Sajtra fel!

Sajtra fel!

A világ számos pontján, így idehaza is nagy népszerűségnek örvendenek a sajtok. Temérdek fajtája létezik, az enyhe ízű lágy változattól a hosszú ideig érlelt karakteres típusokig, amelyek egy dologban megegyeznek, hogy alapanyaguk a tej. Mai bejegyzésünkben a sajtokról írunk és a bátraknak receptet is ajánlunk.

A sajt felfedezése a legenda szerint egy arab nomád emberhez köthető, aki az állatgyomorból készült nyeregtáskájába tejet töltött, hogy útja során a sivatagban abból kortyoljon. Amikor azonban ráhúzott volna az italra, akkor azt tapasztalta, hogy a folyadék átalakult, az állatgyomorból készült tartóból alvasztóenzim vált ki, ami a hőmérséklet és a mozgás hatására az aludttejet elválasztotta a savótól.

A sajt alapvetően a mezőgazdasággal fonódik össze, tekintve, hogy legfontosabb alapanyaga a tej. Kecske, juh, tehén és bivalytejből is készülhet sajt, melyek mind más-más ízzel, tulajdonságokkal bírnak. 

A sajt minősége és intenzitása az érlelés során ható tényezőktől függ. Nem mindegy, hogy milyen az alapanyag minősége, a hőmérséklet, a baktériumok fajtái és mennyisége, a páratartalom és az sem, hogy mennyi ideig tart az érési folyamat.

Alapvetően friss, érlelt és ömlesztett sajtokat különböztetünk meg. A friss sajtok közül tejsavas alvadású például a mascarpone; oltós alvasztású a brindza és a gomolyák; vegyes alvadású a túró és a krémtúró; túrósajt a sárgasajt, a camembert és a mozzarella; illetve az orda.

Az érlelt sajtok közül megkülönböztetünk lágysajtokat, mint a brie, a camembert, a pálpusztai; félkemény sajtokat, mint a gouda, az edami és a trappista; keménysajtokat, mint az ementali, a parmezán és a cheddar; gyúrt sajtokat, mint a parenyica és a kaskaval; sós-savós sajtokat, mint a feta, illetve belsőpenészes sajtokat, mint a márványsajt, a gorgonzola és a rokforti sajt. Léteznek ömlesztett sajtok is, melyek legismertebb változatai a kockasajtok és a tömlőssajtok.

A következőkben egy egyszerű receptet mutatunk be azoknak, akik szívesen kipróbálnák a belépő szintű, otthon is elkészíthető sajtok életre keltését. Ehhez a havastanya.hu oldalán található leírást hívtuk segítségül.

Eszközök:

  • legalább 5 literes lábas
  • szűrő
  • laza szövésű konyharuha/pelenka
  • mérőpohár
  • préseléshez használt befőttes üvegek
  • szárítás során szükséges rács és csepegtető
  • prés

Hozzávalók:

  • minél magasabb zsírtartalmú tejből 5 liter
  • 1,5 dl 10%-os ecet
  • víz

Elkészítés folyamata:

  • felforraljuk a tejet 15 g sóval (de ne lobogjon),
  • hozzáadjuk az ecetet és lezárjuk a gázt pár perc elteltével,
  • megvárjuk, hogy elváljon az író és a massza, közben előkészítjük a szűrőt benne a pelenkával/konyharuhával,
  • ebbe merjük bele a masszát, majd préseljük ki belőle lógatással a nedvességet,
  • ezt követi a préselés, mely során vízzel töltött befőttesüvegeket használhatunk (érdemes időközben megfordítani a sajtot a présben),
  • a préselés nagyjából 1 napig tart,
  • ezután a sófürdő következik, amikor a sajtot sós vízben a mérettől függően 3-6 órára pihentetjük,
  • majd 1-2 napig rácson szárítjuk.

Te is készítettél már sajtot? Írd meg kommentben a tapasztalataidat!


Comments are closed.