Ekétől a drónig: digitalizálódik a mezőgazdaság

Ekétől a drónig: digitalizálódik a mezőgazdaság

Nemzetközi trendek alapján újul meg a hazai agrároktatás

Nagy szükség mutatkozik a mezőgazdasági oktatásban a modern technológiai tárgyak arányának növelésére. Mivel az agrárium ma már széles körben alkalmazza hazánkban és külföldön egyaránt a robotika, a programozás, vagy éppen a szenzortechnológiák vívmányait, a jövő diplomásainak ismerniük és alkalmazniuk kell tudni mindezeket. Az intézményünket is értintő egyetemi integrációs folyamat egyik fontos lépése éppen azt célozza, hogy végzőseink a fejlett technológiákat készség szinten tudják már használni és azokat akár tovább is tudják fejleszteni.

5G nemcsak az űrben, de földművelésben is

Az 5G a mobilhálózatok legújabb generációjaként vált ismertté, de azt talán kevesebben tudják, hogy egy általános célú technológiáról van szó, amely a gazdaság és mindennapi életünk jelentős átalakulásához vezethet. Új távlatokat nyit, nagyobb biztonságot és innovatív megoldásokat nyújthat többek közt az iparban és a mezőgazdaságban is. A mezőgazdasági termelésbe bevont és 5G hálózatokba kapcsolt érzékelők segítségével például hatékonyabbá válik a földek tápanyagellátása, az öntözés és a növényvédelem, ez pedig hozzájárul az egészségesebb élelmiszerek előállításához. Kína keleti részén, Zhejiang tartományban található az az intelligens üvegház, ahol 5G-s hálózat segítségével termesztenek több mint 2.800 paradicsompalántát. A szenzorok folyamatosan figyelik a hőmérsékletet, a páratartalmat, a fény- és vízigényt, és valós idejű adatokat küldenek a vezérlőrendszernek, ami ezek alapján optimalizálja a beállításokat, így maximalizálva a terméshozamot. Az itt dolgozó agrármérnökök haladó felhasználói és fejlesztői ezeknek a technológiáknak.

Szárnyaló ötletek a szárnyas kártevők ellen

A drónok először csak hobbiként funkcionáltak, majd később a technológiai újításoknak köszönhetően olyan szenzorokat és dróntechnológiákat fejlesztettek ki, amelyek az ipar és a mezőgazdaság területén is jól használhatók. A drónok segítségével többek között könnyen felbecsülhető például a belvízhelyzet, a talajdegradáció, a különféle stresszhatások mértéke, valamint a növények állapota. 2020 februárjában az Egyesült Nemzetek Élelmezési és Mezőgazdasági Szervezete bejelentette, hogy speciális drónokat fognak bevetni Kelet-Afrika egyes részein a hatalmas sáskarajok leküzdésére. A drónok prototípusait porlasztókkal és speciális érzékelőkkel szerelték fel, hogy felismerjék a kártékony rovarokat, amelyek akár napi 95 mérföldet is repülhetnek és nagy mértékben pusztítják a haszonnövényeket.

Megújuló egyetemi oktatás

Ahogyan a fenti példák is mutatják, a mezőgazdaság versenyképességének és termelési hatékonyságának növeléséhez elengedhetetlen a technológiai korszerűsítés. Ez hazánkban sincs másképp. Ez a modernizációs folyamat magában foglalja az oktatás megreformálását is. Hogy hogyan? Például azzal, hogy az agrár-felsőoktatásban is egyre nagyobb szerepet kapjanak a technológiai tárgyak – a programozás, az automatizálás, a szenzortechnológiák használatának elsajátítása.

Míg a külföldi egyetemeknél a technológiai tárgyak az oktatás mintegy 20-25 százalékát teszik ki, addig az itthoni egyetemeknél jellemzően csupán öt százalék ez az arány. Az agrár-felsőoktatás megújításának egyik tervezett lépése éppen ez. Ahol pedig ez leghamarabb hazánkban bekövetkezhet, az a Kaposvári Egyetemet, a Szent István Egyetemet, az Eszterházy Károly Egyetem Keszthelyi campusát és a Pannon Egyetem Georgikon karát tömörítő új Szent István Egyetem lehet. Az augusztusban összeolvadó, de városi campusait és nagy hagyományú helyi szakmai specializációjukat megtartó intézménycsoportban tanulók a következő években egyre magasabb óraszámban tanulnak majd a modern gazdálkodáshoz ma már nélkülözhetetlen robotikát, programozást és szenzortechnológiai tárgyakat.


Comments are closed.