A rizskutatás Mekkája – A Nemzetközi Rizskutató Intézet tevékenysége

A rizskutatás Mekkája – A Nemzetközi Rizskutató Intézet tevékenysége

A Föld népessége 2050-re megközelítheti a 10 milliárd főt. Ez az előrejelzés a mezőgazdasági termelést soha nem látott kihívásokkal állítja szembe, a hatékonyság növelése ugyanis elengedhetetlen lesz. A klímaváltozás és a népességnövekedés által leginkább sújtott területeken a rizs alapvető élelmiszer, ami a jövőben még nagyobb szerephez fog jutni. A fülöp-szigeteki Nemzetközi Rizskutató Intézet, az International Rice Research Institute (IRRI) felismerte ezt, és a világ egyik vezető rizskutatással foglalkozó intézményeként egy, az egész világra kiterjedő hálózatba gyűjti össze a rizzsel kapcsolatos kutatásokat.

Az IRRI-t 1960-ban alapították a Ford és a Rockefeller Alapítványok, illetve a fülöp-szigeteki kormány közreműködésével. 40 országból érkeztek az intézet munkatársai, és tagja a Nemzetközi Agrárkutatások Tanácsadó Csoportjának is, aminek célja, hogy a kutatási munka nemzetközi koordinálásával járuljanak hozzá a mezőgazdaság globális fejlesztéséhez. Az IRRI nonprofit kutatóközpontként elősegíti a rizzsel kapcsolatos kutatások létrejöttét, az eredmények elterjesztését és a nemzetközi kapcsolatok kialakítását.

„Rice science for a better world” – tartja az IRRI mottója, mihez híven meghirdette a második zöld forradalmat, a GR 2.0-t, aminek legfőbb célja, hogy „klímabiztos” rizsfajtákat nemesítsenek és terjesszenek el. Kísérleteznek olyan fajtákkal, amelyek esetében alacsony tápanyag-ellátottság mellett, sűrű vetéssel és csak a főhajtás megtartásával csökkenthető a vegetatív periódus, így az első 4-5 generáció két éven belül felnevelhető üvegházban. Kiemelt szerep jut a molekuláris markerek segítségével történő szelekciónak, amiben nagy segítség, hogy 3000 rizs genotípus genomjának teljes fizikai térképét készítették el. A termesztett fajok mellett figyelmet kapnak a vad rokonfajok is, ahogy a fajták megjelenésével és elterjedésével szükségessé váló génmegőrzés is.

A rizstermesztés sikeressége az abiotikus és biotikus stresszoroktól is függ. Éppen ezért kiemelt cél, hogy „climate-proof”, vagyis az abiotikus stresszekkel szemben toleráns fajtákat nemesítsenek, de nagy figyelmet fordítanak az olyan betegségekkel és kórokozókkal szembeni ellenállóságra is, mint például a járványos barnulás. Kutatások folynak az intézetben a post harvest technológiákkal kapcsolatban is: az új és könnyen használható technológiák összehasonlítását végzik, mérik az új fajták teljesítményét és a fenntarthatóságot is. Egyre inkább teret nyernek a kevesebb munkaigénnyel járó eljárások és a hibridrizsek termelése is, illetve egy olyan felhő alapú rendszer felállításán is dolgoznak, ami valós időben követi a világ különböző pontjain folytatott kísérleteket.

A Nemzetközi Rizskutató Intézettel a NAIK Öntözési és Vízgazdálkodási Önálló Kutatási Osztálya (ÖVKI) is együttműködik a mérsékelt égövi rizstermesztést célzó kutatásokban. Az ÖVKI-ben folyó kutatásokról korábbi posztunkban olvashatsz bővebben!


Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük