Kincsek az erdőből

Kincsek az erdőből

A természet a hideg hónapokban is megajándékoz minket minden jóval. Az erdőt járva számtalan finomságra bukkanhatunk, melyek közül most bemutatunk néhányat. Kökény, csipkebogyó, som és galagonya – nézzük, mit kell tudni róluk!

A kökény

A kökény a rózsafélék családjába tartozik, a szilva rokona. Több népies neve is létezik, mint például a boronafa, az ekegúzs, a tövisfa és a zabszilva. A kökény cserje 1-4 méter magasra nő meg, jellegzetessége, hogy ágai hegyes tövisekkel tarkítottak. Kisméretű levelei lándzsaalakúak, szélük fűrészesen csipkézett. Termése kékesfekete színű, hamvas és csonthéjas. Éretlen állapotban igen fanyar íze van, ha azonban a dér megcsípte, akkor veszít ebből a fanyarságból. Dísznövényként előszeretettel hasznosítják, de nem elhanyagolható gyógyászati alkalmazása sem: bimbójából vértisztító tea, virágzatából hashajtó tea készülhet. A népi gyógyászatban vérnyomáscsökkentőként is fogyasztották. Gasztronómiai értéke is van, készülhet belőle mártás, leveléből tea, lekvár, likőr, de akár nyersen is fogyasztható a termése.

A csipkebogyó

A csipkebogyó igazi ajándék a téli időszakban. Több néven is ismertté vált, ilyen például a csipke, a hecsedli és a bicske. Ha igazán finom csipkebogyót szeretnél szedni, akkor érdemes megvárni az első őszi fagyokat, ekkorra érik be ugyanis a termés. Színe változó, a narancssárgától egészen a mélyvörösig. Figyelni kell azonban, mert a túl érett bogyó C-vitamin tartalma már nem olyan magas. Felhasználáskor ügyelni kell arra, hogy a magokat és a szőrős magbelet távolítsd el. A kökényhez hasonlóan tea, lekvár, szörp, gyümölcsbor és mártás is készülhet belőle. Ha magas C-vitamin tartalmát szeretnéd megőrizni, akkor ne melegítsd, mivel az értékes anyag 50 °C környékén elillan a bogyóból. Magjából igen hasznos olaj készíthető, ami sebek, hegek gyógyítása során alkalmazható. A reformtáplálkozás híveinek jó hír, hogy a csipkebogyó magjából liszt is készíthető, ami szénhidrátot, fehérjét, rostanyagokat tartalmaz.

A som

Az egész Európában elterjedt húsos som a somfélék családjába tartozik. Cserjéje 3-7 méter magasra nő meg, gyümölcsei pedig 1,5-3 cm nagyságúak, amelyek színe élénk piros, ízük pedig savanykás. Kedveli a napos helyeket, árnyékban nem is hoz gyümölcsöt, így leggyakrabban az erdőszéleken találkozhatunk vele. Több fajtája is létezik: nagy gyümölcsöt hoz a Titus, a Jolico és a Devin, kedvelt fajtája még a Reichtragende Selektion, idehaza népszerű a Császlói és a Szadai, de létezik sárga gyümölcsű, körte formájú változata is, ami az Őszi tűz nevet kapta Schmidt Gábortól, a fajta atyjától. Karotinban és C-vitaminban gazdag, szuper kompót, lekvár, gyümölcsbor és pálinka készíthető belőle, de savanyítani is szokták. Ízvilágában a vadételekhez passzol leginkább.

Kép forrasa: sobors.hu

A galagonya

A galagonyának a Kárpát-medencében négy őshonos fajtája él: az egybibés galagonya, a cseregalagonya, a fekete galagonya és a rózsaképű galagonya. Termése áltermés, ami a vacok megduzzadásával keletkezik. Leginkább szívpanaszok kezelése esetén alkalmazzák a galagonyát, leveléből, virágából és terméséből teát készítenek.

Kép forrása: népgyógyászat.com

Comments are closed.