Drónokkal a belvíz ellen

Drónokkal a belvíz ellen

A belvíz sok esetben még az árvíznél is nagyobb károkat tud okozni. Mai bejegyzésünkben megnézzük, hogy mit is jelent valójában a belvíz, a belvíztározás, és azt is, hogy a drónok miként segíthetnek a védekezésben.

A XIX. századi árvízmentesítési munkák eredményeképp jelent meg a belvíz, mint mérvadó probléma. Az árvízvédelem céljából megépített töltések megakadályozták az árvízmentesített területeken belül keletkezett, illetve oda bejutott vizek elfolyását, melyek a folyók fele törekedtek volna. Erre válaszul a szakemberek zsilipekkel szerelték fel a töltéseket, illetve szivattyútelepek és ideiglenes szivattyú állások segítségével emelték át a belvizet.

A belvízrendszer valójában egy átfolyásos rendszer, ami hozzáfolyásból, víztározásból és elvezetésből áll. A hozzáfolyást a csapadék és a külső területekről érkező vizek határozzák meg. A víztározás megvalósulhat belvízcsatornákban, tározóterekben és terepen, az elvezetést pedig a gravitáció és a szivattyútelepek biztosítják. A rendszert a mikrodomborzat, a belvízművek és a mesterséges vonalak (például utak) kisebb részekre osztják. Magyarországon 85 belvízrendszer van, amik belvízvédelmi szakaszokra tagolódnak, melyeken belül több belvízöblözet lehet.

A belvíz elleni védekezés roppant lényeges, hiszen az általa okozott kár igen jelentős is lehet, nem beszélve a védekezés költségeiről. A nagyságrendeket jól érzékelteti, hogy 2018-ban 281 millió m3 belvizet emeltek át a befogadókban, ami valamivel több, mint a Tisza-tó össztérfogata.

A tározó tavak igen sok célt szolgálhatnak, például öntözés, állattartás, növényvédelem, élőhely a vadvilág számára és erózióvédelem. Kialakításuk történhet a folyók elgátolásával, ez a medertározás és a folyókból táplált oldaltározás kialakításával. A kistavi tározás mély gödröket, kis méretű tavakat jelent, melyeket víztározás céljából használnak. A tározóból öntözhető terület nagyságát a rendelkezésre álló víz mennyisége, a vetésszerkezet vízigénye együttesen határozza meg. Ebből adódik, hogy a kistavas tározókból 50 hektárnál kisebb területek és nagy termőértékű növények öntözhetők gazdaságosan.

A modern mezőgazdaság elengedhetetlen eszköze a drón, amit a belvízrendszerek, belvízöblözetek modellezésére is lehet használni. Ezt kutatja a NAIK Öntözési és Vízgazdálkodási Önálló Kutatási Osztálya (ÖVKI) is. A drónnal sík- és dombvidéki vízgyűjtőkről, medrekről készíthetők felvételek, illetve elöntési modellek kockázati feltérképezésére is alkalmas. Ezek a digitális domborzati modellek úgy készülnek el, hogy több azonos helyről készült kép azonos képpontjait dolgozzák fel digitálisan, geometriai algoritmusok segítségével, a végeredmény pedig az adott terület 3 dimenziós modellje lesz, a digitális magassági modell (DEM). A vízgazdálkodási tér modellezésével már tudatosan alakíthatók ki a tározók. Az így kialakított tározókkal pedig a víz pufferolása és a tájkép változatossága hozható létre, illetve a vízhiányos időszakok tartama is csökkenthető.

A digitális magassági modell segítségével könnyedén meghatározható például, hogy hol érdemes kisebb tározókat kialakítani, így sokkal hatékonyabb és költségkímélőbb lehet a belvíz tárolása. Tény, hogy a nagyon nagy belvíz elöntésekre ez sem gyógyír, de a mérsékeltebb elöntéseket tompítani lehet ezzel a módszerrel. A DEM egyébként annyira sokoldalú, hogy segítségével még a talajművelő eszközök és betakarító gépek műveleteinek egyenletessége is nyomon követhető, illetve különböző hidrológiai modellezéshez is jó alap lehet.


Comments are closed.