Törökország, a kajsziaszalványok fellegvára

Törökország, a kajsziaszalványok fellegvára

A török gyümölcstermesztés az utóbbi években jelentős modernizációs folyamaton esett át, minek következményeként ma már a világ legnagyobb cseresznye-, mogyoró- és kajszitermesztőjeként tartják számon az országot. Mai bejegyzésünkben a kajsziaszalvány-termelést vizsgáljuk meg.

Malatya városa Törökország kajszitermelő központja, amit kiváló klimatikus adottságainak köszönhet. Évente 80.000-100.000 tonna kajsziaszalványt exportálnak a világ 100 országába, ennek növeléséhez további kutatás-fejlesztési munkák szükségesek. Az országban egyébként 64.000 hektáron terem kajszi, hektáronként 4-5 tonna termésmennyiséggel. A Hacihaliloglu és a Kabaasi fajták a legnépszerűbbek, ezek közepes termésmennyiségűek, aszalásra kiválóak, néhány kórokozóra azonban kifejezetten fogékonyak és a tavaszi fagyokat sem tűrik jól.

Az ország kajszitermesztését meghatározzák az Inönü Egyetemen folyó kutatások, melyek a korai, a közép és a kései érésű fajtákra fókuszálnak, illetve arra, hogy mely fajták alkalmasak az aszalványkészítésre. Az intézmény ad keretet azoknak a kutatásoknak is, melyek a kajszitermesztő berendezésekben történő hajtatás lehetőségeit vizsgálják, ezzel is biztonságosabbá téve a termesztést. Hideg idő esetén hőlégbefúvásos fűtést alkalmaznak, melyhez a kajszi csonthéját elégetve nyernek energiát.

Malatya városában található kutatóállomás fő célja, hogy a gyümölcsméretet és a fagy elleni tűrőképességet növelni tudják. Ezen a területen friss fogyasztásra 10%-ot termesztenek, ezt kézzel takarítják be, míg a többi rázógéppel. A betakarítást követően a gyümölcsöket 12 órán át kénes füsttel kezelik, így nyeri el az aszalvány sárga színét.

A kajszitermesztés harmadik pillére ezen a területen a szaktanácsadás, ami kiterjed a termelésre, az exportra, az importra, a növényegészségügyre, a kajszi infrastruktúra kialakítására, az új fajták és technológiák elterjesztésére is.

A klímaváltozás hatásai ebben a térségben is érvényesülnek, egyre melegebbek a telek, hűvösebbek a nyarak, a virágzás pedig korábbra tolódik. A jövőben mind nagyobb mértéket öltő probléma további kihívások elé állítja a török kutatókat, szakembereket.


Comments are closed.