

Ha pályakezdő lenne és most állna választás előtt, akkor milyen terület felé indulna el?

Nem hiszem, hogy más pályát választanék, akkor sem, ha megnyerném a lottó főnyereményt. Az viszont biztos, hogy ebben az esetben a bürokrácia terhén könnyítenék, na meg hát, a lottó ötös nem ártana a kutatások biztos hátteréül sem. Ennek esélyeit azonban nagyban rontja, hogy nem lottózom…. Persze az is nagy baj lenne, ha szakmai eredményeket csak a szerencsétől várnánk.


2 Replies to “KUTATÓI PORTRÉ – Csóka György, a NAIK Erdészeti Tudományos Intézet Erdővédelmi Osztályának tudományos tanácsadója, osztályvezetője”

Comments are closed.