Az agrárium világa Nepálban

Az agrárium világa Nepálban

Habár Nepál leginkább kulturális gazdagságáról vált ismertté Európában, nem elhanyagolható, hogy agrárkutatási tevékenysége a lehetőségekhez mérten egyre inkább erősödik, komoly kutatói állománnyal rendelkezik, ami képessé teszi a további fejlődésre. Mai bejegyzésünkben megmutatjuk, hogy mely területeken tud együttműködni a Nemzeti Agrárkutatási és Innovációs Központ Erdészeti Tudományos Intézete a nepáli tudományos, mezőgazdasági és agrárkutatási intézetekkel, kutatóközpontokkal, egyetemekkel.

Nepál a világ egyik legszegényebb országa. Ipar, olaj, földgáz és korszerű szolgáltatási szektor híján a mezőgazdaság kiemelt szerephez jut. Az ágazat a legnagyobb munkáltató, ami köszönhető a hagyományos teraszos művelési technológiának is, mely komoly kézi erőforrást igényel. 

A növénytermesztéssel foglalkozó kutatóknak tehát több szempontot is figyelembe kell venni, kezdve a terméshozam növelésétől, a beltartalmi mutatók javításán át, a biotikus és abiotikus stresszekkel szembeni toleranciáig és rezisztenciáig. A nagy feladat ellenére az országban az agrártudományi tevékenység és a felsőoktatás alig pár évtizedes múltra tekint vissza. Jóllehet az utóbbi években a politikai és társadalmi változások következtében tendenciaszerűen tértek vissza az évtizedeket külföldön töltő kutatók és szakemberek, hogy szülőhazájukban kamatoztassák a megszerzett tudásukat.

A hátrányos körülmények ellenére a nepáli kutatók nemzetközi színvonalú munkát folytatnak, és szívesen lépnek kapcsolatba olyan országokkal, akiktől tanulni tudnak, ahol az agrárkutatásoknak komoly hagyománya van, ilyen például Magyarország is.

Nepál agrárkutatási tevékenységének jelentős része a klímaváltozás okozta változásokra igyekszik válaszolni. A Magyarországgal történő együttműködés tekintetében fontos terület a szárazságtűrésre történő nemesítés, a búza lisztharmat- és rozsdabetegség elleni küzdelem jegyében a rezisztencia-nemesítés, az ERTI Döntéstámogatási Rendszerének adaptálása az ottani viszonyokra, a hazai csonthéjasok, káposztafélék, járóbúza termesztése és a Magyarországon 100 napos vegetációs ciklussal termesztett rizsfajták alaposabb megismerése.

Az együttműködés azonban nemcsak Nepál, de Magyarország számára is előnyökkel kecsegtet: további kutatás tárgyát képezheti ugyanis, hogy a nepáli ősi gazdálkodási formákból származó tapasztalatok milyen formában hasznosíthatók idehaza. 


Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük