Baromfitenyésztés és klímaváltozás -Mi az összefüggés?

Baromfitenyésztés és klímaváltozás -Mi az összefüggés?

A klímaváltozás nemcsak a növénytermesztésre, hanem az állattenyésztésre is igen nagy hatást gyakorol. Mai bejegyzésünkben megnézzük, miként védhetők ki a klimatikus környezet megváltozásából eredő káros hatások a baromfik esetében.

Alapvető probléma, hogy évtizedekkel ezelőtt a mérsékelt övi területek még nem tartoztak a magas hőmérsékletű területek közé, már azonban már ide sorolandók. A korábban hűvösebb éghajlati területeken kitenyésztett, intenzív rendszerben tartott házityúk genotípusok teljesítménye azonban az emelkedő hőmérséklet hatására romlik, ami komoly kihívás elé állítja a kutatókat.

Kép: Fehér erdélyi kopasz nyakú tyúk, forrás: genmegorzes.hu

Korábbi kutatások rávilágítottak arra, hogy a baromfi hőtűrőképessége „hőkezeléssel” javítható, ami annyit jelent, hogy bizonyos időszakokban hosszabb-rövidebb ideig magas hőmérsékleten tartják az állatokat. Az e téren folytatott első kísérletek során kifejlett baromfit „akklimatizáltak”, és rájöttek arra, hogy a magas és alacsony hőmérséklet ciklikus változásával magasabb hőtűrőképesség érhető el. Kiderült azonban az is, hogy a kifejlett állatok „kezelése” hosszabb időt igényel, hatása azonban nem élethosszig tartó. Ebből adódóan fordultak a fiatalabb egyedek irányába, és megállapították, hogy a hőkezelés abban a korban a legeredményesebb, amikor a hőszabályzó rendszer még nem fejlődött ki teljesen. A fiatal korban történő kezelés ugyanis később is érzékelteti hatását.

A Haszonállat-génmegőrzési Központ és a Mezőgazdasági Biotechnológiai Kutatóintézet a primordiális őscsírasejtekkel végez kutatásokat, amelyek végső célja, hogy ezek az őscsírasejtek alkalmasak legyenek az őshonos baromfifajták genetikai állományának megőrzésére. Kutatásaik során a kelést követő napokban végzett hőkezelés hatását vizsgálták a tojástermelésre, az ondóminőségre, mennyiségre és az embrióelhalásra. Az eredmények alapján megállapították, hogy a fiatalkori hőkezelés a tojástermelésre jelentősen pozitívan hatott. Ezek után a PG sejteket vizsgálták hőkezelt, nem hőkezelt és telepi körülmények között tartott állatok tojásaiban, minek eredményeképp a hőkezelt tojások esetében kétszer nagyobb arányban találtak PG sejt kinyeréséhez megfelelő állapotú embriót. Végül pedig az ivarsejt specifikus és a pluripotencia markerek expresszióját elemezték PGC tenyészetekben.

Kutatásaik során a szakemberek sikeresen építették be a PGC tenyésztést a laboratóriumi munkába, ami a madarak genetikai diverzitásának megőrzésére egy ígéretes megoldás, emellett pedig igazolták két őshonos tyúkfajtánál a bal-jobb oldali ivarszerv aszimmetrikus fejlődését is.

Az őshonos fajták alapos megismerése és vizsgálata tehát hozzájárulhat ahhoz, hogy új, az időjárási körülményekhez jobban alkalmazkodó vonalakat alakítsanak ki a kutatók.

A poszt a NAIK Változások Kora című könyv (Klímaváltozás és fertilitás: Hogyan védhetjük ki a káros hatásokat baromfiban) alapján készült!


Comments are closed.