Ezt kell tudni a málnatermesztésről!

Ezt kell tudni a málnatermesztésről!

A bogyós gyümölcsök egyik legkedveltebbike a málna. A hűvösebb éghajlatot igénylő növény hazánkban is megterem és gazdaságosan is termeszthető. Mai bejegyzésünkben a málnatermesztés rejtelmeiben vezetünk be titeket! Szó lesz művelési rendszerekről, telepítésről, gondozásról és a betakarításról is. Jöjjenek a részletek!

Lehetséges művelési rendszerek

A málnatermesztés kezdetén meg kell hozni a döntést, hogy milyen művelési módot választunk. Támrendszer nélküli termelési mód a gyalogművelésű sövény, mely esetén 1,5-2 méteres sortávot és 0,4-0,6 méteres tőtávot kell tartani. A sátoros gyalogművelés is egy lehetőség, amit leginkább merevebb szárú fajtáknál alkalmaznak, a sor- és tőtáv ez esetben 1×1 méter, a termővesszőket pedig 1,3-1,4 méternél visszavágják, majd a csúcs alatt sátorszerűen összekötik. Támrendszer nélküli művelési forma az ívrendszerű sövény is, ennek lényege, hogy az egyik tő lehajló vesszőjét a sorban elhelyezkedő következő tő lehajló vesszőjéhez kötik.

A támrendszer melletti termesztésnek három fajtája ismert, a karós, a függőleges kordonos és a vízszintes és ferde kordonos változat. A karós művelés házikertekbe és kisparcellás telepítésbe javasolt, mivel igen magas a kézimunkaigénye. A függőleges kordonos termesztés a leggyakoribb verzió az üzemi termesztésben, mivel jól gépesíthetők a munkafolyamatok, az elszáradt termővesszőket azonban például kézzel kell felkötni. Ikerhuzalos és egyhuzalos változata is létezik. A vízszintes és ferde kordonos művelés előnye, hogy szétválaszthatóvá teszi a termővesszőket a soron belül, így azok nem zavarják egymás fényellátását és a betakarítást sem.

Telepítés

A telepítés első lépése a terület megválasztása. Nem érdemes málnát telepíteni olyan területre, ahol előzőleg málnát, szamócát, paprikát, paradicsomot vagy napraforgót termesztettek. Inkább olyat válasszunk, ahol korán lekerülő kalászos volt az elővetemény.

A málnának magas a tápanyagigénye, így telepítés előtt javasolt szarvasmarhatrágya bedolgozása a talajba. A legkedvezőbb az É-D sorirányú telepítés, de mindenképp számolni kell a széliránnyal is. Előkészített, porhanyós talajba érdemes telepíteni, egy hektárra nagyjából 10-12 ezer darab szaporítóanyag szükséges.

Gondozás

A málnatermesztés természetesen az ültetéssel nem ér véget, több ápolási munkát is érdemes elvégezni, hogy a termés a várakozásainknak megfelelő legyen. Az egyik ilyen a sarjválogatás, amire azért van szükség, mivel a málnafajták általában bőségesen fejlesztenek gyökérsarjakat. Ha ezeket ritkítjuk, akkor csökkenthető a gombás megbetegedések és fertőzések kockázata.

Az első sarjakat is érdemes eltávolítani, így ugyanis késleltethető a sarjak fejlődése, a második sarjnemzettség pedig alacsonyabb és vékonyabb lesz. Ezzel a módszerrel öntözetlen területeken 10-20%-os, öntözöttön pedig 30-50%-os hozamnövekedés érhető el. Érés után a letermett vesszőket is el kell távolítani és a sarjakat ritkítani, hogy tövenként 5-6 termővessző maradjon.

A termővesszőket érdemes visszametszeni, hiszen a túl hosszú vesszők nemcsak az ápolási munkákat akadályozzák, de a visszametszetteken jobban hajtanak a rügyek és több termés is fejlődik.

Betakarítás

A málna csupán rövid időszakban szedhető, érési hossza általában 2-3 hét. Létezik azonban folytontermő málna is, ez az őszi málna (például a Polka fajta), melyről a megfelelő metszéssel ősszel és nyáron is szüretelhetünk.

A málna nem utóérő, így a zamatanyagai a szedés után már nem fejlődnek, viszont ha túl éretten szedjük, akkor elszíneződik és hullik. A konzervipari feldolgozásra szánt gyümölcsöt 4-5 naponta szedik, a melyhűtésre és a friss piacra szánt málnát azonban 2-3 naponta, főérésben 1-2 naponta szüretelik. A friss fogyasztásra szánt gyümölcsöt közvetlenül a csomagolásba szedik, mivel a szemek igen sérülékenyek.

A betakarítás igen költséges, ez teszi ki a termelésre fordított kiadás 60%-át. Ma már léteznek korszerű betakarítógépek is, melyek egy gépkezelő és 4 segítő közreműködésével 80-85 szedő munkáját képesek kiváltani. Tény azonban, hogy a friss piacra és gyorsfagyasztásra szánt gyümölcsminőség egyelőre kevés géppel érhető el.

Az éghajlatváltozás sajnos a málnatermesztésre is nagy hatást gyakorol. Az átlaghőmérséklet emelkedése, a szélsőséges időjárási jelenségek gyakoriságának növekedése egyre nagyobb problémákat okoz. A túl erős közvetlen napfény például megégeti a gyümölcsöt, a leveleket, sőt a bogyó rá is sülhet a vacokkúpra. E probléma feloldására kísérleteztek a NAIK fertődi kutatóintézetében is a fedett termesztési módokkal, melyek ígéretes megoldásnak bizonyulnak.

A bejegyzés a NAIK A bogyósok termesztése című könyv alapján készült!


Comments are closed.